Pirtó
| Pirtó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Kiskunhalasi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Nagy Ferenc (FIDESZ)[1] | ||
| Irányítószám | 6414 | ||
| Körzethívószám | 77 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 969 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 28,10 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pirtó
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Pirtó
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Pirtó weboldala | |||
Pirtó község Bács-Kiskun megye Kiskunhalasi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vonattal elérhető a Budapest–Kelebia-vasútvonalon.
[szerkesztés] Története
Régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a népvándorlás idején s az Árpád-korban is lakott volt. A 13. században a betelepülő kunok szállásterületének része lett. A 16. században török hódoltság alá került, s ettől kezdve osztozott Kiskunhalas város sorsában. A török kiűzése után a gróf Cseszneky család és a halasi gazdák közös legelőterülete lett. A lassan újranépesedő pirtói határban a 19. századra kiterjedt tanyavilág alakult ki. Önálló településsé csak 1947-ben szervezték, ekkor szakadt el Kiskunhalastól.
[szerkesztés] Nevezetességei
Pirtó környékén, akárcsak a Kiskunság nagy részén változatos a táj; borókás, jelentős méretű homokbuckák, nyárfaligetek, telepített fenyvesek váltják egymást.
[szerkesztés] Híres emberek
A 18. században Pirtó volt gróf Cseszneky János, neves lótenyésztő ménesének központja.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
 |
Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
