Kecel
| Kecel | |||
 |
|||
| Kecel légifotója - A Pintér-művek és környéke | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kiskőrösi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Haszilló Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6237 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8844 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 77,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 114,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kecel
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kecel
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,52516°, k. h. 19,25483° | |||
| Kecel weboldala | |||
Kecel (horvátul Keceja, Kecielj[3]): város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Kecel a Duna–Tisza köze nyugati felén három történeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz találkozásánál a 54-es főút mellett fekszik. Megközelíthető Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kalocsa vagy Császártöltés felől.
Története[szerkesztés]
Kecel első írásos említése 1198-ból való, az oklevél szerint békés pásztornép lakta egykor a pusztát. A tatár és török pusztítások során a település elnéptelenedett. Patachich Gábor kalocsai érsek 1734. április 22-én kelt rendelete alapján alapítják újra Kecelt. A településen 1869-ben épül fel az első postahivatal. 1878-ban avatják fel az eklektikus stílusban épült községházát, amelyben polgármesteri hivatal jelenleg is működik. A Kecelt érintő Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 1882. december 5-én indul meg a vasúti közlekedés.
Az 1900-as években a településhez csatolják a szomszédos Polgárdi pusztát, így kialakul a ma ismert közigazgatási terület. 1921. megalakul a Keceli Sport Egyesület (KSE). 1928. június 28-án felavatják a Hősök szobrát a Ligetben. 1928-ra kiépül a telefonhálózat, 1931-ben benzinkút épül a császártöltési úton. A villanyt 1952-ben vezetik be Kecelre. Az Arany Jánosról elnevezett, nyolc tantermes általános iskolát 1959. november 7-én adják át. Az elmúlt évtizedekben nem fejlesztett termálfürdő és uszoda egy 1960-ban 1000 méter mély próbafúrás során lelt, 42 °C-os, jódos-brómos hévízforrásra épült.
Kecelt 1970. január elsején nyilvánítják nagyközséggé, a városi rangot 1993. április 22-én kapja meg Göncz Árpád akkori köztársasági elnöktől.
Napjaink[szerkesztés]
A város a közelmúltban is sokat fejlődött, jelentősen bővült a infrastruktúra. A gázhálózat kiépítése mellett, elkezdődtek a csatornázási munkálatokat. A településen számos park és több szökőkút épült.
Kecel havonta megjelenő ingyenes folyóirata a Keceli Hírek.
Kecelen rendezik minden év december első hétvégéjén a Flora Virágkiállítás és Kötészeti Versenyt. A város híres a népművészeti hagyományairól, ami a Hetrec néptánc egyesületnek, a harmonikaversenyeknek és a folklórtalálkozóknak köszönhető.
A szőlő- és bortermelő település a Kunsági borvidékhez tartozik, ismert borait a 2600 hektáron termelt szőlőből készítik.[4]
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum, Haditechnikai Park
- Szabadság-emlékmű (Eskulits Tamás)
- Második világháborús emlékmű
- 18.századi barokk temetőkápolna
- A községháza 1878-ban épült elektikus stílusban.
- Patachich Gábor szobra
- Első világháborús, és 56-os emlékmű
- Római istenek kútja
- A Szentháromság-templom 1802-ben épült, barokk stílusú.
- A Nepomuki Szent János-szobor 1820-ban épült.
- Ősök kútja
- A Szentcsalád templomot 1820-ban szentelték fel.
- Az evangélikus templomot 1992-ben fejezték be.
- Keceli Gyógyfürdő: Az itteni gyógyvíz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, mely jodidot és bromidot is tartalmaz. A víz összetételénél fogva mozgásszervi megbetegedések, idegrendszeri megbetegedések, bizonyos nőgyógyászati problémák és reumetikus panaszok kezelésére alkalmas. A fürdő jelenlegi területén két medence várja a fürdővendégeket.
Sportolási lehetőség[szerkesztés]
- Lovaglás: Szőlőfürt Lovasiskola, Vöröszászló Major
- Kézilabdázás: Városi sportcsarnok
- Labdarúgás: Városi focipálya
Testvérvárosa[szerkesztés]
Schwarzenbruck Németország (1991)
Források[szerkesztés]
- ↑ Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) a szerző engedélyével
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Keceli linkgyűjtemény. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
- Légifotók Kecelről. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
|
||||||||||
|
|||||||
 |
Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
