Diósgyőri VTK

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Diósgyőri VTK
DVTK cimer.png
DVTK
Csapatadatok
Teljes csapatnév Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre
Becenév Diósgyőr, Piros-fehérek, DVTK, Miskolc, Acélváros
Székhely Magyar Miskolc, Magyarország
Alapítva 1910. február 6.
Klubszínek piros-fehér
Stadion DVTK-stadion, 12 000 fő (4398 ülő)
Vezetőedző SzerbMagyar Tomislav Sivić
Elnök Magyar Szabó Tamás
Bajnokság NB I
Nemzeti sikerek
Magyar Kupagyőztes 2 alkalommal
Magyar Ligakupa-győztes 1 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzés Oláh Ferenc (468)
Legtöbb gól Dobó Zoltán (100)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Jelenlegi szezon
Soccerball current event.svg 2014–2015-ös szezon
Hivatalos honlap
Diósgyőri VTK honlapja

A Diósgyőri VTK (Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre)[1] a magyar élvonal egyik részt vevő labdarúgócsapata Miskolcról. A sportegyesületet 1910-ben eredetileg a Diósgyőri Vasgyárban dolgozók hozták létre, ami csak a későbbiekben vált profi csapattá. 1940-ben szerepelt először a legfelsőbb osztályban, míg egyik fénykorát a 70-es évek végén, 80-as évek elején élte a csapat. Ekkor kétszer megnyerte a Magyar Kupát, és bronzérmes lett az NB I-ben. A Diósgyőr híres a fanatikus szurkolóiról, hazai mérkőzésein még a kilencvenes-kétezres években sem ritka a 8000–10000 fős nézőszám, amivel Magyarország egyik legkedveltebb csapatának számít.

A klub az évek során sokat változott a tulajdonosok váltakozása, majd átmeneti megszűnése miatt. Története során új szakosztályok jelentek meg a klubban, de a rendszerváltás után ezek különváltak. A futballcsapat a kilencvenes években a Diósgyőri Football Club nevet viselte, és csak később, a klub újraindítása után vette fel újra a DVTK nevet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdeti évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első, Angliából származó futball-labda ajándékként került Diósgyőrbe, melyet a Magyar Királyi Vas-, Acél- és Gépgyár mintaasztalosa, Petőfi Sándor a fiának szánt. A gyermekek azonban nem sokáig élvezhették a játék örömét, mert a labda hamar tönkrement. Mivel a játékszer pótlása elmaradt, így a játék – melyet hamar megkedveltek – egy időre feledésbe merült.[2]

1909. szeptember 19-én a miskolci sajtó a következő beszámolóval jelentkezett a miskolci labdarúgók egri vendégszereplése kapcsán: „Vasárnap délután volt a futballmérkőzés az ETE (Egri Torna Egyesület) és a miskolczi tornaegyesület (Diósgyőr – Miskolczi Rambellerek) tagjai között az Érsekkert mögötti térségen. A közönség arról győződött meg, hogy az egriek csapata már igen jól képzett, gyakorlott csapat, a diósgyőrieké kezdő játékos csapat. Erre vall, hogy az első félórában 0:3, a másodikban 0:8 volt az eredmény az egriek javára.”[3]

A mérkőzés után két hónappal Vanger Vilmos elemi iskolai tanító és egy öt tagból álló bizottság kérelemmel fordult a helyi vasgyár igazgatójához egy labdarúgó-egyesület létrehozásának céljából. A példát a Miskolci Sportegyesület, a Diósgyőri Ifjúsági Kör és a Diósgyőr-Vasgyári Labdarúgó Ifjúság szolgáltatta, mely alapján Vangerék egy „szabályszerűen működő sportegyesület megalapítását határozzák el”. Az egyesület alapító gyűlésére 1910. február 6-án került sor a Vasgyár munkástermében. A gyűlés határozata alapján a klub Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre (DVTK) néven alakult meg. A vezető tisztségek a következő személyek között oszlottak meg: Vanger Vilmos az elnöki, Ihring Antal és Waisz Árpád az alelnöki, Erdélyi Andor a titkári, Hamza István a pénztárosi, Sárossy Lajos az intézői, Sebestyén Antal az ellenőri, Molnár Gyula az edzői, Rozlozsnik József a kellékesi feladatokat látta el.[3]

1910. május 1-jén a DVTK a Miskolci Sportegyesülettel játszott gyakorló mérkőzést. Erről a következő jelent meg a korabeli sajtóban: „A vasgyári csapat színe piros-fehér. Mintegy két éve már, hogy a vasgyárban komoly gondolkodású iparos ifjú szövetkezett, s a maguk gyönyörűségére elkezdték az általánosan kedvelt labdarúgó játékot művelni. (…) Saját jószántukból, önerejükből, a kezdet sok nehézségeit és akadályát leküzdve, egy 70 tagból álló egyesületet képesek megalkotni, a léha mulatozások helyett szabad idejükben a sport nemes szórakozásában lelik ambíciójukat”.[3]

A csapat első kapusa Révai Károly volt, a kulcsjátékosok pedig Posteiner Árpád, Ferenczi Sándor, Zeltner Hanzli, Wrbata Ferenc és a három Bova fiú voltak. A DVTK alapszabályának belügyminisztériumi jóváhagyására 1910-ben került sor, 1912-ben pedig a csapat már bajnoki mérkőzésen is részt vett. 1912. május 16-án került sor a Miskolci AK–Diósgyőr-Vasgyári TK barátságos mérkőzésre, mely a miskolci csapat fölényes győzelmét hozta. A mérkőzés végeredménye 11:0 lett. A Miskolczi Újság tudósítója így számolt be az összecsapásról: „A mérkőzés kezdetén óriási zápor tette csúszóssá a pályát, mely körülmény a labdatechnikát erősen befolyásolta. A játék egész menete alatt a MAK fölényesen erős tempót diktált, sőt az erős iramot a játék végéig bírta. A II. félidőben a DVTK részéről erőszakosság lép föl, ami két játékos kiállítását eredményezi.”[2][3]

1916-ban és 1918-ban a klub megnyerte az észak-magyarországi kerületi bajnokság bajnoki címét. A DVTK 1920-ban már elmondhatta magáról, hogy megmérkőzött a korszak összes első osztályú csapatával. A diósgyőriek a magyar bajnokság első osztályában először az 1940–41-es idényben szerepeltek DiMÁVAG néven, és újoncként a 6. helyet sikerült elérniük.[3]

Az első mérkőzés a magyar élvonalban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ötvenes évek diósgyőrije, Dobó Zoltán 2008-ban, 80 évesen

Diósgyőr csapata 1940. augusztus 25-én szerepelt először a magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában. Ellenfele az élvonalbeli tapasztalatokkal már rendelkező Csepel volt. A találkozó végül a vendég Csepel sikerét hozta (DiMÁVAG – WMFC Csepel: 3:4). A DVTK első találatát Fazekas szerezte a tizedik percben. A Diósgyőr első élvonalbeli mérkőzésen részt vevő csapatának összeállítása a következő volt: Lukács – Solt II, Felföldi, Bohus, Turán, Barta, Füzér, Berecz 1, Fazekas 1, Barna 1, Magyar.

A csapat első győzelmére az ötödik fordulóig kellett várni. A DVTK a Szolnoki MÁV elleni mérkőzést magabiztos nyerte 6:3 arányban, majd a szezon során sikerült legyőzniük az akkor világhírű Ferencvárost is Budapesten.

A diósgyőri csapat történetében az első válogatottságot elérő játékos Berecz István volt. A korabeli diósgyőri válogatott játékosok között találhatjuk Dudás Zoltánt is, aki 1955-ben az Aranycsapat védelmében játszott a Csehszlovákia elleni, 3:1-es magyar győzelemmel végződő mérkőzésen. 1958-ban Szigeti Oszkár (a Werner–Szigeti–Paulás hátvédhármas tagja, amelyet ma is a legjobbak között tartanak számon a szurkolók) válogatottként szerepelt a 2:0-ra végződött MagyarországJugoszlávia mérkőzésen. Solymosi Ernő válogatottbeli pályafutása is a DVTK-ban indult, majd az Újpesthez került. Solymosi a válogatottban hatalmas lövőerejével tűnt ki. 1960 és 1968 között 38 válogatott mérkőzésen vett részt és 7 gólt szerzett. 1960-ban Rómában tagja volt az olimpiai bronzérmes csapatnak. 1962-ben a Chilében megrendezett világbajnokságon ötödik, 1964-ben pedig a Spanyolországban lebonyolított Európa-bajnokságon harmadik helyet ért el a magyar válogatottal. A szurkolók szemében legendássá vált Werner–Szigeti–Paulás hátvédhármas 1957. szeptember 8-án szerepelt először együtt. Szigeti Oszkár 1953. március 15-én, Paulás Tibor 1956. május 2-án, Werner Gyula pedig 1957. augusztus 25-én szerepelt először a DVTK-ban.[2][4][5][6][7][8][9][10]

Az 1957–58-as bajnoki szezonban került sor a DVTK 300-dik élvonalbeli mérkőzésére a Csepel ellen, és a csapat a Tatabánya ellen szerezte meg az ötszázadik élvonalbeli találatát. Ezt a mérkőzés tudósítója a következőképpen kommentálta: „Paulás hozza fel a labdát, Ivánhoz játszik, a jobbszélső nagy lendülettel elfut, s a tisztán álló Papp mintegy hat méterről okosan, belsővel a kapu jobb oldalába helyezi a labdát. 3:1”. A következő években tovább folytatódtak a DVTK sikerei. Sor került a klub századik élvonalbeli győzelmére, és az 1959–60-as szezonban első alkalommal lett a legjobb vidéki csapat (4. helyezés). Az elért eredmény értékét emeli, hogy a szocializmusban a vidéki csapatoknak nehéz dolguk volt a favorizált budapesti klubokkal szemben.

1968-ban került sor az 500-dik mérkőzésre az élvonalban, és ekkor szerződött a csapathoz a legendássá vált Veréb György kapus. Ebben az időszakban alakult ki az a sikeres diósgyőri csapat, amely nemzetközi porondon is megmérethette tudását. A közép-európai kupában a DVTK olyan csapatokkal mérkőzött meg, mint a Palermo, a Crvena Zvezda, a Lokomotív Kassa és a Čelik együttese.[2][11]

A Diósgyőr aranycsapatának korszaka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kupagyőztes csapat 1977-ben
A DVTK 1978–79-es NB I 3. helyezett csapata

Az 1974 és 1984 közötti időszak elhozta a klub történetének legsikeresebb időszakát. Ehhez számos labdarúgó hozzájárult. Közülük az ismertebbek: Veréb, Tatár, Salamon, Oláh, Borostyán, Fekete, Fükő, Váradi és Teodoru, hogy csak néhányat említsünk. Az ő teljesítményüknek köszönhetően beszélhetünk „diósgyőri aranycsapatról”.[2]

Az 1976–77-es szezonban a DVTK nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt a bajnokságban, mivel a csapat 34 bajnoki mérkőzésen csak 32 pontot ért el, ami a 10. hely megszerzésére volt elegendő. A Magyar Kupában viszont a csapatnak a klub történetében először sikerült a kupát elhódítania.[2]

Szabó Géza edző a következőket nyilatkozta: „A legjobb nyolc közé akartunk eredetileg eljutni. A Videotonnal, az Olajbányásszal és a MÁV DAC-cal kerültünk egy csoportba a 16 között. Idegenben legyőztük az NB II-es csapatokat, ami nem volt könnyű feladat, mert a Videoton nem bírt velük. A négyes döntőben esélytelenek voltunk a három nagycsapattal szemben. Ez határtalanul megnyugtatott bennünket. Elhatároztuk, hogy megnehezítjük a Ferencváros, a Vasas és az Újpesti Dózsa sorsát. Nem gondoltuk, hogy elsők leszünk, hanem azt, hogy esetleg valamelyiküket legyőzzük, s azzal tesszük le névjegyünket. A döntő azonban várakozáson felül jól sikerült. Ehhez egy kissé vissza kell kanyarodnom, oda, amikor a válogatottunk a görögökkel emlékezetes mérkőzését vívta. Mi, Diósgyőrben akkor úgy láttuk, csapatunk egy kicsit visszaesett a bajnoki küzdelmekben. Ezért megnöveltük az edzésmunkát, s ez a későbbiekben jótékonyan éreztette hatását. Végig bírtuk a bajnoki hajrát, amikor szerdán és szombaton is pályára kellett lépnünk. Jó erőben érkeztünk az MNK négyes döntőjéhez is. Az Újpesti Dózsa felett aratott győzelmünk az önbizalmunkat is erősítette. Bár ezután vesztettünk a Ferencváros ellen, úgy gondoltuk, hogy semleges pályán van esélyünk a Vasas ellen. A döntő mérkőzésen elsősorban akarásunkkal múltuk felül a nem sokkal korábban bajnoki címet szerzett piros-kék csapatot.”[2][12]

A kupagyőztes csapat névsora a következő volt: Fekete László, Feledi László, Görgei János, Hajas Imre, Kerekes János, Kutasi László, Oláh Ferenc, Salamon József, Szabó László, Szalai István, Szántó Gábor, Tatár György, Teodoru Borisz, Váradi Ottó, Veréb György.[12]

A diósgyőri együttes ezt követően megismételte korábbi teljesítményét, és 1980-ban ismét diadalmaskodott a magyar kupában, sőt 1981-ben is bejutott a döntőbe, ekkor azonban „csak” az ezüstérmet szerezte meg. Az 1978–79-es szezonban megszületett a csapat ezredik élvonalbeli találata, sor került a 800-dik NB I-es mérkőzésére, és megszerezte a bajnoki bronzérmet. A DVTK 25–30 ezres nézőszámmal büszkélkedhetett és a magyar labdarúgás egyik meghatározó csapata volt. A bronzérmes csapat leggyakoribb összeállítása a következő volt: Veréb – Szántó, Salamon, Váradi, Kutasi – Oláh, Tatár, Görgei – Borostyán, Fükő, Fekete.[2]

A két magyarkupa-győzelem közötti időszakban a kezdő 11 szinte minden tagja rendelkezett valamilyen válogatottsággal. Előfordult, hogy az olimpiai válogatottban csak 2–3 „idegen” labdarúgó szerepelt. Az 1979 novemberében játszott mérkőzéseken 8–9 játékos volt az olimpiai válogatott tagja. Ugyanakkor többen közülük egyben az „A” válogatott keretének a tagjai is voltak.[13] 1979. szeptember 12-én a Csehszlovákia (2–1), szeptember 26-án az Ausztria (1–3) és október 17-én a Finnország (3–1) elleni válogatott mérkőzéseken a nemzeti csapatban öt diósgyőri játékos is szerepelt egy időben. Név szerint: Szántó, Salamon, Kutasi, Tatár és Borostyán.[14]

A DFC kora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Diósgyőri FC 1997-ben, Tornyi Barnabás vezetése alatt

Az aranykor után a csapat hét éven keresztül a másodosztályban szerepelt, ami után ugyan ismét feljutott az élvonalba, de ezt újbóli kiesés követte. A DVTK 1991-ben Palicskó Tibor vezetőedző segítségével jutott fel újra az élvonalba, de a csapat csak két évet töltött az NB I-ben. Mindkét alkalommal a tabella alján fejezte be a szezont, és osztályozó-mérkőzés lejátszására kényszerült. Először még sikerült a bennmaradás, de az 1992–93-as szezonban a csapat ismét kiesett az első osztályból. A csapat helyzetének stabilizálása Tornyi Barnabás nevéhez fűződik, aki 1996-ban vette át újból a vezetőedzői teendőket. Egy év múlva az élvonalba juttatta a csapatot, ahol a diósgyőri együttes újoncként a 8. helyen végzett. A kilencvenes években ez volt a klub legsikeresebb szezonja, melynek során a legendás Veréb György kapus 49 évesen befejezte labdarúgó pályafutását. A klubjához hűséges Veréb kapus 802 mérkőzésen szerepelt a diósgyőri csapat színeiben.[2][3][15]

Veréb utolsó szereplésére az 1998-as DFC–Videoton szezonzáró mérkőzésen került sor, amelyre a 49 éves labdarúgó sérülés miatt reaktiválta magát. Az összecsapást az teszi különösen emlékezetessé, hogy a Veréb kapust váltó Dávidot kiállították, így a csapat kapus nélkül maradt. Ekkor az egyik gólszerző, Kiser László állt a kapuba, és sikerült a mérkőzést kapott gól nélkül befejeznie, amelyen még büntetőt is hárított. Még ebben az évben – 18 év után – a csapat újra kijutott az európai kupaporondra, és következett az Intertotó-kupa-menetelés a máig emlegetett Kulcsár–Egressy csatárduóval és a középpályás Kiser Lászlóval. A második élvonalbeli szezonban egy fantasztikus őszi menetelés következett, melynek során a csapat legyőzte idegenben többek között az Újpestet és a Ferencvárost. Az 1990-es évek általános jellemzője, hogy nem volt tőke a labdarúgásban, és ez a Diósgyőrt is érintette. Pénz nélkül próbáltak sikeres csapatot építeni, amibe belerokkant az egyesület. A focisták egy része ugyan nem volt klasszis labdarúgó, edzőjük mégis el tudta velük hitetni, hogy képesek nyerni, és így is lett. 2000 telén azonban a focisták nagy része eligazolt a klubtól, így már az is meglepetést keltett, hogy be tudták fejezni a szezont. Az évad végén a klub megszűnt.[2][16][17][18][19]

Szakosztályok, egyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DVTK korábban számos egyéb szakosztállyal is rendelkezett, így a klub sokáig nem kizárólag a futballt jelentette az Avas-alján. A birkózó, kosárlabda, súlyemelő, atléta, vívó, gyalogló, tájfutó szakosztályok ugyanúgy nagy szerepet játszottak az 1910-ben alapított egyesület életében, melyek – a DFC labdarúgóihoz hasonlóan – önállósultak az 1990-es évek elején. A rendszerváltás után a következő szakosztályok váltak ki a klubból:[2]

  • női kosárlabda:
    • DVTK "1957-1992"
    • Diósgyőri Kosarasok Sport Köre 1992–2007
    • Miskolci Sportiskola-DKSK 2007–2012
    • Work Force-DVTK 2012-
  • női futsal:
  • birkózás:
    • Diósgyőri Birkózó Club
  • férfi kézilabda:
    • Diósgyőri Kézilabda Club 2002–
  • labdarúgás:
    • Diósgyőri Football Club 1992–2000
  • tájfutás:
    • Diósgyőri Tájfutó Club
  • atlétika
  • természetjárás

Az újrakezdés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 2000-es évek emblematikus alakja: Vitelki Zoltán
A DVTK csapata 2008 tavaszán
A Kaposvár elleni kezdőcsapat 2008 tavaszán. Balról: Szélpál, Lakatos, Simon, Pelecaci, Kamber, Sebők, Köteles, Hegedűs, Pintér, Virágh, Homma.

A klub megszűnése után a szurkolók maguk vették kezükbe a kezdeményezést, és maguk alapították meg az új DVTK-t. Az első szezont a klub a hetedosztályban kezdte, de a Borsod Volán SE-vel történő egyesülés után az NB II-ben folytatták az idényt. Később a csapat egyesült a Bőcsi csapattal, amiben segítségükre volt az önkormányzat és még számos más támogató is. Így kerültek egy osztállyal feljebb a diósgyőriek. Később még a Monor labdarúgócsapata is Miskolcra költözött, majd az összefogás eredményeként a csapat jó pár év kihagyás után, 2004 májusában visszajutott a magyar labdarúgás élvonalba. Ez sem ment könnyen, hiszen hiába harcolta ki a feljutást a Diósgyőr, nem kapott licencet, így ismét változott a klub, amikor Miskolcra költözött a régi siófoki focicsapatot működtető társaság.[20] 2004 nyarán a hosszas huzavona miatt egyszerre két csapat is edzett a pályán (a Détári-féle régi és a Kiprich által edzett „balatoni” DVTK).[21][22] Végül a két csapatból Kiprich vezetésével raktak össze egyet.[23] Még az évad közben váltás történt a tulajdonosok között és a kispadon is, a szezon végéig Gálhidi György lett az edző.[24][25]

A 2005–2006-os szezon negyedénél ismét edzőt cseréltek Diósgyőrben: Zoran Kuntics lett a befutó, de mivel nem volt meg a megfelelő képesítése, Pajkos Jánossal együtt irányították a csapatot. Télen aztán nem tudták folytatni a munkát együtt, ezért az évadot Pajkos egyedül fejezte be.[26] A szurkolók örömére a 2006–2007-es szezont a mesteredző Csank Jánossal csinálta végig a csapat. Az ősz fantasztikusan sikerült, az 5. helyen telelt a csapat. A szokásos „téli kiárusítás” ugyan nem maradt el, de a meghatározó játékosok nélkül is elég szép eredményt értek el. Ugyancsak ehhez a szezonhoz kötődik, hogy a klub – a szurkolók igényének engedve – már 2006-ban visszatért az eredeti címer használatához, a tervezett 2010 helyett.[27]

A 2007–2008 szezon kezdete előtt Csank mester az utolsó percben a Ferencvároshoz szerződött, és ismét Pajkos János vette át a csapatot.[28] A 10. forduló után még mindig nyeretlen csapat edzőjét elküldték, helyére az új tulajdonossal együtt érkezett Szegedről Vágó Attila. A télen hatalmas takarítást tartottak a csapatnál, az afrikai különítményt „hazaküldték”, és 13 új játékost szerződtettek. A 2007–08-as szezon végén Vitelki Zoltán, az utóbbi évek legjelentősebb diósgyőri játékosa visszavonult a profi labdarúgástól.[29]

A 2008-2009 szezonban Vágó Attila – a gyenge szereplés miatti – menesztése után Sisa Tibor lett a vezetőedző. 2010-ig tartott volna a szerződése, de az anyagi nehézségek miatt 2009 januárjában távozott a csapat éléről. A szurkolók, játékosok, az ügyvezető igazgató, az új szponzor és Káli Sándor, Miskolc polgármestere még aznap este elutazott hozzá Ludányhalásziba, hogy maradásra bírják, de mégis nemet mondott a visszatérésre. A mester 107 napig volt a Diósgyőr vezetőedzője. Az új edző a tavaszra Gálhidi György lett, de nyáron nem hosszabbították meg lejáró szerződését. A csapat végül a 12. helyen zárta a bajnokságot.[30][31]

A 100 éves klub[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2009–10 szezonban a klub fennállása századik születésnapját ünnepelte. A csapat nem tudott megfelelően felkészülni az évfordulóra, mivel 2009. június 30-án Káli Sándor polgármester, Baranyi Sándor tulajdonos és Wicha József vállalkozó megbeszélése után sajtóközleményben tették közzé azt a hírt, hogy a Szeviép – a világgazdasági válságra hivatkozva – kivonul a diósgyőri futballból.[32] Előzetes költségvetési tervezetekből kiderült, hogy a diósgyőri futball százmilliós veszteséggel zárhatja az évet.[33] Sokáig kérdéses volt a bajnokságban való indulás is. Ezután az utolsó percekben közvetve az önkormányzat lett a tulajdonos, és Aczél Zoltán vezetőedzővel indultak neki a bajnokságnak, elkezdték a csapat megerősítését és az adósságok törlesztését.[34] 2009. augusztus 9-én egy Újpest FC elleni meccsen – a DVTK aranycsapatának labdarúgóival – elbúcsúztatták a 40 éves „napos” (keleti) oldali lelátókat, helyére a jubileumra fedett nézőteret tervezek. 2009 telén az átigazolási szünetben, immár harmadjára, ismét Tornyi Barnabás lett a vezetőedző. A régi-új trénerrel fél+egy éves szerződést kötöttek a klubnál, de Tornyi nem töltötte ki az időt, hat forduló után lemondott, utódja az addigi sportigazgató, Tóth László lett, akit öt mérkőzés után Benczés Miklós váltott a szezon végéig.[34] A csapat a 2009–10-es szezon végén kiesett a magyar labdarúgás élvonalából.[35] Az akkori viszonyokat jól jellemzi, hogy az NB II Keleti csoportjában sem ment egyszerűen az indulás. Az első meccsre a 2010. augusztus 15-én REAC ellen csak 14 játékossal tudott kiállni a DVTK, így történt az, hogy a 89. percben középpályásként pályára lépő Giák Tamás a cserekapus volt. A helyzet érdekessége, hogy alig egy perc múlva elszáguldott a jobb oldalon, és 25 méterről nagy erővel lőtt a kapura, de lövését a REAC kapusa hárítani tudta.[36] A másodosztályban is Benczés irányította a csapatot, majd szeptemberben az új többségi tulajdonos a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Arago Zrt. lett, míg Szentes Lázár szakmai igazgatóként tevékenykedett.[37] A másodosztályban a csapat történetében második leghosszabb, 14 mérkőzéses győzelmi sorozatnak is hála, 37 év után ismét győztesként jutott fel az első osztályba.[38][39] A 2011-2012-es szezonban a csapat újoncként félidőben a harmadik, majd végül a 7. helyet szerezte meg a bajnokságban, úgy, hogy az utolsó fordulóig versenyben volt a nemzetközi kupaindulást jelentő pozícióért.[40]

A centenárium után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012-13-as szezonra készülve a csapat leigazolta a magyar válogatott Elek Ákost és Rudolf Gergelyt, valamint az utánpótlás válogatott Gosztonyi Andrást, és komoly célokkal vágtak neki a szezonnak Sisa Tibor vezetésével. Az eredmények viszont nem jöttek: 17 mérkőzés alatt a csapat mindössze 17 gólt rúgott, és a megerősített keret ellenére mindössze a 7. helyen szerénykedett a klub, a Honvéd ellenében pedig 6:1-es összesítéssel búcsúzott a kupától. Télen a Mester távozott a csapattól, így ismét Szentes Lázár lett a vezetőedző, a klub pedig tizenhárom év után újra játékost adott a válogatottnak.[41][42][43]. Az ősz folyamán Elek Ákos öt alkalommal lépett pályára a válogatottban a DVTK játékosaként, míg 2013 első barátságos válogatott mérkőzésén, a klub 103. születésnapján Fehéroroszország ellen 3 DVTK-beli labdarúgó szerepelt a nemzeti tizenegyben Elek Ákos, Rudolf Gergely és Kádár Tamás személyében.[44][45].
A 2013-14-es bajnokság során már Tomislav Sivic vezetőedzővel az 5-i helyet szerezte meg a csapat, ami a bajnoki bronzérem óta a legjobb helyezése a csapatnak, továbbá a Videoton FC legyőzésével megnyerte a Ligakupát.[46] A Magyar Kupa küzdelmei során a döntőbe jutott csapat az Újpest FC ellenében büntetőpárbaj után kapott ki, ezzel újabb kupaérmet szerezve a szurkolótábornak, és a kupagyőztes csapat licencmegvonása miatt az 2014–2015-ös Európa-liga első selejtezőkörében mérkőzhet meg európai porondon 18 év után a Diósgyőr.[47][48]

A csapatnak az évek során számos tulajdonosa volt, a megszűnésnek és egyesüléseknek köszönhetően. 2009. július 17-én az önkormányzati tulajdonú Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Kht. lett a csapat tulajdonosa,[34] mellé 2010. szeptember 18-án 51,6%-ban az Arago ZRt. leányvállalata, a Borsodsport Invest Kft. lett a többségi tulajdonos.[37][49]

A DVTK címerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DVTK címere nem sokat változott az évek során, kivéve a rendszerváltás utáni időszakot, amikor az önállósodás útjára lépve a csapat felvette a DFC nevet. Újraalapításakor a modernebbnek ható piros-fehér kombinációt használták, majd a 2006-os évtől újra az aranykeretes címert láthatjuk a mezeken.[50]

1910–1992
1992–1999
2002–2006
2006–

A Diósgyőr válogatott játékosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az „A” válogatottban szerepelt labdarúgók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DVTK csapata 2008 őszén
  • Berecz István: Az 1941-es budapesti, jugoszlávok elleni mérkőzésen szerepelt. A mérkőzés alatt jobbösszekötő poszton játszott. Egyszeres válogatott játékos, aki elsőként képviselte a diósgyőri színeket a magyar labdarúgó válogatottban.
  • Füzér János: 1942-ben, Horvátország ellen jobbszélsőként volt tagja a nemzeti válogatottnak.
  • Károlyi József: A magyar válogatott kapusaként 1947-ben, a Jugoszlávia elleni mérkőzésen viselte először a címeres mezt. Később az Újpest csapatához kerülve további két alkalommal őrizte a nemzeti tizenegy hálóját.[13]
  • Dudás Zoltán: 1955-ben, Prágában volt először (egyben utoljára) diósgyőriként válogatott, de később a Budapesti Honvéd csapatából is bekerült a legjobbak közé.
  • Szigeti Oszkár: Az 1958. április 20-i, Jugoszlávia elleni mérkőzésen Grosics, Mátrai és Sipos mellett volt a védelem tagja.
  • Solymosi Ernő: Húsz éves korában lett először válogatott játékos, amit diósgyőri színekben még 7, újpestiként 30 további szereplés követett. A hatvanas évek egyik legismertebb magyar játékosa volt.
  • Tamás Gyula: 1967–69 között nyolc alkalommal diósgyőri játékosként, később még háromszor a Vasas kapusaként képviselte hazánkat a válogatottban.[13]
  • Tatár György: Összesen 11 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben, mindvégig diósgyőri játékosként. Az 1978–80 közötti időszakban öt alkalommal volt eredményes a válogatottban.
  • Kutasi László: Hat válogatottságot ért el. 1979-ben négyszer játszotta végig a mérkőzések 90 percét, kétszer lecserélték.
  • Szántó Gábor: Diósgyőrből ő volt a tizedik válogatott játékos. Nyolc alkalommal képviselte a DVTK színeit a magyar válogatottban. Később a Ferencvárosból is meghívták a nemzeti csapatba.
  • Salamon József: Három alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban. Ezalatt a csapatkapitányi karszalagot is viselhette.
  • Borostyán Mihály: Szántóval és Salamonnal együtt 1979-ben Nyíregyházán volt először válogatott. Később még négy alkalommal lépett pályára dr. Lakat Károly szövetségi kapitány bizalmából.
  • Egressy Gábor: 1996–2001 között volt válogatott, miközben 1998–1999 között a Diósgyőri FC játékosaként szerepelt, összesen 5 alkalommal a válogatottban..[13]
  • Köteles László: A DVTK kapusa 2008–2009 között volt a nemzeti válogatott keretének tagja, pályára nem lépett.[51][52]
  • Rudolf Gergely: Egyetlen Diósgyőr-beli válogatottsága a Belekben edzőtáborozó csapat Fehéroroszország elleni mérkőzésén kapott 45 percet.[45]
  • Futács Márkó: 2014. március 5-én a Finnország elleni barátságos mérkőzésen debütált a válogatottban, összesen háromszor képviselte a miskolci csapatot.
  • Elek Ákos: 13 évvel az utolsó diósgyőri pályára lépő után, 2012. szeptember 7-én a 75. percben Hajnal Tamást váltva szerepelt a válogatottban először diósgyőriként, sorrendben tizenkilencedik alkalommal.[53] Azóta még tizenegyszer szerepelt a nemzeti tizenegyben, ezzel ő lett a válogatottba legtöbbször bekerült diósgyőri labdarúgó.
  • Kádár Tamás: 2013 első válogatott mérkőzésén a Beleki edzőtáborban barátságos meccsen Fehéroroszország ellen első alkalommal a DVTK színeiben.

A DVTK külföldi válogatott labdarúgói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „B” válogatottban szerepelt labdarúgók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „B” keret játékosai azonos vagy magasabb szintű válogatottak ellen szerepeltek.
Felföldi Sándor (1939. 1/0), Bohus Lajos (1941. 1/0), Dobó Zoltán (1953. 1/2), Dudás Zoltán (1955. 2/0), Szigeti Oszkár (1956–59 13/0), Iván József (1958. 4/2), Török Sándor (1958–59. 3/0), Tóth László (1958–59. 5/0), Werner Gyula (1959. 1/0), Paulás Tibor (1958. 1/0), Solymosi Ernő (1960. 2/0), Tamás Gyula (1964–66. 4/0), Szurgent Lajos (1967. 2/1), Sikora Ferenc (1967. 3/0), Szucsányi András (1968. 1/0), Veréb György (1976–80. 3/0), Salamon József (1977–81. 4/0), Fekete László (1977–79. 4/1), Szántó Gábor (1979. 2/0), Tatár György (1978. 1/0), Oláh Ferenc (1979. 2/0), Fükő Sándor (1979. 2/0), Borostyán Mihály (1980–81. 3/1)[13]
*A zárójelben az év mellett a játszott mérkőzések és az elért gólok számát találhatjuk.

Az utánpótlás válogatottban szerepelt labdarúgók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utánpótlás keret játékosai azonos vagy magasabb szintű válogatottak ellen szerepeltek.
Turbéki I. (1942./1x), Dudás Z. (1954./2x), Szigeti O. (1956./2x), Csányi J. (1957./1x), Werner Gy. (1957–60./13x), Iván J. (1957–58./2x), Solymosi E. (1959./2x), Perecsi T. (1961./2x), Ráczi A. (1963–64./2x), Sikora F. (1964./5x), Gál B. (1966–68./9x), Szurgent L. (1967./2x), Salamon J. (1967–75./4x), Veréb Gy. (1970–71./2x), Oláh F. (1974–75./4x), Szabó L. (1974./2x), Koleszárik (1974./1x), Borostyán (1975–83./10x), Fükő (1975./2x), Kerekes (1978./3x), Szlifka (1981–82./2x), Szemere (1982./1x), Gulyás I. (1982–83./4x), Teodoru II. (1982–83./9x), Kiss I. (1983./1x), Lippai (1983./2x), Tóth M. (1988./1x), Huszák (1988./1x)[13], Polyák A. (2003./1x), Máté P. (2004-05./5x), Tisza T. (2004-05./9x), Krajnc (2005./3x)[56], Faggyas M. (2006./1x), Huszák T. (2007), Takács P. (2009./3x), Balajti Á. (2009./4x), Eperjesi G. (2011./3x), Bacsa P. (2011./2x)[57].
*A zárójelben az év mellett a játszott mérkőzések számát találhatjuk.

Az olimpiai válogatottban szerepelt labdarúgók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpiai keret játékosai azonos vagy magasabb szintű válogatottak ellen szerepeltek.[13]

Vezetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Miskolc városa és az Arago Zrt., mint tulajdonosok.
    • A kisebbségi tulajdonos Miskolc városa, az önkormányzati tulajdonú Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt-n (39,95%) és a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Kht-n (8,37%) keresztül (Székely Domokos, ügyvezető igazgató) 2009. július 17-től.
    • Többségi tulajdonos 51,6%-ban az Arago Zrt. az általa tulajdonolt Borsodsport Invest Kft-n keresztül (Sántha Gergely, ügyvezető igazgató) 2010. szeptember 18-tól.
  • Ügyvezető igazgató: Szabó Tamás.

Szakmai stáb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportigazgató Vezetőedző Pályaedző Kapusedző Erőnléti edző Gyúró Csapatorvos Utánpótlás szakmai igazgató Technikai vezető
Árki Gábor[58] Tomiszlav Szivics Vladimir Radenković Veréb György Srdjan Zirojević Nagy István Dr. Forgács Alfréd ifj. Bene Ferenc Sztavinovszki Botond

Keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014. augusztus 17-i állapotnak megfelelően.[59] * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal.

A DVTK győzelmet ünnepel a Kispest ellen 2008. március 28-án
No. Poszt Játékos
12 HUN K Antal Botond
22 CRO K Ivan Radoš
3 BIH V Senad Husić
4 HUN V Kádár Tamás
5 BRA V William Alves
6 HUN V Szalai Vilmos
7 SRB V Dražen Okuka
14 HUN V Debreceni András
29 HUN V Németh Milán
94 HUN V Eperjesi Gábor
8 KOR KP Kim Ho-Young
10 HUN KP Bognár István
17 HUN KP Egerszegi Tamás
No. Poszt Játékos
18 HUN KP Gosztonyi András
21 HUN KP Bori Gábor
25 HUN KP Elek Ákos
27 NED KP Julian Jenner
28 HUN KP Szabó Balázs
31 HUN KP Barczi Dávid
49 HUN KP Csirszki Martin
89 SRB KP Lazar Marjanovic
9 HUN CS Bacsa Patrik
11 HUN CS Takács Tamás
19 SRB CS Miroslav Grumić
50 CIV CS Georges Griffiths

Visszavonultatott mezszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékosmozgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékosmozgás 2014 nyarán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak a hivatalos szerződők szerepelnek a listán, találgatások, tárgyalások nem.

Név Honnan/Hova
Érkezett
magyar Antal Botond[62] magyar Kaposvári Rákóczi FC
magyar Bori Gábor[63] magyar Paksi FC
magyar Németh Milán magyar Lombard Pápa FC
szerb Dražen Okuka[64] magyar Kaposvári Rákóczi FC
magyar Takács Tamás[65] magyar Szigetszentmiklósi TK
magyar Bognár István[66] magyar Mezőkövesdi SE
elefántcsontpart Georges Griffiths[67] magyar Lombard Pápa FC
magyar Szalai Vilmos[68] magyar Mezőkövesdi SE
Dél-Korea Kim Ho-Young[69] montenegró FK Mornar
Hollandia Julian Jenner[70] magyar Ferencvárosi Torna Club
Távozott
magyar Futács Márkó[71] török Mersin Idmanyurdu
magyar Vadász Viktor[72] magyar Újpest FC
Kamerun Mohamadou Abdouraman magyar Nyíregyháza Spartacus FC
magyar Gohér Gergő magyar Puskás Akadémia FC
Ecuador Augusto Batioja[73] szerb FK Radnički Niš
szerb Zoran Kostić[74] magyar Nyíregyháza Spartacus FC
szerb Nenad Rajić[75] Flag of None.svg
magyar Gelei Vince[76] magyar Csákvári TK
magyar Vági András[77] magyar Paksi FC
magyar Nikházi Márk[78] magyar Dunaújváros PASE, kölcsönbe

Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A stadion fedett tribünje

A stadion felavatására 1939. június 25-én került sor: „Nagyarányú érdeklődés, impozáns keretek és fényes külsőségek között avatta fel a Diósgyőri MÁVAG Sport Club a vasgyárban épült hatalmas és teljesen korszerű sporttelepét.” A stadionban rendezett első mérkőzésen a DiMÁVAG együttese a Kispest ellen győzedelmeskedett 6:2 arányban.[2]

A mai stadiont 1968-ban építették, akkor ez volt a vidék legnagyobb stadionja.
Eredetileg több mint 20 000 embert volt képes befogadni, most hivatalosan engedélyezett kb. 12 000 a férőhelyek száma, amiből 4600 ülő, bár a különböző tribünlezárások miatt ettől kevesebb hely várja a szurkolókat.[79][80]

A stadiont a klubház és az azzal szembeni új öt szektoros lelátó Kelet-Magyarország legjobb stadionjai közé emeli. A klubházat 2006-ban újították fel, 2010-ben pedig átadták az új, fedett, ülőhelyekkel felszerelt modern lelátórészt a „napos” oldalon. 2007–08-as szezonban a szponzoráció keretében a stadion neve: DVTK Borsodi Aréna volt. Híres szektora a Csáki-szektor.[81]

A stadion számos módon megközelíthető. A tömegközlekedést igénybe véve a városban az 1-es számú villamosjárattal, valamint 1-es, 1A, 6-os és a 29-es számú autóbuszokkal. Személygépkocsival pedig Budapest irányából a 3-as számú főúton, a Búza-téren keresztül, az északi tehermentesítőn és a Győri-kapun keresztül.[79]

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belföldi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élvonalbeli bajnoki szereplések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnoki szempontból egyértelműen az 1977–81 közötti időszak a klub legszebb érája, a két kupagyőzelem és a bajnoki bronz is ezt mutatja.[82][83][84][85]

Jelmagyarázat
Aranyérem
Ezüstérem
Bronzérem
Kiesés az NB II-be
Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés
1940–41 6. hely 1941–42 8. hely 1942–43 12. hely 1943–44 11. hely
1945–46 6. hely* 1950 8. hely 1951 11. hely 1952 13. hely
1954 9. hely 1955 12. hely 1957–58 9. hely 1958–59 9. hely
1959–60 5. hely 1960–61 14. hely 1963. ősz 11. hely 1964 14. hely
1966 9. hely 1967 7. hely 1968 13. hely 1969 13. hely
1970 8. hely 1970–71 12. hely 1971–72 12. hely 1972–73 15. hely
1974–75 11. hely 1975–76 14. hely 1976–77 10. hely 1977–78 6. hely
1978–79 3. hely 1979–80 12. hely 1980–81 15. hely 1981–82 14. hely
1982–83 9. hely 1983–84 16. hely 1991–92 14. hely 1992–93 13. hely
1997–98 11. hely 1998–99 8. hely 1999–00 16. hely 2004–05 9. hely
2005–06 8. hely 2006–07 9. hely 2007–08 13. hely 2008–09 12. hely
2009–10 16. hely 2011–12 7. hely 2012–13 10. hely 2013–14 5. hely
2014–15

* A bajnokságot keleti és nyugati csoportra osztották. A csapat a következő szezonban nem indulhatott az élvonalban.

Legeredményesebb szereplések a Magyar kupában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Legjobb 16 között Legjobb 8 között Elődöntőben Döntőben
1929–30 továbbjutott kiesett
1941–42 továbbjutott továbbjutott továbbjutott 2. hely
1952–53 továbbjutott kiesett
1954–55 kiesett
1965 továbbjutott továbbjutott továbbjutott 2. hely
1967 kiesett
1970 továbbjutott továbbjutott kiesett
1971–72 kiesett
1972–73 kiesett
1974–75 továbbjutott kiesett
1975–76 továbbjutott kiesett
1976–77 továbbjutott továbbjutott továbbjutott 1. hely
Év Legjobb 16 között Legjobb 8 között Elődöntőben Döntőben
1979–80 továbbjutott továbbjutott továbbjutott 1. hely
1980–81 továbbjutott továbbjutott továbbjutott 2. hely
1981–82 továbbjutott kiesett
1984–85 továbbjutott továbbjutott kiesett
1990–91[87] továbbjutott kiesett
1997–98 kiesett
1998–99[88] továbbjutott kiesett
2006–07[89] továbbjutott továbbjutott kiesett
2007–08 kiesett
2009–10[90] kiesett
2011–12[91] kiesett
2013–14 továbbjutott továbbjutott továbbjutott 2. hely

Nemzetközi kupaszereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először 1960-ban járt a DVTK a nemzetközi porondon, a közép-európai kupában kezdett a csapat. Az első, US Città di Palermo elleni idegenbeli meccsen Iván és Fekete góljaival 2:1-re nyertek, de a visszavágón 2:0-s győzelemmel az olasz együttes lépett tovább. Ezután a Crvena Zvezda volt a következő ellenfél az 1967-es kiírásban, de akkor sem sikerült a továbbjutás. A közép-európai kupában 1971-ben vett részt a Diósgyőr utoljára, akkor a Lokomotiv Kassát megverve a második körig jutottak, de a Čelik 4–2-es összesítéssel bizonyult jobbnak a diósgyőri együttesnél.[92][93][94][95]

Az 1977-es kupagyőzelemnek köszönhetően a diósgyőri együttes bejutott a kupagyőztesek Európa-kupájába, ahol ellenfele az első fordulóban a török Beşiktas volt. Az első mérkőzésen a DVTK kétgólos vereséget szenvedett, ennek ellenére a visszavágóra több mint húszezer szurkoló váltott belépőt. A mérkőzésen a diósgyőri játékosok látványos 5–0-s győzelmet arattak a török csapat felett. A következő körben a sorsolás a Hajduk Splitet sodorta DVTK útjába. Az első meccsen a diósgyőri csapat győzött 2–1-re Tatár és Váradi góljaival, pedig a szünetben még a jugoszlávok vezettek. A visszavágó hasonló, de fordított eredménnyel zárult. Mivel sem a rendes játékidő, sem a hosszabbítás nem döntött, így büntetőpárbaj következett, melyben a horvát együttesnek kedvezett a szerencse.[2][12][96][97]

Az 1979–80-as szezonban a csapat az UEFA-kupában próbálhatott szerencsét, ahol a német Kaiserslautern együttese akadályozta meg a negyedik fordulóba jutást. A klub az első két fordulóban meggyőző teljesítménnyel győzte le a Rapid Wien és a skót Dundee United együttesét, mely hatására a brit sajtó a kontinens legjobb csapatának nevezte a DVTK-t![2][98]

Az 1980-as évben a csapat újra bejutott a KEK-be, azonban a Celtic FC túl nagy falatnak bizonyult a Diósgyőr számára. Ez a szezon egy korszak végét jelentette a csapat számára, és 1998-ig nem került sor újabb nemzetközi kupában való szereplésre. Ekkor a Tornyi Barnabás vezette együttes játszhatott újra nemzetközi mérkőzést az Andrássy úti arénában.[2][99][100]

2014-ben a kupagyőztes Újpest licencgondjai miatt az Európa ligában indulhatott a csapat, ahol a máltai és bolgár ellenfeleit legyőzve a harmadik körben búcsúzott a kupa küzdelmeitől a Tomislav Sivic irányította egyesület 1-8 összesítésű eredménnyel.[101]

Szezon Esemény Kör Ország Klub Eredmény
1960 Közép-európai kupa 1. kör olasz US Città di Palermo 2–1, 0–2
1967–1968 Közép-európai kupa 1. kör jugoszlávia FK Crvena Zvezda 0–3, 3–1
1970–1971 Közép-európai kupa 1. kör csehszlovákia FC Lokomotíva Košice 2–0, 0–0
2. kör jugoszlávia NK Čelik 1–0, 1–4
1977–1978 Kupagyőztesek Európa-kupája 1. kör török Beşiktaş JK 0–2, 5–0
2. kör jugoszlávia HNK Hajduk Split 2–1, 1–2
1979–1980 UEFA-kupa 1. kör osztrák SK Rapid Wien 1–0, 3–2
2. kör skót Dundee United FC 1–0, 3–1
3. kör német 1. FC Kaiserslautern 0–2, 1–6
1980–1981 Kupagyőztesek Európa-kupája 1. előkör skót Celtic FC 0–6, 2–1
1998 Intertotó-kupa 1. kör málta Sliema Wanderers FC 2–0, 3–2
2. kör török Altay SK 1–1, 0–1
2014-15 Európa-liga 1. kör málta Birkirkara FC 2–1, 4–1
2. kör bolgár PFK Litex Lovecs 2–0, 1–2
3. kör orosz FK Krasznodar 1–5, 0–3
Összesítés
Kiírás M Gy D V RG/KG G
Közép-európai kupa 8 4 1 3 9–11 –2
Kupagyőztesek Európa-kupája 6 3 0 3 10–12 –2
UEFA-kupa 6 4 0 2 9–11 –2
Intertotó-kupa 4 2 1 1 6–4 +2
Európa-liga 6 3 0 3 10-12 –2
Összesen 30 16 2 12 34–38 –4

*M: Mérkőzések száma, Gy: Győzelmek száma, D: Döntetlenek száma, V: Vereségek száma, RG/KG: Rúgott gólok száma / Kapott gólok száma, G: Gólarány

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbbször szerepeltek az NB I-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meccsek
száma
Játékos neve
375 Salamon József
350 Oláh Ferenc
291 Görgei János
287 Veréb György[102]
269 Hajas Imre
266 Fekete László
247 Tatár György[103]

NB I-es góllövőlista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gól Játékos neve
64 Horváth András
63 Oláh Ferenc
55 Borostyán Mihály, Fazekas Zoltán
51 Tatár György
46 Füzér János
39 Turbéki István
Gól Játékos neve
33 Fekete László, Vass László
31 Sikora Ferenc
30 Tisza Tibor
28 Görgei János
27 Dobó Zoltán, Szurgent Lajos, Egressy Gábor
26 Fükő Sándor[104]

Legeredményesebb játékosok az NB I-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Játékos neve Gólok száma
1940–41 Füzér 17
1941–42 Fazekas 20
1942–43 Klimek-Kassai 12
1943–44 Fazekas 12
1944–45 Suhai 3
1945–46 Dobai 13
1950 Pribelszky, Salamon 5
1951 Csorba 13
1952 Dobó 11
1954 Dobó 16
1955 Tiba 13
1957–58 Csányi, Papp 7
1958–59 Pál 10
1960–61 Solymosi 7
1963 Nyíri 3
1964 Sikora, Kiss II 4
Év Játékos neve Gólok száma
1966 Szurgent 13
1968 Horváth 12
1969 Fekete F. 8
1970 Horváth 8
1970–71 Horváth 9
1971–72 Horváth 6
1972–73 Horváth 5
1974–75 Horváth 8
1975–76 Kiss, Fekete L. 4
1976–77 Görgei 8
1977–78 Tatár 11
1978–79 Tatár 9
1979–80 Tatár 13
1980–81 Borostyán 8
1981–82 Borostyán 13
1982–83 Borostyán 12
Év Játékos neve Gólok száma
1983–84 Borostyán 9
1991–92 Petcu 5
1992–93 Szvisztun 5
1997–98 Kulcsár 13
1998–99 Egressy 17
1999–00 Frunza 10[105]
2004–05 Tisza T., Egressy G. 10-10[106]
2005–06 Sipeki István 6[107]
2006–07 Simon Attila, Foxi 7
2007–08 Simon Attila 14
2008–09 Tóth Mihály 9
2009–10 Balajti, Lippai 5[105]
2011–12 Luque 9[108]
2012–13 Luque, Tisza T. 6[109]
2013–14 Futács 9[110]

Az egyesület nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klub neve a politikai és egyéb nyomásra Diósgyőri MÁVAG-ra, Diósgyőri Vasasra is változott az évek folyamán, majd 1992-ben, a rendszerváltozás után, a felbomló DVTK alapjain alakult meg a Diósgyőri FC.[111][112]

A DVTK győzelmet ünnepel a Kispest ellen 2008. március 28-án
  • Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre (DVTK) 1910–1938
  • Diósgyőri Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár Sport Club (DiMÁVAG SC) 1938–1945
  • Diósgyőri Vasas Testgyakorlók Köre (DVTK) 1945–1951
  • Diósgyőri Vasas 1951–1953
  • Diósgyőri Vasas Sport Egyesület (DVSE) 1953–1957
  • Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre Miskolc (DVTK-Miskolc) 1957–1992
  • Diósgyőr Football Club (DFC) 1992–2000
  • Diósgyőri Városrész Testgyakorló Köre (DVTK) 2000–2003
  • Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre 1910 (DVTK 1910) 2003–2004
  • Diósgyőri Balaton Football Club (majd Diósgyőri VTK-BFC) 2004–2005
  • Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre (DVTK) 2005–2007
  • Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre-BORSODI (DVTK-Borsodi)[113] 2007–2008
  • Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre (DVTK) (jelenlegi) 2008–

Csapatszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • piros-fehér: 1910–1938
  • piros-kék: 1938–1957
  • piros-fehér: 1957–

Szurkolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DVTK csapata igen lelkes szurkolótáborral rendelkezik, és a városban szinte mindenki rajong a futballért. A 2007–08-as szezonban a diósgyőri mérkőzések átlagnézőszáma 5063 volt, amellyel a DVTK az NB I leglátogatottabb csapata volt. A szezoncsúcson 10 ezer szurkoló buzdította a piros-fehér együttest. A 2011-12-es szezonban az átlagos nézőszám 7793 fő, amivel a leglátogatottabb csapat volt az élvonalban, míg a szezoncsúcson 11 398-an voltak a stadionban, ami telt házat jelentett.
Kijelenthető, hogy a teljes élvonal a csapat ellenfelének tekinthető, azonban különösen rossz a viszony a nyíregyházi ultrákkal, illetve a Ferencváros és az Újpest szurkolóival. A DVTK-szurkolók korábban szimpatizáltak a másik kelet-magyarországi piros-fehér csapat, a DVSC szurkolóival. Az elmúlt években baráti kapcsolat alakult ki a Szeged szurkolóival.[114][115][116][117][118][119][120]

Diósgyőr induló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DVTK szurkolók akcióban a Paks elleni mérkőzésen, 2008. május 17-én
A DVTK szurkolók akcióban a ZTE elleni mérkőzésen, 2008. március 8-án
DVTK szurkolók vendégként az Újpest elleni mérkőzésen, 2008. május 23-án

Szombaton délelőtt már a meccsre gondolok,
Szerdától várom én ezt a szép napot.
A mérkőzés reggelén, már azt is jól tudom,
Hogy délután győz a csapatom.
Hétvége, forduló csak a meccsre gondolok,
Fújhat szél eshet hó, én mindig itt vagyok!
Zúg a szép volt fiúk, ha gólokat lövünk
Piros-fehér a címerünk!
Refrén:
Hajrá, Diósgyőr! (Diósgyőr!)
Gyerünk a zöld gyepre vár ránk a labda! (A labda)!
Hajrá, Diósgyőr! (Diósgyőr!)
Jöttünk mert biztos, hogy győz a csapat ma! (A csapat ma!)
Hajrá, Diósgyőr! (Diósgyőr!)
Kacagva süt ránk az égről a nap,
Együtt vagyunk, győzni fogunk, elvisszük, nem hagyjuk a pontokat!

Hétvége, forduló csak a meccsre gondolok,
Fújhat szél eshet hó, én mindig itt vagyok!
Zúg a szép volt fiúk, ha gólokat lövünk
Piros-fehér a címerünk!

Refrén

Lá-lá la-la-la….

Refrén[121]

(Az induló előadója a Reflex együttes, szerzője pedig Bárdos István.)

Egyéb dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hé fiúk!
  • Amíg élek én
  • Érted élek én
  • Aki diósgyőri
  • Hajrá Diósgyőr
  • Óóó Diósgyőr alé[122]
  • Miskolc - Bíborszél együttes[123]
  • Harcra Fel! - Hooligans együttes[124]

Szurkolói csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bajtársak Diósgyőr[125]
  • FórumFoci Team
  • Diósgyőri Labdarúgásért Baráti Kör[126]
  • Commandos Diósgyőr
  • Kilián Diósgyőr
  • Egység
  • Tapírok[127]
  • Emigrantes Rojos[128]
  • Korzó Boys
  • Ultras (1910)[122]
  • Harcosok Diósgyőr[129]
  • Hooligans Diósgyőr[130]
  • Bitangok
  • Redskins
  • Rude Boys
  • A.C.A.B. Miskolc
  • Sturm und Drang[117]
  • Patriot Diósgyőr
  • Hazádnak Rendületlenül (2005)
  • Trógerek

Emellett számos rajongói klub is működik.[131]

Megszűnt szurkolói csoportok

  • Fighters (1995–1998)
  • Harcosok (1998–2003)
  • Red Gladiators (?–1998)[117]
  • Sólymok Diósgyőr (2001–2005)[132]

Korábbi edzők, szakvezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

*Détári a „borsodvolános” Diósgyőr, míg Kiprich a „siófoki” DVTK edzője volt egy időben. Az évszám mögötti, zárójelben levő számok azt jelölik, hogy az edzők hány mérkőzés során irányították a csapatot. Benczés Miklós megbízott edzőként irányította a csapatot, amíg új vezetőedzőt találtak.[2][133]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A legnagyobb gólarányú győzelem: 18:0 a Bocskai ellen (1946. február)
  • A legnagyobb vereség: 0:9 az Újpest ellen (1968)
  • A leghosszabb győzelmi sorozat: 18 egymás utáni győzelem (1939–40, NB II)
  • A leghosszabb nyeretlenségi sorozat: 26 mérkőzés (1983–84)
  • A legtöbb gólt lövő diósgyőri játékos: Dobó Zoltán, 100 gól (27 NB I + 73 NB II)
  • A legtöbb mérkőzésen szerepelt diósgyőri labdarúgó: Oláh Ferenc: 468 (350 NB I + 118 NB II)
  • A legtöbb mérkőzésen vezette edzőként a csapatot: Szabó Géza (215)[134]
  • A leghosszabb kapott gól nélküli sorozat: 7 egymás utáni mérkőzés (2013-2014, NB I)

A klub történetének fontosabb eseményei időrendi sorrendben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1910. február 6.: Hetven küldött és nagyszámú érdeklődő megalakította a Diósgyőri Vasgyári Testgyakorlók Körét.
  • 1912. október 6.: Az első bajnoki mérkőzés: DVTK–Miskolci AK 2:0.
  • 1923. április 1.: Az első nemzetközi mérkőzés Ungváron. A DVTK 2:0-ra nyert Presovszky és Postainer góljával.
  • 1938. augusztus 5.: A Diósgyőri AC és a Diósgyőri VTK fúziója nyomán létrejött a DiMÁVAG Sport Club.
  • 1940. június 28.: A DiMÁVAG-ot beosztották az NB I csapatai közé.
  • 1941. március 23.: Berecz a jugoszlávok elleni találkozón nyitotta meg a válogatottban szereplő diósgyőri futballisták sorát.
  • 1946. február 17.: Bajnoki gólrekord: 18:0 a Bocskai ellen.
  • 1948. szeptember 10.: Újabb névváltoztatás: a klub felvette a Diósgyőri Vasas nevet.
  • 1957. február 17.: Az egyesület a régi hagyományokra hivatkozva visszatért a DVTK névhez.
  • 1960. július 3.: A DVTK első nemzetközi kupamérkőzése Palermóban (2:1).
  • 1977. június 18.: A Vasas elleni hatvani győzelemmel (1–0) a DVTK először nyerte meg a Magyar Népköztársasági Kupát.
  • 1978. október 14.: A Salgótarján ellen Magyar Balázs megszerezte a diósgyőriek ezredik NB I-es gólját.
  • 1979. június 16.: 800. bajnoki mérkőzése napján a DVTK megszerezte első NB I-es (bronz-) érmes helyezését.
  • 1979. szeptember 12.: Öt diósgyőri játékos a magyar válogatottban (Nyíregyháza, MagyarországCsehszlovákia 2–1).
  • 1979. november 14.: A magyar olimpiai válogatott, kilenc diósgyőri játékossal, legyőzte a lengyeleket.
  • 1980. május 21.: A második MNK győzelem (Veszprémben a Vasas ellen 3–1).
  • 1992. március 1.: A Diósgyőri Futball Club megalakulása.[111]
  • 2000. május 24.: Véget ért a csődmoratórium és elkezdődött a klub felszámolása.[135]
  • 2004. július 20.: Diósgyőrbe költözött a Siófok együttese.[136]
  • 2008. március 3.: A Széviép csoport tulajdonába került a DVTK.[137]
  • 2009. július 17.: A csapat visszakerült az önkormányzat tulajdonába, rögtön kineveztek egy új vezetőedzőt és elkezdték az adósságok törlesztését.[34]
  • 2010. november 13.: Elkezdődött a DVTK második leghosszabb, 14 mérkőzéses győzelmi sorozata az NB II-es Cegléd legyőzésével, a sorozat a Mezőkövesd elleni vereséggel ért véget 2011. május 28-án.[138]
  • 2011. május 28.: Bár a csapat vereséget szenvedett a Mezőkövesd otthonában, de mivel a rivális Nyíregyháza is kikapott, a csapat behozhatatlan, 6 pontos előnyre tett szert két fordulóval a szezon vége előtt, így 37 év után újra bajnok lett a Diósgyőr, és feljutott az élvonalba.

Szezonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Támogatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mez, sportszer: Nike.
  • Főszponzor: Borsodi
  • Mezszponzorok: Hunguest Hotels, Magyar Vöröskereszt, Miskolc Holding.
  • Támogatók: Bosch, Hunguest Hotel Palota, Borsod Online, Borsodweb, Intersport, a Miskolc Holding cégei.[139]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. DVTK történelem
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p A DVTK története a Hajrá DVTK! honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  3. ^ a b c d e f A DVTK története a klub hivatalos honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  4. Dudás Zoltán profilja az Aranycsapat honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  5. Budai Miklós: Futballmúltunk nagy karmesterei (Solymosi említése). nemzetisport.hu, 2008. május 31. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  6. Múltidéző: Solymosi Ernő rövid életrajza a Nemzeti Sportszövetség honlapján, 2007. június 21. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  7. A Debrecen felé billen (A Werner, Szigeti, Paulás trió a Diósgyőri Labdarúgásért Baráti Kör Egyesület honlapján), 2005. augusztus 23. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  8. Szurkolói vélemények fórumokon minden idők legjobb diósgyőri csapatáról, melynek tagja a Werner, Szigeti, Paulás trió. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  9. Rejtő-Lukács-Szepesi. Felejthetetlen 90 percek, 3. javított és bővített, Budapest: Kossuth, 240. o. ISBN 963 253 529 4 (1977) (Szigeti válogatott mérkőzésének jegyzőkönyve)
  10. Varga, Lajos. Diósgyőri futballtörténet, 1910-1996. Bíbor. ISBN 9638561025 (1996) (A Werner-Szigeti-Paulás trióra vonatkozó 5., 7. és 8. részek)
  11. A forrásban van egy elírás az 1968-as évre vonatkozólag. Ez alapján nem eldönthető, hogy a csapat 500 vagy 700 mérkőzést játszott az élvonalban a fenti időpontig. Az 500-as szám helyessége azonban a következő helyen ellenőrizhető a bajnoki táblázatok megtekintése alapján: A DVTK története a klub hivatalos honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 8.).
  12. ^ a b c Három évtizedes az első kupasiker. boon.hu, 2007. augusztus 1. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  13. ^ a b c d e f g Varga, Lajos. Diósgyőri futballtörténet, 1910-1996. Bíbor, 209-210. o. ISBN 9638561025 (1996) 
  14. Varga, Lajos. Diósgyőri futballtörténet, 1910-1996. Bíbor, 208. o. ISBN 9638561025 (1996) 
  15. Kovács Loránd: Interjú Köteles Lászlóval a Diósgyőr kapusával, 2007. október 3. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  16. Bánki József: Tornyi szomorú szakítása, 1999. január 23. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  17. Büntetőt is fogott a diósgyőri vészkapus elődje - videó!, 2008. április 7. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  18. Pert vesztett a Diósgyőr Tornyival szemben, 2000. május 11. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  19. Szurkolói oldal a régi DFC-ről, 1999. április 26. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  20. A Diósgyőr nem indulhat az NB I-ben, 2004. július 7. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  21. MLSZ: A Diósgyőr nincs kizárva, 2004. szeptember 14. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  22. Détári Lajos munkába állt, 2005. szeptember 28. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  23. Bánki József: Détári távozik, Kiprich a Diósgyőr edzője, 2004. augusztus 4. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  24. Kiprich nem futamodik meg Diósgyőrből, 2004. szeptember 21. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  25. Détári Lajosnál betelt a pohár, 2005. szeptember 28. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  26. Újabb edzőváltás: menesztették Dajkát Zalaegerszegről (és egyéb edzőváltások), 2005. december 10. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  27. Az eredeti címer is visszatért Diósgyőrbe, 2006. június 30. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  28. Csapatértekezlet Diósgyőrben, 2007. augusztus 25. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  29. Emlékszem mindenre…, 2008. május 29. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  30. DVTK: Gálhidi György lett Sisa Tibor utódja a csapatnál
  31. Elváltak útjaik
  32. Kivonul a SZEVIÉP a diósgyőri fociból. (Hozzáférés: 2009. június 30.)
  33. http://www.nemzetisport.hu/magyarbajnoksag/szazmillios-lyuk-a-diosgyori-labdarugocsapat-koltsegveteseben-244891.html
  34. ^ a b c d Tulajdonosváltás és vezetőedző. (Hozzáférés: 2009. július 17.)
  35. Már biztos: kiesett a DVTK. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
  36. REAC – DVTK élőben a BOON-on. (Hozzáférés: 2011. november 7.)
  37. ^ a b Szentes jött, Benczés maradt. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  38. Visszatértünk az NB I-be. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
  39. Bajnok lett a DVTK: Megérte várni – köszi Vác!. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  40. A Diósgyőr legyőzte a Vasast, de maradt a 7. helyen. (Hozzáférés: 2012. május 31.)
  41. Gosztonyi András a DVTK játékosa. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
  42. Elek Ákos: hároméves szerződés. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  43. Újabb válogatott játékos Diósgyőrben. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  44. Elek Ákos: győztes csapat tagja. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  45. ^ a b Három diósgyőri a válogatottban, 2013. február 6. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
  46. Ligakupa: a Diósgyőr első diadala. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  47. Az Újpest nyerte meg a Magyar Kupát, nincs DVTK-kupadupla. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  48. Őket kaphatja a Fradi, a DVTK és az ETO az Európa Ligában - a lehetséges ellenfelek. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  49. Az Arago lesz az új többségi tulajdonos. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  50. Az eredeti címer is visszatért Diósgyőrbe.
  51. Köteles László profilja az MLSZ honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  52. Koeman kapitány keresi csapatát, 2008. május 21. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  53. Elek Ákos a 14. diósgyőri válogatott, 2012. szeptember 7. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
  54. Kassim profilja a national-football-teams.com honlapján. national-football-teams.com. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  55. Ahodikpe újra meghívott kapott. dvtk.eu. (Hozzáférés: 2009. február 3.)
  56. web|url=http://www.boon.hu/hirek/sport-dvtk/cikk/krajnc-balazs-egy-felidt-jatszott/cn/boon-migrated-150165>
  57. Varga, Lajos. A futball-labda Diósgyőri útja, 1910-2011. Sólyom S., 262. o. ISBN 9789630817332 (2011) 
  58. A szakmai stáb a DVTK hivatalos honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  59. A DVTK hivatalos kerete a klub honlapján. (Hozzáférés: 2011. július 17.)
  60. [1]
  61. [2]
  62. Antal Botond nyártól a DVTK játékosa, 2014. június 13. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  63. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/bori-gabor-az-elso-erkezo/7838/%7Ctitle=Bori Gábor az első érkező|date=2014-06-13|accessdate=2014-06-13}
  64. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/ket-fovel-bovult-a-keret/7861/%7Ctitle=Két fővel bővült a keret|date=2014-06-20|accessdate=2014-06-20}
  65. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/takacs-tamas-a-dvtk-jatekosa/7926/%7Ctitle=Takács Tamás a DVTK játékosa|date=2014-07-04|accessdate=2014-07-04}
  66. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/bognar-istvan-a-dvtk-jatekosa/7961/%7Ctitle=Bognár István a DVTK játékosa|date=2014-07-21|accessdate=2014-07-21}
  67. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/georges-griffiths-a-dvtk-jatekosa/8040/%7Ctitle=Georges Griffiths a DVTK játékosa|date=2014-08-02|accessdate=2014-08-02}
  68. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/szalai-vilmos-a-dvtk-jatekosa/8103/%7Ctitle=Szalai Vilmos a DVTK játékosa|date=2014-08-17|accessdate=2014-08-17}
  69. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/kim-ho-young-a-dvtk-jatekosa/8250/%7Ctitle=Kim Ho-Young a DVTK játékosa|date=2014-09-11|accessdate=2014-09-11}
  70. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/julian-jenner-a-dvtk-jatekosa-/8534/%7Ctitle=Julian Jenner a DVTK játékosa!|date=2014-10-30|accessdate=2014-10-30}
  71. Törökország: Futács két évre szerződött a Mersinhez, 2014. június 15. (Hozzáférés: 2014. június 15.)
  72. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/rado-hosszabbitott-vadasz-tavozott/7860/%7Ctitle=Radoš hosszabbított, Vadász távozott|date=2014-06-20|accessdate=2014-06-20}
  73. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/valtozas-a-keretben/7897/%7Ctitle=Változás a keretben|date=2014-06-30|accessdate=2014-06-30}
  74. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/tavozik-zoran-kosti-/7889/%7Ctitle=Távozik Zoran Kostić|date=2014-06-30|accessdate=2014-06-30}
  75. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/tavozik-nenad-raji-/7884/%7Ctitle=Távozik Nenad Rajić|date=2014-06-30|accessdate=2014-06-30}
  76. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/gelei-vince-tavozott/7954/%7Ctitle=Gelei Vince távozott|date=2014-07-21|accessdate=2014-07-21}
  77. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/tavozik-vagi-andras/8013/%7Ctitle=Távozik Vági András|date=2014-08-02|accessdate=2014-08-02}
  78. {{cite web|url=http://dvtk.eu/hirek/nikhazi-markot-kolcsonadja-a-dvtk/8198/%7Ctitle=Nikházi Márkot kölcsönadja a DVTK|date=2014-09-02|accessdate=2014-09-02}
  79. ^ a b A DVTK Stadion a klub hivatalos honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  80. A DVTK Stadion a magyarfutball.hu honlapján. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  81. Diósgyőriből Borsodi DVTK. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  82. A DVTK bajnoki helyezései a magyarfutball.hu honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  83. Puskás kupa (Ligakupa) 2007 ősz - DVTK. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  84. RSSSF:Hungary - List of Champions. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  85. Nemzeti Sport Online:Bajnoki múlt. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  86. Miskolc, Diósgyőri VTK (bajnoki múlt). (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  87. Varga, Lajos. Diósgyőri futballtörténet, 1910-1996. Bíbor, 221. o. ISBN 9638561025 (1996) 
  88. Varga, Lajos. A futball-labda Diósgyőri útja, 1910-2011. Sólyom Sándor, 285. o. ISBN 9789630817332 (2011) 
  89. Csizmazia Zoltán: Hungary Cup 2006/07 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 30.)
  90. Kárpáti Tamás: Hungary - List of Cup Finals (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  91. -: Magyar Kupa: Győri ETO - Diósgyőr élő (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  92. Davide Rota: Mitropa Cup 1960 (angol nyelven), 1999. augusztus 10. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  93. Davide Rota: Mitropa Cup 1967/68 (angol nyelven), 1999. augusztus 10. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  94. Davide Rota: Mitropa Cup 1970/71 (angol nyelven), 1999. augusztus 10. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  95. Varga, Lajos. Diósgyőri futballtörténet, 1910-1996. Bíbor, 232-233. o. ISBN 9638561025 (1996) (Közép-európai Kupa rész)
  96. Sinkovics Gábor: Miskolci rapszódia, 2007. október 5. (Hozzáférés: 2008. június 8.)(a Besiktas elleni meccsről néhány adat)
  97. UEFA Cup Winners' Cup season 1977/78 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  98. UEFA Cup Winners' Cup season 1979/80 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  99. UEFA Cup Winners' Cup season 1980/81 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  100. UEFA Intertoto Cup season 1998 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  101. Véget ért egy szép sorozat (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. augusztus 9.)
  102. Diósgyőri FC - Videoton FC NB1 1998. tavasz 34. forduló összefoglaló. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
    A könyv megírásakor Veréb György 286 meccset tudhatott maga mögött, de 1998-ban még beállt a szezonzáró meccsre.
  103. Varga, Lajos. Diósgyőri futballtörténet, 1910-1996. Bíbor, 207. o. ISBN 9638561025 (1996) 
  104. Varga, Lajos. A futball-labda Diósgyőri útja, 1910-2011. Sólyom Sándor, 237. o. ISBN 9789630817332 (2011) 
  105. ^ a b Varga, Lajos. A futball-labda Diósgyőri útja, 1910-2011. Sólyom Sándor, 272. o. ISBN 9789630817332 (2011) 
  106. Góllövőlista (2004-2005-ös idény), 2005. szeptember 28. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  107. Góllövőlista (Borsodi Liga. 2005-2006-os szezon), 2006. május 28. (Hozzáférés: 2008. június 8.)
    Habár Tisza T. és Horváth F. is megelőzi őt, ők ketten 2005 telén távoztak, és más csapatnál fejezték be a szezont.
  108. Magyar Labdarúgó Szövetség Adatbankja - Góllövőlista (2011-2012-es idény), 2012. június 11. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
  109. Magyar Labdarúgó Szövetség Adatbankja - Góllövőlista (2011-2012-es idény), 2012. június 11. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
  110. Magyar Labdarúgó Szövetség Adatbankja - Góllövőlista (2013-2014-es idény), 2014. június 1. (Hozzáférés: 2014. június 1.)
  111. ^ a b Varga, Lajos. Diósgyőri futballtörténet, 1910-1996. Bíbor, 246. o. ISBN 9638561025 (1996) 
  112. A klub névváltozásai a magyarfutball honlapján (a bal oldalon). (Hozzáférés: 2008. június 8.)
  113. Nincs tovább sör Diósgyőrben. (Hozzáférés: 2008. június 14.)
  114. DVTK-Nyíregyháza - csak saját felelősségre, 2007. szeptember 14. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  115. Rendőrverés, gázspray, gumibot és négy sérült a mérleg a keleti csúcsrangadón, 2008. április 13. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  116. A DVTK ellenfelei a Borsod Online-on, a bal oldalon. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  117. ^ a b c AA szurkolói csoportok a magyarfutball.hu-n a bal oldalon. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  118. Horváth Ferenc legalább tíz gólt ígér évadonként. (Hozzáférés: 2008. június 20.)
  119. Majdnem veri a Realt a Borussia Dortmund. (Hozzáférés: 2008. június 20.)(a Visszaesett a Debrecen bekezdés)
  120. Summary - NBI - Hungary at soccerway.com. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
  121. A DVTK indulója a klub hivatalos honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  122. ^ a b A Korzó Boys, az Ultras (1910) képei és szurkolói dalok, valamint szurkolások. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  123. Bíborszél - Miskolc c. szám a youtube-on. (Hozzáférés: 2012. október 19.)
  124. Hooligans - Harcra Fel! c. szám a youtube-on. (Hozzáférés: 2012. október 19.)
  125. A Bajtársak az Újpest–DVTK mérkőzésen/11.kép. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  126. A Diósgyőri Labdarúgásért Baráti Kör honlapja. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  127. A mellékelt három képen felismerhetőek a Commandos, Kilián és a Tapírok csoportjai.
  128. Az Emigrantes Rojos a DVTK–Újpest mérkőzésen/33.kép. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  129. A harcosok egyik tagja a DVTK–Paks mérkőzésen/65.kép. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  130. A Hooligans Diósgyőrről. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  131. A DVTK rajongói klubjairól a Fanzone honlapján. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  132. Link a Sólymok Diósgyőr honlapjához. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  133. Varga, Lajos. Diósgyőri futballtörténet, 1910-1996. Bíbor, 211-212. o. ISBN 9638561025 (1996) 
  134. Varga, Lajos. Diósgyőri futballtörténet, 1910-1996. Bíbor, 212-213. o. ISBN 9638561025 (1996) 
  135. Pert vesztett a Diósgyőr Tornyival szemben. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  136. Kaotikus játékjog-vándorlás az NB I-ben, 2004. július 20. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  137. Diósgyőr: csak a Szeviép, 2008. március 4. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  138. Mezőkövesd-Zsóry vs. Diósgyőri VTK 1-0 (0-0)!, 2011. május 28. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
  139. Támogatók DVTK hivatalos honlapján, jobbra fent és a lap alján. (Hozzáférés: 2008. június 9.)

Magyar nyelvű irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsődleges források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


|}