Budapest X. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest X. kerülete
Szent László-templom
Szent László-templom
Budapest X. kerülete címere
Budapest X. kerülete címere
Budapest X. kerülete zászlaja
Budapest X. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Kőbánya
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Felsőrákos
Gyárdűlő
Keresztúridűlő
Kőbánya-Kertváros
Kúttó
Laposdűlő
Ligettelek
Népliget
Óhegy
Téglagyárdűlő
Újhegy
[1]
Alapítás ideje1873. november 17.
Irányítószám 1101-1108
Testvérvárosok
Polgármester D. Kovács Róbert Antal (Fidesz-KDNP)[2]
Országgyűlési képviselő

Burány Sándor (MSZP)

Dunai Mónika (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség73 389 fő (2023. jan. 1.)[3]
Rangsorban 12.
Népsűrűség2413 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,49 km²
Elhelyezkedése
Budapest X. kerülete (Budapest)
Budapest X. kerülete
Budapest X. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 07′ 49″
Budapest X. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest X. kerülete témájú médiaállományokat.
Dér utca (Óhegy)
Lakótelep a Mádi utcában
Az egykori Fővárosi Serfőző/Globus Konzervgyár téglagótika épületei

Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya (németül: Steinbruch) a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület. A sík terület városképéből kiemelkedik a Szent László-templom Zsolnay-kerámiával fedett tornya. A lakótelepek mellett kertvárosias és szerény külvárosias részek egyaránt megtalálhatók a kerületben. Budapest 1873-as létrejöttekor még a főváros VIII. kerületéhez tartozik.[4] Kezdetben területileg külső kerületnek számított, 1950-ben azonban Nagy-Budapest létrehozása után a város mértani középpontja a kerületbe került, egészen pontosan a Martinovics térre (Csajkovszkij park).

Története[szerkesztés]

A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A terület első említése még Kőérként IV. Béla király 1244. évi adománylevelében történik, amelyben az említett területet megművelésre Pest városának ajándékozott. Ezen elnevezés emlékét őrzi a Kőér utca neve. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla- és cserépgyártás, valamint dombjai révén a szőlőtermelés.

Kőbánya területén már a 17. század elejétől intenzív bányászat folyt, a puszta 1661-től a felsővattai Wattay (Pál Pál-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja) család birtoka volt. A kitermelést a gyarapodó Pest építőanyag-igénye csak növelte az idők során.[megj 1] A puszta oszmán uralom alóli felszabadításakor Wattay János a váci járás szolgabírájaként, a Rákóczi-szabadságharc alatt a vármegye első kuruc alispánjaként irányította Kőbánya életét. Kőbányai alapanyagokból épült a Magyar Tudományos Akadémia épülete, valamint az Egyetemi Könyvtár, és a Széchenyi lánchíd pilléreinek egy része is. 1890-ben a veszélyes bányászat miatt beszüntették e tevékenységet Kőbányán.

A kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán a 19. század derekán. A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a korabeli Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a mai Kőbánya területén helyezkedett el. Kőbánya két szőlőhegye az Ó- és Új-hegy voltak. Az Ó-hegy legmagasabb pontján (148 m) épült fel a romantikus stílusú Csősztorony, a szőlőültetvényeken történt garázdálkodások megakadályozására. Havas József, az Óhegyi szőlőskertek tulajdonosa 1859-ben eladta szőlejét Perlmutter Jakabnak, akitől azt Dreher Antal 1862-ben vette meg.

A budafokihoz hasonló kiterjedt pincerendszerek, amelyek a kőbányászat tárnáiból maradtak, segítették elsősorban a sörgyártás, másodrészt a gombatermelés kialakulását. A legnagyobb a Kőrösi Csoma Sándor út és a Kolozsvári utca találkozásánál kezdődik, s teljes hossza körülbelül 33 km.

Az 1800-as évektől kezdve számos gyár létesült Kőbányán. Itt épült egykoron Széchenyi István malma is. Az 1838-as pesti árvíz után jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárakat az 1850-es években alapították. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle serfőzde.

A kőbányai sertéskereskedelem története az 1840-es évekig nyúlik vissza. Ekkor alapította az első disznószállást Schreyer Antal, aki kapcsolatot teremtett a németországi és bolgár sertéskereskedőkkel. Az 1847-ben megnyitott Pest-Cegléd vasútvonalnak megállója létesült itt. Ez hozzájárult mind a sertéskereskedelem fellendüléséhez, mind a terület benépesüléshez. Pest város helytartótanácsa 1856-ban elrendelte az ólak áttelepítését a Ligettelekről a vasút túloldalára, a mai gyárdülői Szállás utca környékére, ahol olcsó telkeket árultak a kereskedőknek. A legnagyobb telepek a Mázsa tér környékén üzemeltek. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek, amelynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi, végül az 1895-ös országos sertésvész vetett véget.

Az Ó-hegy és az Új-hegy környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni, s ettől az időtől kezdett fejlődni a terület. 1873, Budapest egyesítése után rohamosan megindult a fejlődés és a lakosság számának növekedése. 1869-ben még csak 4353-an, 1910-ben már 51 034-en éltek a kerületben. A népességnövekedésnek azonban megvoltak az árnyoldalai is: az egész fővárosban Kőbányán volt a legrosszabb az iskolahelyzet, mindössze három iskola működött a kerületben. 1907-ben alapították meg a mai Szent László Gimnáziumot, amely 1915-ben nyitotta meg kapuit a Lechner Ödön által tervezett épületben.

Kőbánya területén több nagy szemétlerakó is volt, ezek nagy részét mára megszüntették, például az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. 1896-ban épült a kerületben a sokáig Közép-Európa legnagyobb börtönének számító Budapesti Gyűjtőfogház. 1906-ban alapította meg Richter Gedeon híres gyógyszergyárát a Cserkesz utca 69. szám alatt. 1926-ban 101-en, az 1960-as évek végén már 3800-an dolgoztak a gyárban.

Az 1950. január 1-én létrejött Nagy-Budapest és Kőbánya a város belső kerületévé vált, ide került Budapest mértani középpontja is. Ezzel egyidejűleg a régi kerületek határai is megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben, ekkor csatolták át a X. kerülettől a Hungária körúttól nyugatra eső területet a VIII. kerülethez.

Kőbánya fejlődése a szocializmus idején is töretlen volt: 1973-ban mintegy 80 ezren laktak a kerületben, ugyanakkor az itt működő 120 üzemben kb. 110 ezer ember dolgozott (közülük 48 ezren vidékről jártak be), s ezzel a X. kerület az ország legnagyobb munkáskerülete volt.[5][6]

A kerület lakásproblémáit az 1960-es és az 1980-as évek között a kerület különböző pontjain épült lakótelepekkel próbálták megoldani.

Politika[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye[szerkesztés]

  • A polgármester-választás eredménye[14]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Kovács Róbert Antal Fidesz-KDNP 12 569 51,48%
Somlyódy Csaba MomentumDKMSZPPárbeszédLMP 10 922 44,73%
Tubák István Jobbik 693 2,84%
Kerezsi László Munkáspárt 232 0,95%
Összesen 24 416 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[15]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  FideszKDNP 9 P                      
  MomentumDKMSZPPárbeszéd 8                          
  LMP 1                          

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[16][17]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 3 400 —    
1880 7 000 7,22%
1890 15 317 7,83%
1900 25 392 5,05%
1910 35 699 3,41%
1920 40 848 1,35%
1930 52 500 2,51%
1941 69 897 2,60%
1949 63 407 −1,22%
1960 68 797 0,74%
1970 77 370 1,17%
1980 104 656 3,02%
1990 96 843 −0,78%
2001 80 852 −1,64%
2011 80 978 0,02%
2022 75 628 −0,62%

A X. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 75 628 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 5350 fővel csökkent a kerület lakosságszáma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2328 ember volt. A X. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 11%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2022-ben a férfiaknál 72,4, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 25 399 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 18 731 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,5%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 21,2%-a, mintegy 15 995 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül kínai, vietnámi és cigány nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a X. kerület lakosságszáma dinamikusan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 8,7%-át veszítette el. A 70-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, azonban a 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a X. kerületben, mint 1970-ben. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 104 656 fő.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló X. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség[szerkesztés]

Iskolai végzettség[18]
Általános iskolát nem végezte el
  
5676
Általános iskola
  
12241
Szakmunkás
  
9524
Érettségi
  
25399
Diploma
  
18731
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a X. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 23 564 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 22 385 fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 164 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 9983 fővel, végül a diplomások 9922 fővel.[19]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a X. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 25 886 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 16 970 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 14 394 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 11 863 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 6512 fővel.[20]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a X. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 25 399 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 18 731 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 12 241 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 9524 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 5676 fővel.[18]

Gazdaság[szerkesztés]

A megszűnt Globus Konzervgyár
Az ATV székháza a Szent László téren
A Szent László Gimnázium
Mindenki Temploma (volt zsinagóga)

A Városközpont - Óhegy - Újhegy tengelyt északi és déli irányban, a Jászberényi út és a Gyömrői út mentén hosszan elnyúló ipari negyedek határolják. A 19. század második feléig olyan iparágak számítottak hagyományosnak Kőbányán, mint a kőfejtés, a téglagyártás, a szőlőművelés és a sertéskereskedelem. Ezt követően olyan új iparágak telepedtek meg a környéken, mint a vegyipar, az élelmiszeripar és a villamossági ipar. A rendszerváltás óta a terület ipari jelentősége csökkent.

Jelentősebb cégek és gyárak Kőbánya múltjából[szerkesztés]

  • Vas és gépipar: Ganz Vagongyár; MÁV Gépgyár (ma a VIII. kerülethez tartozik); Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.; Magyar Radiátorgyár Rt.; LAMPART Zománcipari Művek; Elzett Fémlemezipari Művek; Budapesti Vegyipari Gépgyár. Magnezitipari Művek
  • Téglagyártás: Drasche Kőbányai Tégla-, Porcelán- és Agyagipari Rt.; Kőbányai Téglagyár, később Épületkerámiaipari és Burkolóanyagipari Vállalat; Magnezitipari Művek
  • Vegyipar és gyógyszeripar: Magyar Ruggyantaárugyár (ma a VIII. kerülethez tartozik); Richter Gedeon Vegyészeti gyár, ma Richter Gedeon Nyrt.; Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt., később EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, ma Egis Gyógyszergyár Zrt.; Phylaxia Szérumtermelő Rt., ma Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. MEDICOR. Kőolajipari Gépgyár
  • Élelmiszeripar:

Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt.; Barber és Klusemann Serfőzőház; Első Magyar Részvényserfőzde; Polgári Serfőző Rt.; Dreher Kombinát, később Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt., később Kőbányai Sörgyár, ma Dreher Sörgyárak Zrt.; Maul Kakaó- és Csokoládégyár Rt., később Budapesti Keksz- és Ostyagyár; Magyar Édesipar, később Duna Csokoládégyár; Budapesti Konzervgyár, később Duna Konzervgyár, később Globus Konzervipari Rt.; Növényolaj- és Szappangyár, később Kőbányai Növényolajgyár, később Cereol Növényipari Rt.; Kőbányai Dohánygyár.

A Drasche Gyár pohara – Kőbánya

Oktatás[szerkesztés]

Általános iskolák[szerkesztés]

Középiskolák[szerkesztés]

Felsőoktatás[szerkesztés]

Közösségi közlekedés[szerkesztés]

A kerület városközpontjai[szerkesztés]

Autóbuszvonalak[szerkesztés]

A X. kerületben 34 helyi autóbuszvonalnak van megállóhelye, további három csak áthalad rajta:

Metróállomások a kerületben[szerkesztés]

Vonal Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
Ecseri út 1980. március 29. 3
181, 281
914, 914A, 950, 950A
Határ út 1980. március 29. 42, 50, 52
66, 66B, 66E, 84E, 89E, 94E, 99, 123, 123A, 142E, 194, 194B, 294E
626, 628, 629, 660
1080, 1110
914, 914A, 950, 950A, 966, 999
Kőbánya-Kispest 1980. március 29. 68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 132E, 136, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 268, 282E, 284E
909, 968
575, 576, 577, 578, 580, 581
Népliget 1980. március 29. 1, 1A
83
254E
607, 608, 626, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 635, 636, 650, 653, 655, 656, 660, 661, 705
1080, 1081, 1085, 1087, 1090, 1092, 1094, 1110, 1111, 1113, 1115, 1120, 1121, 1125, 1131, 1134, 1136, 1172, 1173, 1174, 1175, 1176, 1177, 1183, 1184, 1185, 1188, 1189, 1190, 1193, 1194, 1201, 1205, 1212, 1215, 1216, 1229, 1251, 1253, 1254, 1257, 1268
901, 914, 914A, 918, 950, 950A
Örs vezér tere 1970. április 2.
3, 62, 62A
80, 82, 82A
10, 31, 32, 44, 45, 67, 85, 85E, 97E, 131, 144, 161, 161A, 161E, 168E, 169E, 174, 176E, 231, 244, 276E, 277
410, 419, 430, 440, 441, 484, 485, 486, 505, 508, 509, 510
1040, 1049, 1070, 1075, 1077, 1078
907, 908, 931, 956, 990<--81 érk.-->
Pillangó utca 1970. április 2. 10
Pöttyös utca 1980. március 29. 914, 914A, 950, 950A, 999

A kerület vasútállomásai[szerkesztés]

Állomás neve Átszállási kapcsolatok
Kőbánya alsó 3, 28, 28A, 62, 62A
9, 95, 117, 151, 162, 185, 195, 217, 217E, 262
909, 909A
Kőbánya felső 37, 37A
10
Kőbánya-Kispest 68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 132E, 136, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 268, 282E, 284E
909, 968
575, 576, 577, 578, 580, 581
Rákos 161, 161A, 162, 168E, 262
956, 990

Nevezetességek[szerkesztés]

A Csősztorony

Városrészek[szerkesztés]

Kilátás egy Mádi utcai panelház tetejéről

Budapest X. kerülete összesen 11 városrészből épül fel, amik a következők: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő és Újhegy.[1] Korábban a régi Kőbánya is a városrészek között volt,[22] de a Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt rendeletben területét beolvasztotta más városrészekébe.

Híres emberek[szerkesztés]

A kerület híres szülöttei között találjuk Szőke Szakállt (1884-1955), aki a XX. század elejének jelentős komikusa volt létrejövő első kabarék világában, majd neves magyar-amerikai filmszínészként volt ismert. A világhírnevet az Oscar-díjas Casablanca című filmben játszott szerepe kapcsán érte el. Közkedvelt kőbányai volt Hoffmann Géza (1936–2002) Hofi Géza néven ismert Kossuth-díjas humorista, és előadóművész-legenda. A százados úti telepen született és élt fiatalon egykor a hazai film noir csillaga, Karády Katalin (1910-1990). A kerület híres operaénekese volt Udvardy Tibor (1914–1981), ma is sok szép emlék köti a kerülethez az itt született világhírű opera-énekesnőt, Rost Andreát (1962–). A kerület neves szülöttei között találjuk a francia új-hullám neves filmszínészét, aki később filmrendezőként is debütált, László Szabót[23] (1936–). Játszott Jean-Luc Godard, Claude Chabrol filmjeiben, valamint François Truffaut Oscar-díjas alkotásában, Az utolsó metró (1980) című filmjében is. A színművészek szerény óriása Pap Vera (1956–2015) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő pályája is innét gyökerezett. A Kada utcai általános iskolába járt, akkori otthonától nem messze Gazsó György (1950–) Jászai Mari-díjas színművész, a kerület szülötte, és ma is ezer szállal kötődik a kerülethez Varnus Xavér (1964–) orgonaművész, aki nem csak a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetéseinek, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti- és Középkeresztjének birtokosa, de a kerület díszpolgára is egyben. A sokáig a kerülethez tartozó Százados úti művésztelep révén, számos szobrászművész, festőművész kötődött Kőbányához, mint például Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, akinek volt műterme korábban a Kápolna utcában is, Kerényi Jenő, Sidló Ferenc vagy Pór Bertalan.

Magyarország első európai versenyeken is részvevő autóversenyzője volt Hartmann László (1901–1938) Grand Prix versenyző, akinek sikerei révén Magyarország első GP versenye is lezajlott 1936-ban a Népliget fái között, az erre a célra épített ringen. Szekrényessy Károly (székelyhídi) (1867–1938) Kőbánya ismert mecénása, Részvénytársaság tulajdonos, földbirtokos. Régi magyar nemesi családból származott. Kőbánya első kórházát ő alapította és tartotta fenn a Mázsa téri több holdas földterületén. Kőbánya valamennyi egyházának lelkes támogatója, a katolikus és református templom építésének kiemelkedő adományozója. A református templom országos hírű orgonáját saját költségén állíttatta. Részt vett Kőbánya villamosításában, s valamennyi jótékonysági- és gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi tagja, vagy elnöke volt. Hölgy utca 18-as számú, 1905-ben épített háza helyi védettség alatt áll, melynek falai között majd mindennapos vendégnek számított 1905-1923 között az első magyar úszó, első sportlap alapító, és első Balaton-átúszó Szekrényessy Kálmán (1846–1923), aki előbbi nagybátyja volt.[24] Sport terén a kerület díszpolgáraként is ismert Cseh László (1985) világbajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes úszó is a neves kőbányaiak sorát növeli.

A kerület számos kitüntetést adományoz az arra érdemeseknek. Kőbányáért Díjat kapottː Tihanyi Károly magyar-latin szakos tanár (1994).

Érdekességek[szerkesztés]

Kilátás a régi sörgyári területről: előtérben a Szent László-templom, háttérben a Budavári Palota
Kőbányai víztározó medence[25]
  • Óhegy városrész központja a 148 méter magas Ó-hegy, mely közel azonos magasságú, mint a budai Várhegy és a Gellért-hegy, éppen ezért némely pontjáról kitűnő panoráma tárulhat a szemünk elé.
  • A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya listavezető, 2 675 000 m²-nyi zöldterülettel.
  • A kerületben működik az ATV, melynek székháza és stúdióinak többsége a volt Kőbánya Mozi épületében található.
  • A Kőbánya moziról Urbán Mária írt cikket A Kőbánya mozi – élt 35 évet címmel, mely a Budapesti Negyed 2001. 1. számában jelent meg.
  • A sörgyári pincerendszer víz alatti részén készült videó[26]

Parkok a X. kerületben[szerkesztés]

  • Népliget: a főváros legnagyobb parkjának területét 1855-ben kezdték akácfákkal beültetni, majd 1868-ban elkészült a park terve is. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket és juharfákat ültettek. A park 1942-ben nyerte el mai méretét. 1973-ban alakították ki a Centenáriumi parkot, amely a főváros egyesítésének 100. évfordulójára emlékeztet.
  • Óhegy park: A terület alatt sokáig alagútrendszer húzódott, majd a kőbányai kőfejtés vette használatba a helyet. 1965-ben kezdték meg a feltöltését. 1973-1975 között parkká alakították Magyar-Szovjet Barátság Park néven, majd a rendszerváltozást követően átnevezték mai nevére.
  • Csajkovszkij park: Egykoron a Dreher-kastély magánparkja volt. 1950-ben alakították közparkká Kőbányai Ifjúsági Park néven, majd 1963-ban megkapta mai nevét Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerzőről. Itt található Budapest mértani középpontja. A parkban látható Csajkovszkij szobra (alkotó: Kisfaludy Strobl Zsigmond) mellett Chopin (alkotó: Kocsornyik János), Berlioz és Liszt Ferenc szobra (alkotójuk: Hűvös László).
  • Dausz Gyula park: Nevét Kőbánya monográfusáról kapta, akinek kötete 1913-ban jelent meg Kőbánya múltja és jelene címmel.
  • Rottenbiller park: A park korábban a Rottenbiller család tulajdonában volt, majd megvásárolta a Dreher család. 1913-ban megvásárolta a főváros, hogy közkertet nyisson rajta, de ez meghiúsult. Az 1930-as években kezdték parkosítani, de a terület teljes rendbehozatalára egészen az 1950-es évekig kellett várni. 1973-ban állították fel Rottenbiller Lipót bronz mellszobrát, Kamotsay István szobrász alkotását.
  • Újhegy park: A környéken korábban a Guttmann-téglagyár agyagbányája működött, melyet vízbetörés miatt meg kellett szüntetni. A bányába betörő vízből idővel bányatavak alakultak ki. A parkot pihenőövezet céljára 1977-ben alakították ki az Újhegyi lakótelepen két bányató feltöltésével. A harmadik bányató, a mai Mély-tó a horgászok által is keresett hely lett.
  • Sportliget: Nagy alapterületű park játszótérrel, családi napok és más rendezvények helyszíne.
  • Gépmadár park: A Gépmadár utca mentén álló parkot 197778-ban alakították ki a helyi lakótelep parkosítása során.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. a b Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Lásd: A fővárosi 34-es küldöttség I. albizottságának jegyzőkönyve az egyesített főváros választó és közigazgatási kerületeinek megállapítása tárgyában - 1873. január 24.
  5. http://apps.arcanum.hu/budapest/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Budapest_1973&pg=0&lang=hun#pg=176&zoom=f&l=s Archiválva 2014. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest, 1973 (11. évfolyam) – 4. szám, április – Fekete Gábor: Kőbányai tavasz
  6. http://apps.arcanum.hu/budapest/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Budapest_1973&pg=0&lang=hun#pg=189&zoom=f&l=s Archiválva 2014. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest, 1973. (11. évfolyam) – 4. szám, április – A X. kerület centenáriuma (Dr. Nagy István)
  7. Budapest X. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  9. Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  10. Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  11. Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  12. Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  13. Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  14. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=010&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  15. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=010&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  16. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS
  17. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPyCygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJnzu7rKK1ExcAhIyesbo2PiadvSA5AA5NFVcNAANQYpS0qA===
  18. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpbITZha6aFfmAZmW5-YAWHYWhCkKT_KA===
  19. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkycgqLUTFwCEjJK6ujY-JpG9IDkDEUcAGlshJn51qXZuYBmNfmAFm25oQpCo_ygA=
  20. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJhzsgqLUTFwCEjJK6ujY-JpG9IDkDEUcAGlOmhn51oTluYBmNdm5gBZt-aEKQuP8oA
  21. Christophorus Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola honlapja
  22. Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  23. http://www.imdb.com/name/nm0844435/
  24. Azért én önnek, sem igent, sem nemet nem mondtam: Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből ISBN 963 218 3169 9
  25. Kőbányai víztározó medence Archiválva 2017. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, oroksegnapok.hu
  26. The Mine 35 – Kőbánya limestone mine. YouTube
  27. Kpbánya testvértelepülései. Kőbánya.hu, hozzáférés: 2022-08-04

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Feljegyzések szerint a kecskeméti református templomhoz is innen szállították a követ, a Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispán és a budai pasa engedélyével.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]