Csátalja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csátalja
Csátalja címere
Csátalja címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Kistérség Bajai
Jogállás község
Polgármester Kovács Antal (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 6523
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 1453 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 38,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csátalja (Magyarország)
Csátalja
Csátalja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″
Csátalja (Bács-Kiskun megye)
Csátalja
Csátalja
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Csátalja weboldala

Csátalja (németül Tschatali, horvátul Čatalija, Četalija) község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül a település hivatalos neve Tschatali. Horvátul a hercegszántóiak használt Čatalija, és a vaskútiak által használt Četalija alak ismert.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Megbékélés Emlékmű

Bajától délre, 20 km-re, az 51-es főút mellett. Szomszédos települések Nagybaracska, Dávod és Gara.[4]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csátalja különböző neveken már a középkorban is lakott hely volt, de ezen a néven először egy 1543-as dézsmajegyzékben szerepel. A falu a török hódoltság idején is adózott a kalocsai érseknek. A 17. század végén mint puszta az Osztrozaczky család tulajdona volt, akiktől 1712-ben báró Pejacsevich György megvásárolta. A Pejacsevichektől azonban a királyi kamara hamarosan elvette, és a 18. század folyamán több hullámban katolikus németekkel telepítette be. A 19. század elején a gróf Cseszneky család és a királyi kamara birtoka volt. A falu neve a 20. század eleji helynévrendezés során változott Csataaljáról Csátaljára. A második világháború után a helyi német lakosság zömét kitelepítették, és helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről elűzött magyarok, valamint a Bácskából elmenekült bukovinai székelyek érkeztek.[5]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben 1691 lakosának 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek, 95,5%-a magyarnak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005. június 4-én avatták fel a falu Trianon-emlékművét a békediktátum 85. évfordulója alkalmából.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csátalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  4. Csátalja község adatai. foldhivatalok.geod.hu. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
  5. Csátalja község weboldala. csatalja.hu. (Hozzáférés: 2010. október 17.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csátalja témájú médiaállományokat.