Janikovszky Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janikovszky Éva
Janikovszky Éva
Janikovszky Éva
Élete
Született 1926. április 23.
magyar 1919–1946 Szeged
Elhunyt 2003. július 14. (77 évesen)
magyar Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) ifjúsági regény
Fontosabb művei Az égig érő fű
Málnaszörp és szalmaszál
Kire ütött ez a gyerek?
Kiadói Móra Ferenc Könyvkiadó
Irodalmi díjai József Attila-díj
Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Janikovszky Éva témájú médiaállományokat.

Janikovszky Éva (született Kucses Éva) (Szeged, 1926. április 23.Budapest, 2003. július 14.) író, költő, szerkesztő, Kossuth-díjas gyermek- és ifjúsági könyvek írója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kucses Éva Etelka Nametta néven született 1926. április 23-án Szegeden.[1] Nevét később Kispálra magyarosította. Szegedi szülőháza a Bolyai utca 19. szám alatt található, amelynek falán ma emléktábla van elhelyezve.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon folytatta tanulmányait. Ezt még kiegészítette 1948–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakokkal. 1950-ben tanári oklevelet szerzett.

Munkahelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első munkahelyén 1950–1953 között dolgozott: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tankönyvosztályának főelőadója volt, majd 1953–1957 között az Ifjúsági (később Móra) Könyvkiadó lektora lett, majd főszerkesztője. Sokáig dolgozott ebben a munkakörben, 1964-től egészen 1987-ig. Eközben a Minerva Kiadó szerkesztői munkakörét is ellátta 1981–1982-ben. 1987-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is munkatársa, igazgatósági tagja volt a Móra Ferenc Könyvkiadónak. 1999-től a Hölgyvilág című hetilapban is jelentek meg írásai.

1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.

A budapesti Bajza utca lakója volt. 2003. július 14-én hunyt el Budapesten.

Írói munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban, a Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.

Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.

Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1952 októberében kötött házasságot Dr. Janikovszky Béla orvossal, akitől 1955-ben született János nevű fia.[2] Férje a II. világháború után az ÁVH ezredese volt[3], majd 1953-ban letartóztatták, szabadulása után az Országos Onkológiai Intézet orvosaként dolgozott. Fia, János a Móra Könyvkiadó Zrt. elnöke.[4][5][6]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1957 – Csip-Csup (Kispál Éva néven)
  2. 1960 – Szalmaláng (regény)
  3. 1962 – Aranyeső (regény)
  4. 1962 - Te is tudod?
  5. 1965 – Ha én felnőtt volnék
  6. 1966 – Akár hiszed, akár nem
  7. 1967 – Jó nekem
  8. 1968 – Felelj szépen, ha kérdeznek
  9. 1969 – Bertalan és Barnabás
  10. 1970 – Málnaszörp és szalmaszál
  11. 1972 – Velem mindig történik valami
  12. 1974 – Kire ütött ez a gyerek?
  13. 1975 – Már óvodás vagyok
  14. 1976 – A nagy zuhé
  15. 1978 – A lemez két oldala (felnőtteknek)
  16. 1978 – Már megint
  17. 1980 – Az úgy volt…
  18. 1983 – Már iskolás vagyok
  19. 1983 – Örülj, hogy fiú! (felnőtteknek)
  20. 1983 - Örülj, hogy lány! (felnőtteknek)
  21. 1985 – A Hét bőr
  22. 1991 – My Own Budapest Guide, Mit mir in Budapest (ifjúsági útikönyv)
  23. 1997 – Felnőtteknek írtam
  24. 1998 – Mosolyogni tessék! (felnőtteknek)
  25. 1999 – Cvikkedli
  26. 2000 – Ájlávjú (felnőtteknek)
  27. 2001 – De szép ez az élet! (felnőtteknek)
  28. 2002 – Ráadás (felnőtteknek)

Hangoskönyvben megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az égig érő fű – A Málnaszörp és szalmaszál című gyermekregény felhasználásával készült film (rendezte: Palásthy György) alapján
  • Mosolyogni tessék – Kire ütött ez a gyerek
  • Felnőtteknek írtam
  • A lemez két oldala
  • Már megint
  • Aranyeső Kiadás éve: 2006 Előadó: Szoboszlai Éva

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Janikovszky Éva sírja Budapesten. Farkasréti temető: 12/1-1-107. Széri-Varga Géza alkotása.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegedi szülőházán 2009. április 20-án[7], budapesti, Bajza utcai lakóházán 2009. november 4-én[8] avattak emléktáblát. 2003 ősze óta iskola viseli nevét Budapest VII. kerületében.[9]

Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]