Bácsalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácsalmás
Bácsalmás Szent Kereszt templom.JPG
A római katolikus Szent Kereszt templom
Bácsalmás címere
Bácsalmás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bácsalmási
Kistérség Bácsalmási
Jogállás város
Polgármester Németh Balázs (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 6430
Körzethívószám 79
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 6723 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 64,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 108,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bácsalmás (Magyarország)
Bácsalmás
Bácsalmás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 26″, k. h. 19° 19′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 26″, k. h. 19° 19′ 35″
Bácsalmás (Bács-Kiskun megye)
Bácsalmás
Bácsalmás
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Bácsalmás weboldala

Bácsalmás (németül Almasch, horvátul Aljmaš[3]) város a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében, a Bácsalmási járás központja. A város "Felsőbácska kapuja".

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bácsalmás az Alföldön, a Duna–Tisza köze és a megye déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. A megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 120 km-re található. Szomszédos települések: Tataháza, Bácsbokod, Madaras, Bácsszőlős, Kunbaja, Mélykút, Bajmok (Vajdaság, Szerbia).

Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napfényes órák száma (átlag: 2098), igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm).

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton az 55-ös főútról Mélykút, illetve Tataháza felől is egy-egy alsóbbrendű úton érhető el. Bácsbokod, Madaras, illetve Tompa felől szintén mellékutakon közelíthető meg.

A közúti tömegközlekedést főleg a Bács Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasúton a MÁV 154-es számú, Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon érhető el.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Név: Bácsalmás Város Önkormányzata
  • Cím: 6430 Bácsalmás, Gróf Teleki József u. 4 - 8.
  • Tel.: 79/541 - 455
  • Fax: 79/541 - 470
  • E-mail: polg.hiv@bacsalmas.hu
  • Hivatalos honlap: www.bacsalmas.hu
  • Településen
    • Cigány Kisebbségi Önkormányzat,
    • Horvát Kisebbségi Önkormányzat,
    • Német Kisebbségi Önkormányzat

is működik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a környék az őskor [forrás?] óta lakott. 2014 januárjában késő avar és 10-11. századi teleprészletet tártak fel.[4]

A település csak a Rákóczi-szabadságharc után kezdett véglegesen kialakulni, horvát, magyar és szlovák lakosokkal. 1735-ben Felső-Almás néven szerepel.

A XVIII. század végén német telepesek érkeztek a községbe.

1808-ban mezővárosi rangot kapott.

1848-ban követválasztó központként Vörösmarty Mihályt választotta országgyűlési képviselőjévé.

A Kitelepítettek emlékműve

Bár 1871-ben elvesztette mezővárosi címét, de Bácsalmás (amely nevet 1904-ben véglegesítették) 1873-tól járási székhely volt.

Az első világháború után, 1921-ig a környék szerb katonai megszállás alatt volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 3%-a német, 2%-a horvát, 1%-a roma és 1%-a egyéb (főleg szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentháromság-oszlop

A 2001-es népszámlálás adatai alapján lakosság kb. 74%-a római katolikus, kb. 7%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görög katolikus, illetve evangélikus vallású. Kb. 1% más egyházhoz tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, vagy nem válaszolt kb. 17%.[6]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Bácsi Főesperességének Bácsalmási Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása. Római katolikus anyakönyveit 1740 óta vezetik. Misézési helyként hozzá tartozik a római katolikus temetőkápolna, amelynek titulusa: Feltámadt Krisztus.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló missziói egyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Bajai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sós-tó: A környékén tenyésző gyapjas gyűszűvirág ([Digitalis lanata) Európa egyik legnagyobb populációja.
  • Mosztonga-tó
  • Kossuthpark: Megyei védettségűek a kocsányos tölgyek.
  • Horgásztó: A Kígyós-patakból alakították ki, mintegy 12 hektáron.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antunovich János emléktáblája
  • Római katolikus (Szent Kereszt felmagasztalása-) templom: 1821-ben épült, klasszicista stílusban. 1910-ben felújították és oldalhajókkal bővítették.
  • Szentháromság-szobor.
  • Antonovits-kúria: 1858 óta római katolikus plébánia.
  • Ulrich-Causher-ház: Az 1920-as években épült, Kóbor Ferenc tervei alapján. Jelenleg Helytörténeti Kiállítás látható benne.
  • Siskovics–Fischof-kúria: Eklektikus stílusban építtette Siskovics Tamás. Jelenleg Gyűjtemények Háza.
  • Kovachich-kúria (volt Járásbíróság).
  • Kalocsai Iskolanővérek volt zárdája: 1886-ban épült. Jelenleg általános iskola.
  • Zsidó iskola épülete.
  • Zsidó temető és ravatalozó.
  • Római katolikus (Feltámadt Krisztus-) temetőkápolna.
  • Református templom: 1939-ben épült. Bejárata faragott székelykapu.
  • Kálvária-kápolna: 1882-ben épült.
  • I. világháborús emlékmű.
  • II. világháborús emlékmű.
  • Evetovity Antal költő mellszobra: Ivan Meštrović alkotása, 1988-ban avatták.
  • Kossuth-mellszobor: Pálfy Gusztáv alkotása, 1986-ban avatták.
  • Vörösmarty-mellszobor: Kalmár János műve, 1983-ban avatták.
  • Lantos nő című szobor: Humenyánszky Jolán alkotása, 1980-ban avatták.
  • A szülőföldjükről előzött népek emlékműve: Fusz György alkotása, 1997-ben avatták.
  • Tífusz-szobor.
  • Malom.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenleg Bácsalmási Petőfi VSE néven szereplő egyesület eredetileg 1913. június 1-jén alakult meg Bácsalmási Sport Club néven. Több szakosztálya is van, a labdarúgók a Bács-Kiskun megyei labdarúgó első osztályban szerepelnek, a kézilabda szakosztály pedig a megyei bajnokság Déli csoportjában.

A Bácsalmási Sprint Sportegyesületnek cselgáncs (dzsúdó) szakosztálya működik. www.bacsalmasjudo.hu

A településen működik a Bácsalmási Autósport Egyesület.[7]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sváb bál: január 3. szombatján
  • Préló: február 2. szombatján
  • Felső-Bácskai Népek Ízek Forgataga
  • Bács-"Almás" Napok
  • Búcsú: szeptember 14-ét követő vasárnap

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bácsalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. horvát név
  4. Wilhelm Gábor: Korai magyar leleteket találtak Bácsalmáson.
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
  6. [1]
  7. http://www.baeversenyeink.hu/ – Bácsalmási Autósport Egyesület
  8. Andy Grove - The Life and Times of an American Business Icon. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsalmás témájú médiaállományokat.