Temető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miskolc: az avasi templom műemlék temetőjének részlete
Zsidó temető Wormsban.
A szaploncai vidám temető
Konya: Moszlim műemléktemető
Monasterboice: Ír-kelta kereszek csoportja
Radimlje, bogumil nekropolisz

A temető az a hely, ahol a holttesteket vagy hamvaikat örök nyugalomra helyezik. A temető lehet egyházi tulajdonú vagy köztemető.

Szeretem a temetőket. Egyszerűen és közönségesen szeretem a színeit, az őszi sárgáját, a haragoszöld tónusait, a csendjét… kezemben egy becsukott könyvvel sétálok és csodálkozom, milyen csendesek egyszerre a lármás emberek, hogy hangzik ki beszédünk a csendbe és az örökkévalóságba.
Kosztolányi Dezső


Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus temetőket általában kőfallal vagy sűrű sövénnyel veszik körül. Van a temetőben kápolna is, ahol az elhunytakért engesztelő szentmiseáldozatot mutathatnak be. Az egyes sírokat keresztek vagy sírkövek díszítik, amelyeken a halott(ak) neve, születése és halála dátuma mellett vallási szimbólumok vagy a halandóságot ábrázoló jelképek láthatóak. A katolikus egyház a temetőt használat előtt megszenteli. A püspök vagy helyettese rövid beszédben előadja a temető megbecsülését indokoló okokat, azután térden állva elmondja a mindenszentek letenyéjét, mialatt a temető közepén felállított kereszt előtt három gyertya ég; továbbá az egész temetőt szentelt vízzel meghinti és tömjénnel megfüstöli a Miserere zsoltár éneklése közben. Végül a három gyertyát a keresztre tűzik. A három gyertya a szentháromságot jelképezi, melynek nevében és hatalmával fog végbemenni a feltámadás csodája.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A temetőkről az 1868. LIII. tc. 22. §-a azt rendeli, hogy azokban a különböző törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek. Az 1895. XLIII. tc. 21. §-a szerint pedig a törvényesen elismert vallásfelekezetek saját céljaikra külön temetőket rendezhetnek be és tagjaik a községi temetőkben akadálytalanul temetkezhetnek. Közegészségi szempontból szabály, hogy a temetők a lakott helyektől lehető távolságban, fallal vagy árkolattal körülvéve és fákkal beültetve legyenek, a templomban való eltemetések, valamint a templom körül rendezett temetőhelyek tilosak. Közegészségi, de egyúttal kegyeleti tekinteteken alapszik az a szabály, hogy a temető, ha rendeltetése megszűnik, bizonyos időn át (rendszerint 30 év) pihenjen és a sírhelyeket ne dúlják fel.

Magyarország legnagyobb területű temetője Pécsett található.[forrás?]

Nevezetes temetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar temetkezés : Kegyeleti szakmai kiadvány. Megjelenik negyedévenként. I. évf. 2003-.
  • Zsidó síremlékek Budapesten /Haraszti György. Album. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004. 280 o. ISBN 978-963-214-895-3
  • Tóth Tamás: A budapesti rákoskeresztúri izraelita temetőben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2007. 49 o. [Temető-térképekkel] ISBN 978-963-06-4209-5 (Izraelita temető, Budapest, X. kerület)
  • Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2008. 64 o. [Temető-térképekkel] ISBN 978-963-06-5260-5 (Csongrád megye valamennyi temetője)
  • Kiss Tamás: A temetőtervezés városrendezési kérdései - VESZPRÉMTERV, 1972 - KT_Archív_VeML

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Temető témájú médiaállományokat.