Budapest X. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 07′ 49″

Budapest X. kerülete
Saint Ladislaus Church in Kőbánya 005.JPG
Szent László-templom
Budapest X. kerülete címere
Budapest X. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Kőbánya
Közigazgatás
Városrészek Felsőrákos
Gyárdűlő
Keresztúridűlő
Kőbánya-Kertváros
Kúttó
Laposdűlő
Ligettelek
Népliget
Óhegy
Téglagyárdűlő
Újhegy
[1]
Irányítószám 1101-1108
Polgármester Kovács Róbert (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség 79 160 fő (2013. január 1.)[2]
Rangsorban 12.
Népsűrűség 2506 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,50 km²
Budapest X. kerülete  (Budapest)
Budapest X. kerülete
Budapest X. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 07′ 49″
Budapest X. kerülete weboldala
Dér utca (Óhegy)
Lakótelep a Mádi utcában
Az Újhegyi lakótelep

Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya (németül Steinbruch) a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület. A sík terület városképéből kiemelkedik a Szent László-templom Zsolnay-kerámiával fedett tornya. A lakótelepek mellett kertvárosias és szerény külvárosias részek egyaránt megtalálhatók a kerületben. Budapest 1873-as létrejötte óta a főváros X. kerülete. Kezdetben külső kerületnek számított, 1950-ben azonban Nagy-Budapest létrehozása után a város mértani középpontja a kerületbe került, egészen pontosan a Martinovics térre (Csajkovszkij park).

A Lavotta utca (Óhegy)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A terület első említése még Kőérként IV. Béla király 1244. évi adománylevelében történik, melyben az említett területet megművelésre Pest városának ajándékozott. Ezen elnevezés emlékét őrzi a Kőér utca neve. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla- és cserépgyártás, valamint dombjai révén a szőlőtermelés.

Kőbánya területén már a 17. század elejétől intenzív bányászat folyt, a puszta 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka volt. A kitermelést a gyarapodó Pest építőanyag-igénye csak növelt az idők során.[m 1] A puszta oszmán uralom alóli felszabadításakor Wattay János a váci járás szolgabírájaként, a Rákóczi-szabadságharc alatt a vármegye első kuruc alispánjaként irányította Kőbánya életét. Kőbányai alapanyagokból épült a Magyar Tudományos Akadémia épülete, valamint az Egyetemi Könyvtár, és a Lánchíd pilléreinek egy része. 1890-ben a veszélyes bányászat miatt beszüntették e tevékenységet Kőbányán.

A kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán a XIX. század derekán. A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a korabeli Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a mai Kőbánya területén helyezkedett el. Kőbánya két szőlőhegye az Ó- és Új-hegy voltak. Az Ó-hegy legmagasabb pontján (148 m) épült fel a romantikus stílusú Csősztorony, a szőlőültetvényeken történt garázdálkodások megakadályozására. Havas József, az Óhegyi szőlőkertek tulajdonosa 1859-ben eladta szőlőjét Perlmutter Jakabnak, akitől Dréher Antal 1862-ben vette meg a szőlőt.

A hatalmas pincerendszerek, melyek a bányászatból maradtak fent, segítették a helyi sörgyártás kialakulását. A legnagyobb pincerendszer a Kőrösi Csoma Sándor út és a Kolozsvári utca találkozásánál kezdődik, s a teljes hossza körülbelül 33 km.

Az 1800-as évektől kezdve számos gyár létesült Kőbányán. Itt épült egykoron Széchenyi István malma is. Az 1838-as nagy pesti árvizet követően jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárak 1850-es években jöttek létre. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle sörfőző.

A kőbányai sertéskereskedelem története a 1840-es évekig nyúlik vissza. Ekkor alapította az első sertésszállást Schreyer Antal, aki kapcsolatot teremtett a németországi és bolgár sertéskereskedőkkel. Az 1847-ben megnyitott Budapest-Cegléd vasútvonalnak megállója létesült Kőbányán. Ez hozzájárult mind a sertéskereskedelem fellendüléséhez, mind a terület benépesüléshez. Pest város helytartótanácsa 1856-ban elrendelte a szállások áttelepítését a Ligettelekről a vasút túloldalára, a mai Szállás utca környékére, ahol olcsó telkeket árultak a kereskedőknek. A legnagyobb telepek a Mázsa tér környékén voltak. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek végül az 1895-ös országos sertésvész véget vetett véget, melynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi.

Az Ó-hegy és az Új-hegy környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni, s ettől az időtől kezdve kezdett fejlődni a terület. 1873, Budapest egyesítése után rohamosan megindult a fejlődés és a lakosság számának növekedése. 1869-ben még csak 4.353-an, 1910-ben már 51.034-en éltek a kerületben. A népességnövekedésnek azonban megvoltak az árnyoldalai is: az egész fővárosban Kőbányán volt a legrosszabb az iskolai helyzet, mindössze három iskola működött a kerületben. 1907-ben alapították meg a mai Szent László Gimnáziumot, mely 1915-ben nyitotta meg kapuit a Lechner Ödön által tervezett épületben.

Kőbánya területén több nagy szemétlerakó is volt, ezek nagy részét mára megszüntették, például az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. 1896-ban épült a kerületben a sokáig Közép-Európa legnagyobb börtönének számító Budapesti Gyűjtőfogház. 1906-ban alapította meg Richter Gedeon híres gyógyszergyárát a Cserkesz utca 69. szám alatt. 1926-ban 101-en, az 1960-as évek végén már 3.800-an dolgoztak a gyárban.

Az 1950. január 1-jén létrejött Nagy-Budapest és Kőbánya a város belső kerületévé vált, ide került Budapest mértani középpontja is. Ezzel egyidejűleg a régi kerületek határai is megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben, ekkor csatolták át a X. kerülettől a Hungária körúttól nyugatra eső területet a VIII. kerülethez.

A kerület lakásproblémáit az 1970-es és 1980-as években a kerület különböző pontjain épült lakótelepekkel próbálták megoldani.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-es választás eredménye[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármester-jelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Kovács Róbert Fidesz-KDNP 10 677 48,95%
Élő Norbert MSZP 6 494 29,77%
Verbai Lajos független 2 745 12,59%
Tokody Marcell Gergely Jobbik 1 895 8,69%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
    Lista Képviselők száma Képviselők megoszlása
  Fidesz-KDNP 12                    
  MSZP 3                    
  LMP 1                    
  Jobbik 1                    

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megszűnt Globus Konzervgyár
Az ATV székháza a Szent László téren
Mindenki Temploma (volt zsinagóga)

A 19. század második feléig olyan iparágak számítottak hagyományosnak Kőbányán, mint a kőfejtés, a téglagyártás, a szőlőművelés és a sertéskereskedelem. Ezt követően új iparágak telepedtek meg a környéken, mint a vegyipar, az élelmiszeripar és a villamossági ipar. A rendszerváltás óta a terület ipari jelentősége csökkent.

Jelentősebb cégek és gyárak Kőbánya múltjából[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vas és gépipar: Ganz Vagongyár; Máv Gépgyár; Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.; Magyar Radiátorgyár Rt.; LAMPART Zománcipari Művek; Elzett Fémlemezipari Művek; Budapesti Vegyipari Gépgyár. Magnezitipari Művek
  • Téglagyártás: Drasche Kőbányai Tégla-, Porcelán- és Anyagipari Rt.; Kőbányai Téglagyár, később Épületkerámiaipari és Burkolóanyagipari Vállalat; Magnezitipari Művek.
  • Vegyipar és gyógyszeripar: Magyar Ruggyantaárugyár; Richter Gedeon Vegyészeti gyár, ma Richter Gedeon Nyrt.; Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt., később EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, ma EGIS Gyógyszergyár Nyrt.; Phylaxia Szérumtermelő Rt., ma Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. MEDICOR. Kőolajipari Gépgyár
  • Élelmiszeripar: Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt.; Barber és Klusemann Serfőzőház; Első Magyar Részvényserfőzde; Polgári Serfőző Rt.; Dreher Kombinát, később Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt., később Kőbányai Sörgyár, ma Dreher Sörgyárak Zrt.; Maul Kakaó- és Csokoládégyár Rt., később Budapesti Keksz- és Ostyagyár; Magyar Édesipar, később Duna Csokoládégyár; Budapesti Konzervgyár, később Duna Konzervgyár, később Globus Konzervipari Rt.; Növényoaj- és Szappangyár, később Kőbányai Növényolajgyár, később Cereol Növényipari Rt.; Kőbányai Dohánygyár.
  • Villamossági és híradástechnikai ipar: Egyesült Villamosgépgyár (EVIG); Engel Károly Alkatrészgyár N. V. Műszergyára (EKA); ORION Rádió és Villamossági Vállalat; REMIX Rádiótechnikai Gyár; Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft.; Finommechanikai Vállalat., VBKM Vilesz Villamos Berendezések és Készülék Művek (Venyige utca)
  • Egyéb ágazatok: Budapesti Lakásépítő Vállalat (BULAV); KIPSZER Építési Rt.; HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt., ma Hungexpo Zrt.; Athenaeum Nyomda Rt.; Hungarocamion Rt. Fékon Ruházati Vállalat, Kőbányai Porcellángyár (Pesti úton) Kőbányai Textil, Kőbányai Vas- és Acélöntöde (KÖVAC), Kőbányai Likőrgyár, Ganz Gépgyár, MÁV Járműjavító,
A Drasche Gyár pohara - Kőbánya

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Janikovszky Éva Általános Iskola
  • Harmat Általános Iskola
  • Fekete István Általános Iskola
  • Bem József Általános Iskola
  • Kada Mihály Általános Iskola
  • Kápolna Téri Általános Iskola
  • Keresztury Dezső Általános Iskola
  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Szervátiusz Jenő Általános Iskola
  • Szent László Általános Iskola
  • Széchenyi István Általános Iskola
  • Komplex Általános Iskola és Szakszolgáltató Központ
  • Felnőttek Általános Iskolája
  • Kőbányai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kőbányai Zeneiskola)
  • Wesley János Általános Iskola
  • Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  • Szivárvány Magántanoda Általános Iskolája

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület városközpontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kőbánya alsó, vasútállomás (korábban: Kőbánya, városközpont): buszpályaudvar, villamosmegálló, vasútállomás
  • Kőbánya-Kispest (a köznyelvben: KöKi): buszpályaudvar, a 3-as metró végállomása, vasútállomás
  • Örs vezér tere: buszpályaudvar, a 2-es metró végállomása, villamosmegállók

Metróállomások a kerületben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest M2 Metro.svg

Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok Megjegyzés
Pillangó utca 1970. április 2. BKV busz symbol.svg 100 Az állomás leginkább Zugló lakóit szolgálja ki.
Örs vezér tere 1970. április 2. Budapest H8 HÉV.svg  Budapest H9 HÉV.svg 
BKV villamos.svg 3, 62, 62A
BKV troli.svg 80, 81, 82
BKV busz symbol.svg 31, 32, 44, 45, 67, 85, 85E, 97E, 100, 131, 144, 161, 161A, 168E, 169E, 174, 176E, 231, 244, 261E, 276E, 277
BKK night line logo.svg 907, 908, 931, 956, 990

Budapest M3 Metro.svg

Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok Megjegyzés
Népliget 1980. március 29. BKV villamos.svg 1, 1A
BKV busz symbol.svg 103, 254E
Bkktavolsagibusz.png 607, 608, 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 635, 636, 654, 655, 660, 661, 705
BKK night line logo.svg 901, 914, 914A, 918, 937, 950, 950A
Az állomás Józsefváros, Ferencváros és Kőbánya határán fekszik.
Ecseri út 1980. március 29. BKV villamos.svg 3
BKV busz symbol.svg 181, 281
BKK night line logo.svg 914, 914A, 950, 950A
Az állomás Ferencváros és Kőbánya határán fekszik.
Pöttyös utca 1980. március 29. BKK night line logo.svg 914, 914A, 950, 950A, 999 Az állomás Ferencvárosban található ugyan, azonban Gyárdűlő lakói ezt a megállót használják.
Határ út 1980. március 29. BKV villamos.svg 42, 50, 52
BKV busz symbol.svg 66, 66E, 84E, 89E, 94E, 99, 123, 123A, 194, 194B, 199
Bkktavolsagibusz.png 626, 628, 629, 654, 660
BKK night line logo.svg 914, 914A, 950, 950A, 966, 999
Az állomás Ferencváros, Kőbánya és Kispest határán fekszik.
Kőbánya-Kispest 1980. március 29. BKV busz symbol.svg 68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 136E, 148, 151, 182, 184, 193E, 200E, 201E, 202E, 282E, 284E
BKK night line logo.svg 909, 968
Bkktavolsagibusz.png 2200, 2201, 2210
A metró végállomása Kőbánya és Kispest határán fekszik.

A kerület vasútállomásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állomás neve Átszállási kapcsolatok
Kőbánya alsó BKV villamos.svg 3, 28, 28A, 62, 62A
BKV busz symbol.svg 9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 217, 217E, 262
BKK night line logo.svg 909
Kőbánya felső BKV villamos.svg 37, 37A
BKV busz symbol.svg 100
Kőbánya-Kispest Budapest M3 Metro.svg 
BKV busz symbol.svg 68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 136E, 148, 151, 182, 184, 193E, 200E, 201E, 202E, 282E, 284E
BKK night line logo.svg 909, 968
Bkktavolsagibusz.png 2200, 2201, 2210
Rákos BKV busz symbol.svg 161, 161A, 162, 162A, 168E, 262
BKK night line logo.svg 956, 990

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest X. kerülete összesen 11 városrészből épül fel, amik a következők: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő és Újhegy[1]. Korábban a korábbi település, Kőbánya is a városrészek között volt,[4] de a Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt rendeletben területét beolvasztotta más városrészekébe.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szekrényessy Károly (székelyhídi) (1867-1938) Kőbánya ismert mecénása, Részvénytársaság tulajdonos, földbirtokos. Régi magyar nemesi családból származott. Kőbánya első kórházát ő alapította és tartotta fenn a Mázsa téri több holdas földterületén. Kőbánya valamennyi egyházának lelkes támogatója, a katolikus és református templom építésének kiemelkedő adományozója. A református templom országos hírű orgonáját saját költségén állíttatta. Részt vett Kőbánya villamosításában, majd valamennyi jótékonysági - és gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi tagja, vagy elnöke. Hölgy utca 18-as számú, 1905-ben építtetett háza helyi védettség alatt áll, melynek falai között majd mindennapos vendégnek számított 1905-1923 között az első magyar úszó, első sportlap alapító, és első Balaton-átúszó Szekrényessy Kálmán (1846-1923), ki nagybátyja volt. Azért én önnek, sem igent, sem nemet nem mondtam: Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből ISBN 963 218 3169 9

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kilátás a régi sörgyári területről: előtérben a Szent László-templom, háttérben a Budavári Palota
  • Óhegy városrész központja a 148 méter magas Ó-hegy, mely közel azonos magasságú, mint a budai Várhegy és a Gellért-hegy, éppen ezért némely pontjáról kitűnő panoráma tárulhat a szemünk elé.
  • A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya listavezető, 2 675 000 m²-nyi zöldterülettel.
  • A kerületben működik az ATV, melynek székháza és stúdióinak többsége a volt Kőbánya Mozi épületében található.
  • A Kőbánya moziról Urbán Mária írt cikket A Kőbánya mozi - élt 35 évet címmel, mely a Budapesti Negyed 2001. 1. számában jelent meg.
  • A sörgyári pincerendszer víz alatti részén készült videó ide kattintva megtekinthető.

Parkok a X. kerületben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Népliget: a főváros legnagyobb parkjának területet 1855-ben kezdték akácfákkal beültetni, majd 1868-ban elkészült a park terve is. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket és juharfákat ültettek. A park 1942-ben nyerte el mai méretét. 1973-ban alakították ki a Centenáriumi parkot, mely a főváros egyesítésének 100. évfordulójáról emlékezik meg.
  • Óhegy park: A terület alatt sokáig alagútrendszer húzódott, majd a kőbányai kőfejtés vette használatba a helyet. 1965-ben kezdték meg a terület feltöltését. 1973-1975 között parkká alakították Magyar-Szovjet Barátság Park néven, majd a rendszerváltozást követően átnevezték mai nevére.
  • Csajkovszkij park: Egykoron a Dréher-kastély magánparkja volt. 1950-ben alakították közparkká Kőbányai Ifjúsági Park néven, majd 1963-ban megkapta mai nevét Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerzőről. Itt található Budapest mértani középpontja. A parkban látható Csajkovszkij szobra (alkotó: Kisfaludy Strobl Zsigmond) mellett Chopin (alkotó: Kocsornyik János), Berlioz és Liszt Ferenc szobra (alkotójuk: Hűvös László).
  • Dausz Gyula park: Nevét Kőbánya monográfusáról kapta a nevét, akinek kötete 1913-ban jelent meg Kőbánya múltja és jelene címmel.
  • Rottenbiller park: A park korábban a Rottenbiller család tulajdonában volt, majd megvásárolta a Dréher család. 1913-ban megvásárolta a főváros, hogy közkertet nyisson rajta, de ez meghiúsult. Az 1930-as években kezdték parkosítani, de a terület teljes rendbehozatalára egészen az 1950-es évekig kellett várni. 1973-ban állították fel Rottenbiller Lipót bronz mellszobrát, Kamotsay István szobrász alkotását.
  • Újhegy park: A környéken korábban a Guttmann téglagyár agyagbányája működött, melyet vízbetörés miatt meg kellett szüntetni. A bányába betörő vízből idővel bányatavak alakultak ki. A parkot pihenőövezet céljára 1977-ben alakították ki az Újhegyi lakótelepen két bányató feltöltésével. A harmadik bányató, a mai Mély-tó a horgászok által is keresett hely lett.
  • Sportliget: Nagy alapterületű park játszótérrel, családi napok és más rendezvények helyszíne.
  • Gépmadár park: A Gépmadár utca mentén álló parkot 1977-1978-ban alakították ki a helyi lakótelep parkosítása során.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2010-es választás eredményei
  4. Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Feljegyzések szerint a kecskeméti református templomhoz is innen szállították a követ, a Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispán és a budai pasa engedélyével.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]