1935
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek
Évek: 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- március 1. - A Saar-vidék népszavazás útján csatlakozik Németországhoz.
- március 16. – Németországban bevezetik az általános hadkötelezettséget, Hitler felmondja a versailles-i békeszerződés katonai cikkelyeit.
- május 5. – Franciaország és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.
- május 16. – Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.
- május 19. – A csehszlovákiai parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot a Szudétanémet Párt szerzi meg (15,2%); a cseh pártok közül az agrárpárt a szavazatok 14,3%-át, a szociáldemokraták 12,6%-ot, a kommunisták 10,3%-ot szereznek. A magyar pártok kilenc mandátumhoz jutnak.
- október 3. – Olaszország megtámadja Etiópiát.
- december 14. – T. G. Masaryk bejelenti lemondási szándékát és saját utódaként Edvard Benešt jelöli meg.
- december 18. – A cehszlovák nemzetgyűlésben – 340 szavazattal – Edvard Benešt választják köztársasági elnökké; a magyar képviselők egy kivétellel szintén rászavaznak.
- Megalakul francia matematikusokból a Bourbaki-csoport.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1935 a filmművészetben
[szerkesztés] 1935 az irodalomban
- Radnóti Miklós – Újhold
- Weöres Sándor: A kő és az ember (II. kötete)
[szerkesztés] 1935 a zenében
- április 8. – Bartók: V. vonósnégyes premierje
[szerkesztés] 1935 a politikában
[szerkesztés] 1935 sporteseményei
- Az Újpest nyeri az NB1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe.
- Asztalitenisz-világbajnokság Londonban. A Magyar csapat öt arany-, három ezüst- és két bronzérmet nyer.
- Birkózó-Európa-bajnokság Brüsszelben. Kárpáti Károly és Virág-Ébner Ede aranyérmet nyer.
- Evezős-Európa-bajnokság Berlinben. A magyar csapat két aranyérmet nyer.
- Vívó-Európa-bajnokság Lausanne-ban. A magyar csapat négy bajnoki címet szerez.
- Nyári főiskolai világbajnokság Budapesten. A magyar csapat huszonnégy arany- , tizenhárom ezüst- és húsz bronzérmet nyer.
- Téli főiskolai világbajnokság St. Moritzban. A magyar csapat egy arany-, két ezüst- és négy bronzérmet nyer.
[szerkesztés] Születések
- január 7. – Valerij Nyikolajevics Kubaszov, szovjet űrhajós
- január 8. – Elvis Presley, amerikai énekes († 1977)
- január 20. – Balassa Sándor, magyar zeneszerző
- január 29. – Juhász-Nagy Pál, ökológus († 1993)
- január 31. – Óe Kendzaburó, japán író
- március 20. – Kévés György, építész
- március 23. – Kun Szilárd, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok sportlövő († 1987)
- április 3. – Czeizel Endre, orvos-genetikus
- április 3. – Melocco Miklós, szobrászművész
- április 15. – Venetianer Pál, biológus, az MTA tagja
- április 28. – Fekete Bertalan, mezőgazdasági (gyümölcstermesztési) kutató
- május 1. – Ann Robinson, amerikai színésznő (az 1953-as „Világok harca”-ban Sylvia Van Buren szerepét alakítja)
- május 2. – B. Nagy Pál, olimpiai bajnok vívó
- május 9. – Bertha Bulcsu, magyar író, költő († 1997)
- május 21. – Karátson Gábor, festő, író, műfordító
- június 21. – Almási Ágnes, világbajnok asztaliteniszező
- június 23. – Sári József, zeneszerző
- július 31. – Antal Imre, zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista († 2008)
- augusztus 3. – Török Ferenc, öttusázó, aki 1964-ben Tokióban egyéniben, majd 1968-ban Mexikóban csapatban is olimpiai bajnok lett
- augusztus 17. – Szőke Katalin, kétszeres olimpiai bajnok úszó
- augusztus 18. – Baráth Lajos, író († 2006)
- augusztus 21. – Dégi István színész († 1992)
- augusztus 29. – Garai László kutató pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora
- szeptember 1. – Seiji Ozawa, japán karmester
- október 2. – Paul Goma, román író
- november 11. – Bibi Andersson, svéd színésznő
- november 14. – Hussein Jordán király († 1999)
- november 15. – Pézsa Tibor, vívó olimpiai és világbajnok
- november 17. – Toni Sailer, osztrák síbajnok, olimpai bajnok, színész, slágerénekes
- november 17. – Kertész Alíz, olimpiai bajnok magyar tornász, edző
- november 20. – Makovecz Imre, építész
- november 23. – Törőcsik Mari, magyar színésznő
- november 23. – Fejes László, magyar Balázs Béla-díjas fotóriporter, fotóművész († 1985)
- november 23. – Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov, szovjet űrhajós († 1971)
- november 24. – Gyurkó Henrik, Jászai Mari-díjas magyar színész, bábjátékos.
- december 1. – Woody Allen, amerikai filmrendező
- december 2. – Turi-Kovács Béla, ügyvéd, politikus, volt miniszter
- december 2. – Nicolae Labiş, román költő († 1956)
- december 6. – Bertók László, Kossuth-díjas író, költő
[szerkesztés] Halálozások
- március 16. – Aaron Nimzovics, orosz sakk-nagymester (* 1886)
- április 5. – Vecsey Ferenc, hegedűművész (* 1893)
- április 14. – Emmy Noether, német matematikusnő, a modern algebra egyik megalapozója (* 1882)
- július 1. – Arthur Arz von Straussenburg, Erdélyi szász származású magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, az I. világháború sikeres hadvezére, 1917–18-ig az Osztrák–Magyar Monarchia haderőinek vezérkari főnöke (* 1857)
- július 12. – Alfred Dreyfus, francia katonatiszt, akit a Dreyfus-ügy tett híressé (* 1859)
- szeptember 19. – Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij, orosz rakétatudós, pedagógus, író (* 1857)
- szeptember 28. – W.K. Dickson, amerikai feltaláló, filmrendező (* 1860)
- november 30. – Fernando Pessoa, portugál költő (* 1888)
- december 25. – Paul Bourget, francia író, kritikus (* 1852)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | James Chadwick |
| Kémiai | Frédéric Joliot, Irene Joliot-Curie |
| Orvosi-fiziológiai | Hans Spemann |
| Irodalmi | nem adták ki |
| Béke | Carl von Ossietzky |
