Sós Károly, Stróbl (Budapest, 1909. április 5. – Budapest, 1991. augusztus 3.) labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, sportvezető.
1924-ben az Ékszerészek csapatában lesz igazolt labdarúgó.1925 és 1927 a Ferencvárosi TC ifjúsági és amatőr csapatának a tagja volt. 1927 és 1929 között a Vasas színeiben lett élvonalbeli labdarúgó. 1929-től három idényen át a Nemzeti SC, majd 1932-től egy idényen át a miskolci Attila FC játékosa volt. 1933 és 1938 között külföldön játszott. Először Franciaországban, az FC Saint-Malo és az Olympique Ales csapatában szerepelt. Ezután Svájcban, az FC Bern együttesében, majd Csehszlovákiában Besztercebányán játszott. Ezt követően hazatért és a Budafok FC játékosa lett. A csapat a következő idényben fuziónált és neve Gamma FC lett. 1944-ig szerepelt a csapatban, és 1942-től már játékosedző is volt.
A Gamma FC-nél 1947-ig dolgozott edzőként, majd a Szombathelyi Haladás vezetőedzője lett, de 1948-ban egy rövid ideig az Újpesti TE edzője. Eztkövetően visszatért Szombathelyre, ahol 1950-ig dolgozott. 1950-51-ben Salgótarjánban, 1952-ben Dorogon volt edző. 1953 és 1956 között az akkor Bp. Kinizsinek hívott Ferencváros vezetőedzője volt.
1956-ban a válogatott pályaedzője, majd 1957-ben Baróti Lajossal és Lakat Károllyal a válogató bizottság tagja volt. 4 mérkőzésen keresztül hárman dolgoztak együtt, mint szövetségi kapitányok, majd végül Baróti Lajos kapott bizalmat.
1957 és 1960 között a Bp. Honvéd vezetőedzője volt, majd elvállalta az NDK szövetségi kapitányi posztját. Legnagyobb edzői sikerét itt érte el: a tokiói olimpián a bronzérmes lett a csapattal.
1968-ban hazatért és Illovszky Rudolf után elvállalta a szövetségi kapitányi munkát. Feladata az volt, hogy a csapat sikeresen kiharcolja a továbbjutást a mexikói labdarúgó-világbajnokságra. A magyar válogatott egyenlő pontszámmal végzett csoportjában Csehszlovákiával és így harmadik mérkőzés döntött a továbbjutásról. A meccset 1969. december 3-án Marseilleben rendezték meg és a magyar csapat 4-1-s vereséget szenvedett és története során először nem kvalifikálta magát a világbajnokságra. Sós megbizatása ezzel véget ért. Ennek a mérkőzésnek a tudósításából vált máig ismerté Szepesi György mondata: "Jönnek a csehszlovák, jönnek a csehszlovákok!".
Az MLSZ elnökségének, illetve 1979 és 1991 között az MLSZ Tanácsadó Testületének a tagja volt.
NDK
Mérkőzései a szövetségi kapitányként [szerkesztés]
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
- ↑ A Gamma FC nevei: 1938-39: Budafoki FC (jogelőd), 1939-44: Gamma FC, 1945-46: Budai Barátság SE, 1946: Budai Munkás SE, 1947-49: MATEOSZ Munkás SE, 1949-50: Teherfuvar SE, majd 1950-ben beolvadt a Budapesti Előre csapatába
- ↑ A Ferencváros neve 1950 és 1956 között Bp. Kinizsi volt
- Ki kicsoda a magyar sportéletben? , III. kötet (S–Z). Szekszárd, Babits Kiadó, 1995, 70. o., ISBN 963-495-014-0
- Futball '93 (Budapest, 1994) ISSN 1217-873X
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4