Újsolt

Újsolt
Újsolt címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Kistérség	Kunszentmiklósi
Rang	község
Polgármester	Pintér Sándor János
Jegyző	Dr. Krausz Henrikné
Irányítószám	6321
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	153 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	4,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	32,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újsolt Pozíció Magyarország térképén
Újsolt Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 46.87197° k. h. 19.12080°46.87197, 19.1208
Újsolt weboldala

Újsolt község Bács-Kiskun megyében, a Kunszentmiklósi kistérségben. A megélhetés java részét a mezőgazdaság, állattenyésztés adja. Bács-Kiskun megye egyik legkisebb települése. Mindössze hat utcából áll, melyekben száz ház található, lakosainak száma 153. A település 1950-ben vált ki Solt városból, azóta önálló.

Története

A solti lapályon 11 halom található, melyek mesterségesen épített Árpád-kori őrhalmok. Újsolt határában a Bakóhalom elnevezésű "kunhalom" a büntetés végrehajtására szolgált, míg Vásárhalom a régen itt tartott vásárok után kapta a nevét. IV. Béla király kunokat telepített a környékre, később ők hoztak itt létre apró falvakat. A község területén létezett Árpád-kori falu Máriaháza, valószínűleg a tatárjárás után pusztult el. A török hódoltságban elkezdődött a falvak pusztulása és a puszták kialakulása. A lakosok áttértek a rideg pásztorkodásra, ami a tanyák kialakulásához vezetett.

1689-ben az újszerzeményi bizottság Újsolt területét Bosnyák Tamás királyi főétekfogó birtokába adta. A 19. század közepén a földesúri majorokba gazdasági cselédek kerültek, a század második felétől pedig megjelentek a földterületeket bérlő telepesek.

…A' Határában előförduló föb topographiai nevek: Tétel, ronaságon emelkedett hegy, jelenleg szántóföld, hajdan város hely mit a' földben lévő épület hely nyomai 's kövek mutatnak, mellyhez félkör alakban mintegy fél órányi távolságra kézmü által készült halmok vannak: felfelé Szímahalom. rétes vizenyős, Kakasér által környezve, ettől keletre fél órányira Máriaháza pusztán víz állásos nagy ér mellett Bakóhalom, hol több emberi csontok találtattak, onnét délkeletre szinte olly távolságra Vásár halom, innét délnek Miskahalom mindegyik a' nagyér mentében, ettől délnyugotnak Makahalom vizenyős mocsaras makaszéktöl környezve, honnét szinte oly távolságra nyugotnak fekszik a' likas halom szinte a' nagyér mellett.…

Kelt Solton Január 29n 1864. Értékes János. Bíró.

A huszadik század elején gróf Nemes Albert tulajdonába került a terület. Csak 1950-ben vált önálló községgé Újsolt néven a Solt északkeleti határrészeit magába foglaló területi központ.

Nevezetességei

„	Kunhalom: olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak.	”
– 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

„	… Kúnhalmok ti, a sokoldalu, bő Obtól a kis Kaposig elfüzérlő dombok, csönd állomások, nyomjelző vakondoktúrások, mesék babszemei, … Ti vagytok a mi katedrálisaink	”
– Illyés Gyula: Kúnhalmok

• Árpád-kori őrhalmok (kunhalmok, vigyázóhalmok, strázsahalmok), melyekről valószínűleg éjjel tűzjelzéssel, nappal füstjellel lehetett üzenni, de a nevük jelzi, hogy egyéb funkciójuk is volt. Az őrhalmok a település címerrajzában is szerepelnek.
  • Bakóhalom
  • Vásárhalom
• Kereszt (feszület) 1904-ből
• Fűzvölgyi-csatorna part
• Kígyós part

Források

• Tóth Albert: Az Alföld piramisai, Alföldkutatásért Alapítvány. Kisújszállás, 2002.
• A kunhalmokról – más szemmel. Szerk.: Tóth Albert. Kisújszállás-Debrecen, 2004.
• Balázs Réka: A KUNHALMOK KATASZTEREZÉSÉNEK TAPASZTALATAI A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN