Szabadszállás

Szabadszállás címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Bács-Kiskun

Kistérség 2012-ig

Kunszentmiklósi

Jogállás

város

Polgármester

Dr. Báldy Zoltán (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

6080

Körzethívószám

76

Népesség

Teljes népesség

6141 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

37,30 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

164,62 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szabadszállás

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 52′ 34,21″, k. h. 19° 13′ 18,19″

Szabadszállás

Pozíció Bács-Kiskun megye térképén

é. sz. 46° 52′ 34,21″, k. h. 19° 13′ 18,19″

Szabadszállás weboldala

Szabadszállás város Bács-Kiskun megyében, a Kunszentmiklósi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

Bács-Kiskun megye északnyugati részében fekszik; Budapesttől délre 80 km-re, Kecskeméttől nyugatra 40 km-re, a Dunától pedig keletre 30 km távolságra.

Vonattal elérhető a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia-vasútvonalán.

Története[szerkesztés]

Szabadszállás ősi kun település volt. Első említése 1279-ből való. A 15. századtól hívják Szabadszállásnak.

Az 1559 évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között szerepelt, 37 adóköteles házzal. 1597-ben Hüszszein budai alajbég hűbérbirtoka volt. Az 1633-1634 évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahije (járás) 1községei között, 14 adóköteles házzal volt feltüntetve. 1703-ban a bácskai rácok 30 lakosát gyilkolták le. Jegyzőkönyvei 1741-ben kezdődnek, a postahivatalt 1789-ben állították föl. 1819 november 19-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Református egyháza 1626-29-ben már fennállt, temploma 1628-ban épült. 1746-ban kolera pusztított a községben, 1796-ban pedig nagy tűzvész volt, majd 1838-ban az árvíz öntötte el. Petőfi Sándor atyja, Petrovics István, a község vendéglőjének és mészárszékének volt a bérlője. 1840 körül nagyobb bérösszeggel hátrálékban maradva, a helység közvetetlen szomszédságában lévő szántóföldjét adta át a községnek, mely még az 1900-as évek elején is mint "Petrovics-föld" került bérbeadásra. 1829-1830-ban a székkaszálók tagosítását foganatosították. 1840-51-ben a pusztai birtokokat osztották szét.

A 20. század elején Bencze Gábor, Ferenczy Zsigmond, Martinovits Péter és Nagy Bálint volt itt a nagyobb birtokos.

Az itteni Felsőtemetőben nyugszik Prielle Kornélia, a hírneves színművésznő, aki egykor Petőfi Sándor menyasszonya volt. A dűlőnevek közül említést érdemel a Bösztörhegy, a hol valamikor Bösztör nevű helység feküdt, de a török korban elpusztult. Temploma is volt, melynek romjai még az 1800-as évek végén is láthatók voltak. A Hintók halma elnevezéshez az a hagyomány fűződik, hogy a földosztás alkalmával ezen a dombon álltak a földosztó bizottság hintói. A községhez tartozik Aranyegyháza, Balázspuszta és Szabadjakabszállás puszta.

A 17. században kezdődtek meg a betelepítések, ennek ellenére Szabadszállás továbbra is kun község maradt. 1820-ban kapta mezővárosi rangját.

1995. július 1-jén városi rangot kapott.^[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom
Parókia
Katolikus templom
Városháza
Geréby-kastély

Itt született Szász Károly író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja, 1917–1918-ban a magyar képviselőház elnöke.

Itt van eltemetve Prielle Kornélia színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, akit itt Szabadszálláson temettek el 1906 február 28-án délután. Síremléke 1965 óta áll a felső református temetőben.