Budapest X. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 07′ 49″

Budapest X. kerülete
Saint Ladislaus Church in Kőbánya 005.JPG
Szent László-templom
Budapest X. kerülete címere
Budapest X. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Kőbánya
Közigazgatás
Városrészek Felsőrákos
Gyárdűlő
Keresztúridűlő
Kőbánya-Kertváros
Kúttó
Laposdűlő
Ligettelek
Népliget
Óhegy
Téglagyárdűlő
Újhegy
[1]
Irányítószám 1101-1108
Polgármester Kovács Róbert (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség 79 160 fő (2013. január 1.)[2]
Rangsorban 12.
Népsűrűség 2506 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,50 km²
Budapest X. kerülete  (Budapest)
Budapest X. kerülete
Budapest X. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 07′ 49″
Budapest X. kerülete weboldala
Dér utca (Óhegy)
Lakótelep a Mádi utcában
Az Újhegyi lakótelep

Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya (németül Steinbruch) a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület. A sík terület városképéből kiemelkedik a Szent László-templom Zsolnay-kerámiával fedett tornya. A lakótelepek mellett kertvárosias és szerény külvárosias részek egyaránt megtalálhatók a kerületben. Budapest 1873-as létrejötte óta a főváros X. kerülete. Kezdetben külső kerületnek számított, 1950-ben azonban Nagy-Budapest létrehozása után a város mértani középpontja a kerületbe került, egészen pontosan a Martinovics térre (Csajkovszkij park).

A Lavotta utca (Óhegy)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A terület első említése még Kőérként IV. Béla király 1244. évi adománylevelében történik, melyben az említett területet megművelésre Pest városának ajándékozott. Ezen elnevezés emlékét őrzi a Kőér utca neve. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla- és cserépgyártás, valamint dombjai révén a szőlőtermelés.

Kőbánya területén már a 17. század elejétől intenzív bányászat folyt, a puszta 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka volt. A kitermelést a gyarapodó Pest építőanyag-igénye csak növelt az idők során.[m 1] A puszta oszmán uralom alóli felszabadításakor Wattay János a váci járás szolgabírájaként, a Rákóczi-szabadságharc alatt a vármegye első kuruc alispánjaként irányította Kőbánya életét. Kőbányai alapanyagokból épült a Magyar Tudományos Akadémia épülete, valamint az Egyetemi Könyvtár, és a Lánchíd pilléreinek egy része. 1890-ben a veszélyes bányászat miatt beszüntették e tevékenységet Kőbányán.

A kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán a XIX. század derekán. A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a korabeli Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a mai Kőbánya területén helyezkedett el. Kőbánya két szőlőhegye az Ó- és Új-hegy voltak. Az Ó-hegy legmagasabb pontján (148 m) épült fel a romantikus stílusú Csősztorony, a szőlőültetvényeken történt garázdálkodások megakadályozására. Havas József, az Óhegyi szőlőkertek tulajdonosa 1859-ben eladta szőlőjét Perlmutter Jakabnak, akitől Dréher Antal 1862-ben vette meg a szőlőt.

A hatalmas pincerendszerek, melyek a bányászatból maradtak fent, segítették a helyi sörgyártás kialakulását. A legnagyobb pincerendszer a Kőrösi Csoma Sándor út és a Kolozsvári utca találkozásánál kezdődik, s a teljes hossza körülbelül 33 km.

Az 1800-as évektől kezdve számos gyár létesült Kőbányán. Itt épült egykoron Széchenyi István malma is. Az 1838-as nagy pesti árvizet követően jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárak 1850-es években jöttek létre. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle sörfőző.

A kőbányai sertéskereskedelem története a 1840-es évekig nyúlik vissza. Ekkor alapította az első sertésszállást Schreyer Antal, aki kapcsolatot teremtett a németországi és bolgár sertéskereskedőkkel. Az 1847-ben megnyitott Budapest-Cegléd vasútvonalnak megállója létesült Kőbányán. Ez hozzájárult mind a sertéskereskedelem fellendüléséhez, mind a terület benépesüléshez. Pest város helytartótanácsa 1856-ban elrendelte a szállások áttelepítését a Ligettelekről a vasút túloldalára, a mai Szállás utca környékére, ahol olcsó telkeket árultak a kereskedőknek. A legnagyobb telepek a Mázsa tér környékén voltak. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek végül az 1895-ös országos sertésvész véget vetett véget, melynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi.

Az Ó-hegy és az Új-hegy környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni, s ettől az időtől kezdve kezdett fejlődni a terület. 1873, Budapest egyesítése után rohamosan megindult a fejlődés és a lakosság számának növekedése. 1869-ben még csak 4.353-an, 1910-ben már 51.034-en éltek a kerületben. A népességnövekedésnek azonban megvoltak az árnyoldalai is: az egész fővárosban Kőbányán volt a legrosszabb az iskolai helyzet, mindössze három iskola működött a kerületben. 1907-ben alapították meg a mai Szent László Gimnáziumot, mely 1915-ben nyitotta meg kapuit a Lechner Ödön által tervezett épületben.

Kőbánya területén több nagy szemétlerakó is volt, ezek nagy részét mára megszüntették, például az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. 1896-ban épült a kerületben a sokáig Közép-Európa legnagyobb börtönének számító Budapesti Gyűjtőfogház. 1906-ban alapította meg Richter Gedeon híres gyógyszergyárát a Cserkesz utca 69. szám alatt. 1926-ban 101-en, az 1960-as évek végén már 3.800-an dolgoztak a gyárban.

Az 1950. január 1-jén létrejött Nagy-Budapest és Kőbánya a város belső kerületévé vált, ide került Budapest mértani középpontja is. Ezzel egyidejűleg a régi kerületek határai is megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben, ekkor csatolták át a X. kerülettől a Hungária körúttól nyugatra eső területet a VIII. kerülethez.

A kerület lakásproblémáit az 1970-es és 1980-as években a kerület különböző pontjain épült lakótelepekkel próbálták megoldani.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-es választás eredménye[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármester-jelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Kovács Róbert Fidesz-KDNP 10 677 48,95%
Élő Norbert MSZP 6 494 29,77%
Verbai Lajos független 2 745 12,59%
Tokody Marcell Gergely Jobbik 1 895 8,69%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
    Lista Képviselők száma Képviselők megoszlása
  Fidesz-KDNP 12                    
  MSZP 3                    
  LMP 1                    
  Jobbik 1                    

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megszűnt Globus Konzervgyár
Az ATV székháza a Szent László téren
Mindenki Temploma (volt zsinagóga)

A 19. század második feléig olyan iparágak számítottak hagyományosnak Kőbányán, mint a kőfejtés, a téglagyártás, a szőlőművelés és a sertéskereskedelem. Ezt követően új iparágak telepedtek meg a környéken, mint a vegyipar, az élelmiszeripar és a villamossági ipar. A rendszerváltás óta a terület ipari jelentősége csökkent.

Jelentősebb cégek és gyárak Kőbánya múltjából[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vas és gépipar: Ganz Vagongyár; Máv Gépgyár; Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.; Magyar Radiátorgyár Rt.; LAMPART Zománcipari Művek; Elzett Fémlemezipari Művek; Budapesti Vegyipari Gépgyár.
  • Téglagyártás: Drasche Kőbányai Tégla-, Porcelán- és Anyagipari Rt.; Kőbányai Téglagyár, később Épületkerámiaipari és Burkolóanyagipari Vállalat; Magnezitipari Művek.
  • Vegyipar és gyógyszeripar: Magyar Ruggyantaárugyár; Richter Gedeon Vegyészeti gyár, ma Richter Gedeon Nyrt.; Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt., később EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, ma EGIS Gyógyszergyár Nyrt.; Phylaxia Szérumtermelő Rt., ma Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt.
  • Élelmiszeripar: Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt.; Barber és Klusemann Serfőzőház; Első Magyar Részvényserfőzde; Polgári Serfőző Rt.; Dreher Kombinát, később Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt., később Kőbányai Sörgyár, ma Dreher Sörgyárak Zrt.; Maul Kakaó- és Csokoládégyár Rt., később Budapesti Keksz- és Ostyagyár; Magyar Édesipar, később Duna Csokoládégyár; Budapesti Konzervgyár, később Duna Konzervgyár, később Globus Konzervipari Rt.; Növényoaj- és Szappangyár, később Kőbányai Növényolajgyár, később Cereol Növényipari Rt.; Kőbányai Dohánygyár.
  • Villamossági és híradástechnikai ipar: Egyesült Villamosgépgyár (EVIG); Engel Károly Alkatrészgyár N. V. Műszergyára (EKA); ORION Rádió és Villamossági Vállalat; REMIX Rádiótechnikai Gyár; Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft.; Finommechanikai Vállalat.
  • Egyéb ágazatok: Budapesti Lakásépítő Vállalat (BULAV); KIPSZER Építési Rt.; HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt., ma Hungexpo Zrt.; Athenaeum Nyomda Rt.; Hungarocamion Rt.
A Drasche Gyár pohara - Kőbánya

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Janikovszky Éva Általános Iskola
  • Harmat Általános Iskola
  • Fekete István Általános Iskola
  • Bem József Általános Iskola
  • Kada Mihály Általános Iskola
  • Kápolna Téri Általános Iskola
  • Keresztury Dezső Általános Iskola
  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Szervátiusz Jenő Általános Iskola
  • Szent László Általános Iskola
  • Széchenyi István Általános Iskola
  • Komplex Általános Iskola és Szakszolgáltató Központ
  • Felnőttek Általános Iskolája
  • Kőbányai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kőbányai Zeneiskola)
  • Wesley János Általános Iskola
  • Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  • Szivárvány Magántanoda Általános Iskolája

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület városközpontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kőbánya alsó, vasútállomás (korábban: Kőbánya, városközpont): buszpályaudvar, villamosmegálló, vasútállomás
  • Kőbánya-Kispest (a köznyelvben: KöKi): buszpályaudvar, a 3-as metró végállomása, vasútállomás
  • Örs vezér tere: buszpályaudvar, a 2-es metró végállomása, villamosmegállók

Metróállomások a kerületben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

BKV metro.svgBKV m 2 jms.svg

Megállóhely neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok Megjegyzés
Pillangó utca 1970. április 2. Autóbusz: 100 Az állomás leginkább Zugló lakóit szolgálja ki.
Örs vezér tere, vá. 1970. április 2. Viszonylatok az Örs vezér terén

BKV metro.svgBKV m 3 jms.svg

Megállóhely neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok Megjegyzés
Népliget 1980. március 29. Autóbusz: 103, 254E, 901, 914, 914A, 937, 950, 950A
Villamos: 1, 1A
Az állomás Józsefváros, Ferencváros és Kőbánya határán fekszik.
Ecseri út 1980. március 29. Autóbusz: 181, 281, 914, 914A, 950, 950A
Villamos: 3
Az állomás Ferencváros és Kőbánya határán fekszik.
Pöttyös utca 1980. március 29. Autóbusz: 914, 914A, 950, 950A Az állomás Ferencvárosban található ugyan, azonban Gyárdűlő lakói ezt a megállót használják.
Határ út 1980. március 29. Autóbusz: 66, 66E, 84E, 99, 123, 123A, 194, 199, 294E, 914, 914A, 950, 950A, 999
Villamos: 42, 50, 52
Az állomás Ferencváros, Kőbánya és Kispest határán fekszik.
Kőbánya-Kispest 1980. március 29. Autóbusz: 68, 85, 85E, 93, 98, 98E, 136E, 148, 151, 182, 184, 193E, 200E, 201E, 202E, 282E, 284E, 909 A metró végállomása Kőbánya és Kispest határán fekszik.

A kerület vasútállomásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állomás neve Átszállási kapcsolatok
Kőbánya alsó Autóbusz: 9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 217, 217E, 262, 909
Villamos: 3, 28, 62, 62A
Kőbánya felső Autóbusz: 100
Villamos: 37, 37A
Kőbánya-Kispest 3-as metró
Autóbusz: 68, 85, 85E, 93, 98, 98E, 136E, 148, 151, 182, 184, 193E, 200E, 201E, 202E, 282E, 284E, 909
Rákos Autóbusz: 161, 161A, 162, 162A, 168E, 262, 956, 990

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest X. kerülete összesen 11 városrészből épül fel, amik a következők: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő és Újhegy[1]. Korábban a korábbi település, Kőbánya is a városrészek között volt,[4] de a Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt rendeletben területét beolvasztotta más városrészekébe.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szekrényessy Károly (székelyhídi) (1867-1938) Kőbánya ismert mecénása, Részvénytársaság tulajdonos, földbirtokos. Régi magyar nemesi családból származott. Kőbánya első kórházát ő alapította és tartotta fenn a Mázsa téri több holdas földterületén. Kőbánya valamennyi egyházának lelkes támogatója, a katolikus és református templom építésének kiemelkedő adományozója. A református templom országos hírű orgonáját saját költségén állíttatta. Részt vett Kőbánya villamosításában, majd valamennyi jótékonysági - és gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi tagja, vagy elnöke. Hölgy utca 18-as számú, 1905-ben építtetett háza helyi védettség alatt áll, melynek falai között majd mindennapos vendégnek számított 1905-1923 között az első magyar úszó, első sportlap alapító, és első Balaton-átúszó Szekrényessy Kálmán (1846-1923), ki nagybátyja volt. Azért én önnek, sem igent, sem nemet nem mondtam: Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből ISBN 963 218 3169 9

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kilátás a régi sörgyári területről: előtérben a Szent László-templom, háttérben a Budavári Palota
  • Óhegy városrész központja a 148 méter magas Ó-hegy, mely közel azonos magasságú, mint a budai Várhegy és a Gellért-hegy, éppen ezért némely pontjáról kitűnő panoráma tárulhat a szemünk elé.
  • A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya listavezető, 2 675 000 m²-nyi zöldterülettel.
  • A kerületben működik az ATV, melynek székháza és stúdióinak többsége a volt Kőbánya Mozi épületében található.
  • A Kőbánya moziról Urbán Mária írt cikket A Kőbánya mozi - élt 35 évet címmel, mely a Budapesti Negyed 2001. 1. számában jelent meg.
  • A sörgyári pincerendszer víz alatti részén készült videó ide kattintva megtekinthető.

Parkok a X. kerületben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Népliget: a főváros legnagyobb parkjának területet 1855-ben kezdték akácfákkal beültetni, majd 1868-ban elkészült a park terve is. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket és juharfákat ültettek. A park 1942-ben nyerte el mai méretét. 1973-ban alakították ki a Centenáriumi parkot, mely a főváros egyesítésének 100. évfordulójáról emlékezik meg.
  • Óhegy park: A terület alatt sokáig alagútrendszer húzódott, majd a kőbányai kőfejtés vette használatba a helyet. 1965-ben kezdték meg a terület feltöltését. 1973-1975 között parkká alakították Magyar-Szovjet Barátság Park néven, majd a rendszerváltozást követően átnevezték mai nevére.
  • Csajkovszkij park: Egykoron a Dréher-kastély magánparkja volt. 1950-ben alakították közparkká Kőbányai Ifjúsági Park néven, majd 1963-ban megkapta mai nevét Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerzőről. Itt található Budapest mértani középpontja. A parkban látható Csajkovszkij szobra (alkotó: Kisfaludy Strobl Zsigmond) mellett Chopin (alkotó: Kocsornyik János), Berlioz és Liszt Ferenc szobra (alkotójuk: Hűvös László).
  • Dausz Gyula park: Nevét Kőbánya monográfusáról kapta a nevét, akinek kötete 1913-ban jelent meg Kőbánya múltja és jelene címmel.
  • Rottenbiller park: A park korábban a Rottenbiller család tulajdonában volt, majd megvásárolta a Dréher család. 1913-ban megvásárolta a főváros, hogy közkertet nyisson rajta, de ez meghiúsult. Az 1930-as években kezdték parkosítani, de a terület teljes rendbehozatalára egészen az 1950-es évekig kellett várni. 1973-ban állították fel Rottenbiller Lipót bronz mellszobrát, Kamotsay István szobrász alkotását.
  • Újhegy park: A környéken korábban a Guttmann téglagyár agyagbányája működött, melyet vízbetörés miatt meg kellett szüntetni. A bányába betörő vízből idővel bányatavak alakultak ki. A parkot pihenőövezet céljára 1977-ben alakították ki az Újhegyi lakótelepen két bányató feltöltésével. A harmadik bányató, a mai Mély-tó a horgászok által is keresett hely lett.
  • Sportliget: Nagy alapterületű park játszótérrel, családi napok és más rendezvények helyszíne.
  • Gépmadár park: A Gépmadár utca mentén álló parkot 1977-1978-ban alakították ki a helyi lakótelep parkosítása során.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2010-es választás eredményei
  4. Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Feljegyzések szerint a kecskeméti református templomhoz is innen szállították a követ, a Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispán és a budai pasa engedélyével.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]