Henri Poincaré

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henri Poincaré
Henri Poincaré-2.jpg
Született
1854. április 29.
Nancy
Elhunyt
1912. július 17. (58 évesen)
Párizs
Foglalkozása matematikus
filozófus
csillagász
fizikus
mérnök

Henri Poincaré Signature.svg
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Poincaré témájú médiaállományokat.

Jules Henri Poincaré (Nancy, 1854. április 29.Párizs, 1912. július 17.) Bolyai-díjas francia matematikus, fizikus és filozófus; a konvencionalista tudományelméleti felfogás kidolgozója. A Poincaré-sejtés és a Poincaré-féle követőfüggvény névadója.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matematika-fizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • New Methods of Celestial Mechanics ISBN 1-56396-117-2 (3 vols., 1892-99; Eng. trans., 1967)
  • Lessons of Celestial Mechanics. (1905-10).

Filozófia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tudomány és hipotézis (1901 vagy 1902);
  • A tudás értéke (1904 vagy 1905);
  • Tudomány és módszer (1908 vagy 1914).

Matematikafilozófia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Úgy vélte, hogy az axiómák (például a geometria axiómái), nem szintetikus a priori természetűek, mint Kant gondolta, de nem is tapasztalatiak, miként a pozitivisták állítják, hanem konvenciók (megegyezések). Valójában burkolt definíciók, de nem önkényesek, hisz megalkotásuknál ellentmondásmentességre, egyszerűségre és a tényekkel való összhangra törekszünk. Így egyik axiómarendszer sem igazabb, mint a másik, de gyakorlati okokból elfogadhatóbb (mert „elegánsabb", áttekinthetőbb stb.).

A tudományokban azonban nem minden állítás burkolt definíció. Például a törvényekről nem mondható el, hogy puszta konvenciók. Ellenkező esetben aligha lehetne belőlük előrelátásokat levezetni, és őket tapasztalatilag ellenőrizni. Valójában ezek hipotézisek és mint ilyenek bizonyos valószínűséggel igazak.

Poincaré szerint a tudás célja, hogy az igazságot a valóságról felderítsük. A teljes igazság elérhetetlen, hiszen a valóság megismerése csak bizonyos előfeltevések alapján lehetséges. Ilyenek a természet egyszerűsége és egyöntetűsége. Ezért a versengő hipotézisek közül ésszerűen az egyszerűbbet kell választanunk. Fel kell még azt is tételeznünk, hogy az Univerzum többi része is hasonló a miénkhez. Mihez elégséges tudásunk? Általuk a jelenségek lényegének megismeréséhez nem juthatunk el. Sohasem fogjuk tudni, hogy végső fokon mi az elektromosság, a fény és az élet. Sok mindent tudunk azonban róluk és kapcsolataikat is kielégítően meg tudjuk ismerni.

Poincaré a lehetséges matematikai axiómák felismerésénél döntő szerepet tulajdonított az intuíciónak (a közvetlen felismerésnek). Tagadta a matematika visszavezethetőségét a logikára és a matematikai (szimbolikus) logika szerepét nem ismerte fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Poincaré témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Henri Poincaré témában.