Újpest FC

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újpest FC
Ujpest FC.svg
Újpest FC
Csapatadatok
Teljes csapatnév Újpest Football Club
Mottó Egység, Épség, Egyetértés
Székhely Budapest, magyar Magyarország
Alapítva 1885. június 16.
Klubszínek lila-fehér
Stadion Szusza Ferenc Stadion
Vezetőedző szerbia Nebojša Vignjević
Elnök belga Roderick Duchâtelet
Bajnokság NB I
Nemzeti sikerek
Magyar Bajnokcsapat 20 alkalommal
Magyar Kupagyőztes 9 alkalommal
Magyar Szuperkupa-győztes 3 alkalommal
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Jelenlegi szezon
Soccerball current event.svg 2014–2015-ös szezon
Hivatalos honlap
Újpest FC honlapja

Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest. A lila-fehérben szereplő csapat 20-szoros magyar bajnok, 21-szeres magyar bajnoki második helyezett, 18-szoros magyar bajnoki harmadik helyezett, 9-szeres magyar kupagyőztes, 6-szoros kupadöntős, 3-szoros magyar Szuperkupa-győztes, Nemzetek Tornája-győztes, 2-szeres KK-győztes. Magyarország harmadik legsikeresebb labdarúgócsapata, csak a Ferencvárosi TC, és az MTK előzi meg bajnoki címek, illetve kupagyőzelmek számában. Újpesten az alapítást követő 14 évben csak szertornára, atlétikára szakosodtak. A labdarúgó szakosztály 1899-ben kezdte meg működését.

Az Újpest történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta 2008. augusztus 30-án, amivel az élvonalbeli mérkőzések számát tekintve az örök-ranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1885-ben néhány sportolni vágyó fiatal, megalapította az Újpesti Torna Egyletet (ÚTE). Mivel a testedzést ekkoriban a szertorna jelentette az újpesti sportemberek első tömörülése is e sport űzése céljából jött létre. Goll János iskolai tanár Deák utcai lakásán Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula elhatározta, hogy megalapítják az Újpesti Torna Egyletet. Hivatalosan 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében húsz fiatal mondta ki az egylet megalakulását. Rövid időn belül további 78 fiatal csatlakozott s fogadta el a mottót: "Egység, Épség, Egyetértés!", és egyúttal azt is, hogy az egyesület színe legyen lila-fehér

1899. december 31-én vasárnap délután fiatalok egy csoportja gyülekezett a Gyár utca 31.-es szám alatt. Még a község többi része a XIX. század utolsó szilveszterére készült az itt megjelenő 20 fős társaságot más foglalkoztatta. A Magyarországon pár éve meghonosodott játék szenvedélyétől hajtva meg akarták alapítani az első újpesti futballklubot. A délután 3 órakor kezdődő ülésen megválasztották a 8 fős tiszti kart, elnöknek Baráth Lajost jelölték ki. Majd meghatározták a klubtagság feltételeit. Az ülés végén az egylet a Újpest Football Club nevet kapta, színe az ÚTE-hoz hasonlóan lila-fehér lett.

Az Újpestieknek, mivel az eddigi homokos edzőpálya erre nem volt alkalmas új pályát kellett keresniük,amire a Pamutgyár melletti füves földrészt vélték a legalkalmasabbnak. Itt játszották le az újpesti futball történetének első mérkőzését a III. Kerületi TVE ellenében, ahol az újpestiek -meglepetésre- 1:1-es döntetlent értek el, az Újpest történetének első gólját Weidlinger érte el.

A magyar bajnokság 1901-ben indult útjára, az Újpest a másodosztályban kapott besorolást. A klub 1905-ben jutott fel az első osztályba, ahonnan 19111912-es bajnokság végén kiesett, egy év alatt sikerült visszatérniük a legjobbak közé. Az 1912-es szezontól a csapat megszakítás nélkül az első osztályban szerepel.

Első aranykora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MLSZ nem hitelesítette a Pamutgyár melletti pályát, így a klub vezetői arra a döntésre jutottak, hogy új pályát építenek a Népszigeten. A pálya felavatására 1903. május 24-én került sor. A pálya közel 20 évig szolgálta a csapatot majd 1922-ben átadták a Hajós Alfréd által tervezett Megyeri úti Stadiont. A stadion felépítését jelentős mértékben támogatta Aschner Lipót a Egyesült Izzó vezérigazgatója. Ekkortájt állt össze a védelemben és a válogatottban is a Fogl-gát, Fogl Károly és Fogl József testvérekkel. 1926-tól bevezették a profi futballt, ekkor változtatták meg először a csapat nevét, Újpest FC-re. A '20-as évek végét és a '30-as éveket tartják az első aranykorszaknak. Ekkor ötször is elhódították a Magyar bajnoki címet, kétszer sikerült megnyerniük a Közép-európai kupát és egyszer a Bajnokok Tornáját. Az erejüket az is jól mutatja, hogy 1926 és 1942 között minden évben a dobogón végeztek, emellett 5 kupadöntőt játszottak.

Az Újpest 5 játékost adott az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerző magyar labdarúgó-válogatottba, név szerint Szűcs György, Szalay Antal, Balogh I. István, Vincze Jenő és hatgólos magyar csillag Zsengellér Gyula

A második világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborút követő 3 év mindegyikében az Újpest tudta megnyerni a bajnokságot, és ekkortájt 9 játékost adtak a válogatottba. Az 19451946-os szezonban 31 mérkőzésen keresztül nem találtak legyőzőre és a legtöbb gólt is ebben a szezonban lőtték, szám szerint 184-et. 1950-ben a kommunista kormány a rendőrség csapatának minősítette és átnevezte őket Dózsa György tiszteletére, Újpesti Dózsának. Ez egyébként egy bevett szokás volt a keleti blokkban (pl. Dinamo). 1951-ben a kommunista kormány kivégezte Szűcs Sándort az Újpest labdarúgóját, akit hazaárulással vádoltak. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon csak egy játékosuk, Tóth Mihály vett részt. Az 1956-os forradalom során a klub visszanevezte magát Újpesti TE-re, de amint a szovjetek újra hatalomra kerültek ismét visszakerült a Dózsa a nevükbe. 13 bajnoki elsőség nélküli év után 19591960-ban ismét elhódították a bajnoki címet, majd két év múlva KEK elődöntősök voltak.

Mágikus Újpest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1967-ben Baróti Lajos edző írt alá az Újpestiekhez, ekkor kezdődik a második arany korszak. Két második hely a bajnokságban, ezüstérem a Közép-európai kupában és szintén ezüstérem, 2:6-os összesítéssel a Newcastle ellen, a VVK döntőben. A bajnokságban a következő 7 idényben is az első helyen végeztek, mindössze 4 alkalommal kaptak ki ezalatt hazai környezetben, és kereken 500 gólt lőttek. 3 alkalommal a kupát is sikerült elhódítaniuk. Nemzetközi porondon elhódították a Joan Gamper Trófeát 1970-ben, majd a Trofeo Colombinot egy évre rá. 1974-ben a későbbi győztes Bayern Münchentől kaptak ki a BEK elődöntőjében. A klubot Európa egyik legjobb csapatának tartották, megverték többek közt az angol bajnok Leeds Unitedet, a spanyol bajnok Valencia CF-et, a mára egyik testvércsapattá vált skót bajnok Celicet vagy a portugál topcsapat Benficát.

A csapat fő ereje ekkoriban a góllövésben rejlett. A FazekasGöröcsBeneDunai IIZámbó csatársor rengeteg nézőt hódított meg a határokon belül és kívül egyaránt. Bene Ferenc ötször lett gólkirály, Fazekas László és Dunai II Antal 1-1 alkalommal ezüstcipős lett (második legtöbb gól Európában).

Később Fekete László és Törőcsik András is csatlakozott a csapathoz, edzőnek pedig Várhidi Pált, a klub korábbi labdarúgóját nevezték ki. Törőcsik hihetetlen cseleivel, gyönyörű góljaival a szurkolók kedvencévé nőtte ki magát, míg Fekete szintén megnyerte az ezüstcipőt.

1980–1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar futball visszaesése elérte az Újpestet is, a bajnoki eredményeik is romlottak csak egy ezüst és egy bronzérem az évtized során. Azonban a kupában sikeresek voltak, 1982-ben 1983-ban és 1987-ben is sikerült elhódítaniuk a magyar kupát. Nemzetközi szinten is akadt néhány jó eredmény, győzelem az UEFA kupa címvédő IFK Göteborg ellen, a német sztárcsapat Köln megverése, vagy a KEK győztes Aberdeen legyűrése, ami KEK negyeddöntőt eredményezett 1984-ben. A kommunizmus bukása után az egyesület visszavette az Újpest TE nevet, az új évtizedet rögtön egy bajnoki címmel indították, és 1992-ben a kupagyőzelem is összejött. A csapat megnyerte a magyar szuperkupa első kiírását is, de a bajnokságban a szerény 14. helyen végeztek, ami osztályozó mérkőzést jelentett, végül sikerült kivívniuk a bennmaradást. Az évtized közepén 2. illetve 3. helyeken sikerült végezniük Szlezák Zoltán és Véber György újpesti legendák segítségével. 19971998-as szezonban nyerték meg az eddig utolsó magyar bajnoki címüket, miután Kovács Zoltán és Herczeg Miklós a csapathoz érkezett.

A közelmúlt története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a professzionizmust 1998-ban újra bevezették, a klub ismét nevet változtatott, az új név Újpest Football Club lett. Azonban a klub pénz szűkébe került és kulcsjátékosai hagyták el a klubot. A helyzet valamivel jobb lett 2001 után, amikor a stadion ment át teljeskörű felújításon, állami támogatással, valamint a tulajdonos is pumpált némi pénzt a csapatba. Erőfeszítése eredményeképp a klub megnyerte a kupát és a szuperkupát is, de a bajnokságban csak közepes teljesítményre futotta. Három ezüstérmet nyert 2004-ben 2006-ban és 2009-ben. A csapat 2014 májusában bejutott a magyar kupa döntőjébe, ahol tizenegyesrúgásokkal megszerezte kilencedik győzelmét. 2014. július 11.-én, szintén tizenegyesrúgásokkal megnyerte a magyar szuperkupát, története során harmadszor, a Debrecen ellen.

Az egyesület nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1885 – 1926: Újpesti Torna Egylet
  • 1926 – 1944: Újpest Football Club
  • 1944 – 1949: Újpesti Torna Egylet
  • 1949 – 1956: Budapesti Dózsa Sport Egyesület
  • 1956'  : Újpesti Torna Egylet
  • 1956 – 1991: Újpesti Dózsa Sport Club
  • 1991 – 1994: Újpesti Torna Egylet
  • 1994 – 1995: Újpesti Torna Egylet - Novabau
  • 1995 – 1998: Újpesti Torna Egylet
  • 1998 –  : Újpest Football Club

Játékoskeret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újpest FC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014. szeptember 9-i állapot.[2]

No. Poszt Játékos
1 Magyarország K Balajcza Szabolcs (csapatkapitány)
2 Franciaország V Loïc Nego
3 Belgium V Jonathan Heris
4 Szerbia KP Filip Stanisavljević
5 Magyarország V Litauszki Róbert
6 Szerbia KP Dušan Vasiljević
7 Magyarország CS Simon Krisztián
8 Magyarország KP Balogh Balázs
9 Nigéria CS Kim Ojo
10 Montenegró KP Nebojša Kosović
11 Spanyolország CS Dani Ponce
14 Magyarország KP Nagy Gábor
15 Finnország CS Aristote M'Boma
16 Uruguay V Rodrigo Rojo
No. Poszt Játékos
17 Magyarország V Forró Gyula
18 Horvátország KP Bojan Sanković
19 Albánia CS Berat Ahmeti
20 Belgium KP Jérémy Serwy
22 Magyarország CS Kabát Péter
23 Magyarország K Banai Dávid
25 Magyarország V Vadász Viktor
27 Magyarország V Molnár Sándor
28 Magyarország V Nagy János
29 Macedónia KP Enis Bardhi
32 Magyarország KP Holdampf Gergő
36 Szerbia K Marko Dmitrović
55 Oroszország V Sandro Tsveiba
99 Bosznia-Hercegovina CS Asmir Suljić

Egykori híres játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

       

A klub olimpiai bajnok labdarúgói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klub olimpiai ezüstérmes labdarúgói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klub olimpiai bronzérmes labdarúgói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klub világbajnoki ezüstérmes labdarúgói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klub Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Újpest gólkirályai az élvonalban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnoki évszám Játékos neve Csapat neve Rúgott gólok
1922/1923 Priboj István Újpesti TE 25 gól
1923/1924 Jeszmás József Újpesti TE 15 gól
1932/1933 Jávor Pál Újpest FC 31 gól
1937/1938 Zsengellér Gyula Újpest FC 31 gól
1938/1939 Zsengellér Gyula Újpest FC 56 gól
1942/1943 Jenőfi Jenő és Zsengellér Gyula közösen Vasas SC, Újpest FC 26 gól
1943/1944 Zsengellér Gyula Újpest FC 33 gól
1945 Zsengellér Gyula Újpest FC 36 gól
1962/1963 Bene Ferenc Újpesti Dózsa 23 gól
1967 Dunai II Antal Újpesti Dózsa 36 gól (Európai ezüstcipő)
1968 Dunai II Antal Újpesti Dózsa 31 gól (Európai bronzcipő)
1969 Bene Ferenc Újpesti Dózsa 27 gól
1970 tavasz Dunai II Antal Újpesti Dózsa 14 gól
1971/1972 Bene Ferenc Újpesti Dózsa 29 gól
1972/1973 Bene Ferenc Újpesti Dózsa 23 gól
1974/1975 Kozma Mihály és Bene Ferenc közösen Budapesti Honvéd, Újpesti Dózsa 20 gól
1975/1976 Fazekas László Újpesti Dózsa 19 gól
1977/1978 Fazekas László Újpesti Dózsa 24 gól
1978/1979 Fekete László Újpesti Dózsa 31 gól (Európai ezüstcipő)
1979/1980 Fazekas László Újpesti Dózsa 36 gól (Európai ezüstcipő)
2005/2006 Rajczi Péter Újpest FC 23 gól

A klub edzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

   

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szuperkupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi szereplések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb trófeák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rekordok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klubvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ügyvezető igazgató: dr. Gyarmati Eszter
  • Szervezési igazgató: Jackwert Attila
  • Vezetőedző: Nebojsa Vignjevic
  • Segédedző: Zoran Champara
  • Vezetőedző: Víg Péter (Újpest FC "B")
  • Kapusedző: Pálinkás András
  • Klubmenedzser: Brockhauser István
  • Stadionigazgató: Tóth András
  • Szertáros: Korga Zsolt
  • Kluborvos: dr. Szűcs Attila
  • Kommunikációs igazgató: Gressó Gergely
  • Marketing igazgatő: Forrás Zoltán
  • Marketing asszisztens: H. Nagy Máté
  • Videók: Péteri János, Szűcs Attila
  • Fotó: Réti Zsolt
  • Sportigazgató: Kovács Zoltán

Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Újpest FC székhelye, Budapest IV. kerületében, Újpesten, a Megyeri úton található, melynek neve 2003-óta Szusza Ferenc Stadion, a csapat korábbi legendás labdarúgójáról.

A Szusza Ferenc Stadion új külseje

Az első stadion építését helyi sportbarátok támogatták anyagilag. 20 ezer férőhelyes volt. 1922. szeptember 17-én a nyitó mérkőzést 15 ezer néző előtt az FTC-vel rendezték, melyet az Újpest nyert meg.

Az újabb felújítási munkák 1999-ben kezdődtek el, aminek a végén 2001. november 15-én, a MagyarországMacedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhellyel, bőrfoteles VIP boxokkal felszerelt stadiont. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és 2003. október 25-én új nevet kapott. Az Újpest FC-MTK mérkőzés óta az egykori legendás Újpest játékos nevét, Szusza Ferencét viseli a létesítmény, így a hivatalos neve Szusza Ferenc Stadion.

Adatai:

  • Befogadóképesség: 13 501 ülőhely, ebből fedett 12 301, fedetlen pedig 1200 ülőhely.
  • Világítás: 1.250 lux

Szurkolók, riválisok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Újpest FC-nek Magyarország foci szerető lakosságának 16%-a szurkol, tehát körülbelül 300 000 ember[forrás?], így a csapat a második legnépszerűbb az országban (a Ferencváros után), de nagyrészt a fővárosban szurkolnak a csapatnak, bár vidéken is

A legnagyobb szurkolói csoport az UVB címere

népszerű. Az Újpest kitartó, lojális és népes kemény maggal rendelkezik, akik általában felelősek a meccsek hangulatáért. Komoly problémát jelent a csapat számára a viszonylagosan alacsony nézőszám. Bár a kemény mag mindig is képviselteti magát a meccseken, ritkán emelkedik a nézőszám 4 000 fölé, bár ez nem megy a hangulat rovására, ráadásul nagyobb rangadókon azért megtelik a Szusza Ferenc Stadion. Viszont az Újpestiek ha úgy kívánja az élet, képesek akár a Puskás Ferenc Stadiont is megtölteni (ahol a Videoton elleni egyik bajnoki meccsen, több mint 18 ezren kísérték el csapatukat, a 40 ezres stadionba). Ráadásul azt is meg kell említeni, hogy az Újpest rendelkezik Magyarország 2. legnagyobb "utazó táborával". A rivális Ferencváros rendelkezik a legjobb mutatókkal, de az Újpestiek is szinte minden idegenbeli meccsre több százas, esetenként több ezres tömegekben elkísérik csapatukat az országon belül és a határokon kívül is.

Újpestnek szurkoló ismert személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hétgólos meccsen verte az Újpest a Kecskemétet”, origo.hu, 2008. augusztus 30. (Hozzáférés ideje: 2010. február 15.) 
  2. Újpest FC 2011/12. (Hozzáférés: 2012. április 7.)
  3. Közszereplők a harcmentes Fradi-Újpestért '' (magyar nyelven). sportgeza.hu, 2002. március 13. (Hozzáférés: 2011. február 7.)
  4. Havas Henrik az Újpestről: Lila mezbe öltözött senkiháziak - tapló fradisták (magyar nyelven). pepsifoci.h, 2010. október 23. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  5. 'Lányi Zsolttal erősít az ÚTE' (magyar nyelven). origo.hu, 1999. március 10. (Hozzáférés: 2011. február 9.)
  6. Majka: Reszkess, Fradi! '' (magyar nyelven). blikk.hu, 2010. április 29. (Hozzáférés: 2011. február 7.)
  7. Zagyva vs. Lenhardt - avagy UTE és FTC szurkolók Parlamentben '' (magyar nyelven). http://szentkoronaradio.com, 2010. szeptember 10. (Hozzáférés: 2011. július 14.)
  8. Több a tisztességes, mint a bundázó labdarúgó
  9. "Tűzpárbaj" és könnygáz Újpesten
  10. Az UTE önkormányzati segítséget kap
  11. Beszélgetés Berki Krisztián Európa-bajnok tornásszal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]