Csátalja
| Csátalja | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Bajai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kovács Antal (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6523 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1522 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 38,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Csátalja weboldala | |||
Csátalja (német nevén Tschatali) község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bajától délre, 20 km-re, az 51-es főút mellett. Szomszédos települések Nagybaracska, Dávod és Gara.[3]
[szerkesztés] Története
Csátalja különböző neveken már a középkorban is lakott hely volt, de ezen a néven először egy 1543-as dézsmajegyzékben szerepel. A falu a török hódoltság idején is adózott a kalocsai érseknek. A 17. század végén mint puszta az Osztrozaczky család tulajdona volt, akiktől 1712-ben báró Pejacsevich György megvásárolta. A Pejacsevichektől azonban a királyi kamara hamarosan elvette, és a 18. század folyamán több hullámban katolikus németekkel telepítette be. A 19. század elején a gróf Cseszneky család és a királyi kamara birtoka volt. A falu neve a 20. század eleji helynévrendezés során változott Csataaljáról Csátaljára. A második világháború után a helyi német lakosság zömét kitelepítették, és helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről elűzött magyarok, valamint a Bácskából elmenekült bukovinai székelyek érkeztek.[4]
[szerkesztés] Lakosság
2001-ben 1691 lakosának 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek, 95,5%-a magyarnak.
[szerkesztés] Nevezetességei
2005. június 4-én avatták fel a falu Trianon-emlékművét a békediktátum 85. évfordulója alkalmából.
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||

