Irène Joliot-Curie

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Irène Joliot-Curie
Joliot-curie.jpg
Életrajzi adatok
Született 1897. szeptember 12.
Párizs, Franciaország
Elhunyt 1956. március 17. (58 évesen)
Párizs, Franciaország
Ismeretes mint a mesterséges radioaktivitás felfedezése [1]
Házastárs Frédéric Joliot-Curie
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Sorbonne
Pályafutása
Szakterület fizika, kémia
Tudományos fokozat doktorátus (1925)
Munkahelyek
Radiológiai Intézet, Párizs igazgató
Más munkahelyek tudományos kutatásért felelős államtitkár (1936)
Szakmai kitüntetések
Kémiai Nobel-díj 1935

Irène Joliot-Curie (Párizs, 1897. szeptember 12.Párizs, 1956. március 17.) francia Kémiai Nobel-díjas tudós, atomfizikus, fizikokémikus, politikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marie Curie és Pierre Curie Nobel-díjas házaspár idősebbik leánya. Liberális nevelésben részesült. Értelmiségiek, tudósok körében nőtt fel. Szülei baráti köréhez tartoztak Paul Langevin, Yves Perrin, André Debierne fizikusok, Paul Appell, Paul Painlevé, Émile Borel, Henri Poincaré matematikusok. Valamennyien köztársaságpártiak, a laicitás hívei és Alfred Dreyfus támogatói.

17 éves korában matematikát és fizikát kezdett tanulni a Sorbonne-on. Az első világháború kitörésekor egészségügyi önkéntes lett édesanyja mellett, majd önállóan dolgozott tábori röntgenező nővérként. 1918-tól édesanyja aszisztense lett a párizsi Radiológiai Intézetben. S amikor a nukleáris kémia tárgyat tanította a leendő mérnököknek, megismerkedett Frédéric Joliot-val. 1926-ban kötöttek házasságot és kölcsönösen felvették egymás családnevét. Két gyermekük született, Helene és Pierre. Irène 1925-ben doktorált a szülei által felfedezett polónium alfa-sugárzása témában.

A kutató házaspár 1934-ben felfedezte a mesterséges radioaktivitást. Az"új elemek előállításának radioaktív kémiájában végzett munkájukért"[2] 1935-ben Kémiai Nobel-díjjal jutalmazták őket.

A haladó nézeteket valló és a politikai baloldallal szimpatizáló Irène elfogadta Léon Blum ajánlatát, és 1936 májusától szeptember végéig a tudományos kutatásért felelős államtitkár volt. A Radiológiai Intézetben végzett munkája mellett 1937-ben a Sorbonne Természettudományi Karán lett előadó tanár, majd professzor. A Collège de France-ba távozott férje helyét vett át.

1946-ban a Radiológiai Intézet igazgatója lett, és alapító tagja a Francia Atomenergiai Bizottságnak.

1956. március 17-én leukémiában hunyt el.

Irène Joliot-Curie-díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsőoktatásért és tudományos kutatásért felelős francia minisztérium 2001 óta ítéli oda a díjat

  • Az év legeredményesebb női tudományos kutatója
  • Az év legeredményesebb fiatal női tudósa
  • Az év legeredményesebb női vállalkozója

kategóriákban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Két emberpár, négy tudós, három Nobel-díj : Pierre Curie, Marie Sklodowska, Irene Curie, Frédéric Joliot-Curie, Bukarest: Kriterion, 1970

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Irène Joliot-Curie témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak