Janikovszky Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janikovszky Éva
Élete
Született 1926. április 23.
magyar 1919-1946 Szeged
Elhunyt 2003. július 14. (77 évesen)
magyar Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfajok ifjúsági regény
Fontosabb művei Az égig érő fű
Málnaszörp és szalmaszál
Kire ütött ez a gyerek?
Kiadói Móra Ferenc Könyvkiadó
Irodalmi díjai József Attila-díj
Kossuth-díj

Janikovszky Éva (született Kucses Éva) (Szeged, 1926. április 23.Budapest, 2003. július 14.) író, költő, szerkesztő, Kossuth-díjas gyermek- és ifjúsági könyvek írója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon folytatta tanulmányait. Ezt még kiegészítette 1948–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakokkal. 1950-ben tanári oklevelet szerzett.

Munkahelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első munkahelyén 1950–1953 között dolgozott: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tankönyvosztályának főelőadója volt, majd 1953–1957 között az Ifjúsági (később Móra) Könyvkiadó lektora lett, majd főszerkesztője. Sokáig dolgozott ebben a munkakörben, 1964-től egészen 1987-ig. Eközben a Minerva Kiadó szerkesztői munkakörét is ellátta 1981–1982-ben. 1987-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is munkatársa, igazgatósági tagja volt a Móra Ferenc Könyvkiadónak. 1999-től a Hölgyvilág című hetilapban is jelentek meg írásai.

1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.

A budapesti Bajza utca lakója volt. 2003. július 14-én hunyt el Budapesten.

Írói munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban, a Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.

Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.

Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1952 októberében kötött házasságot Dr. Janikovszky Béla orvossal, akitől 1955-ben született János nevű fia.[1] Férje a II. világháború után az ÁVH tisztje volt, majd 1953-ban letartóztatták, szabadulása után az Országos Onkológiai Intézet orvosaként dolgozott. Fia, János a Móra Könyvkiadó Zrt. elnöke.[2][3][4]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1957 – Csip-Csup (Kispál Éva néven)
  2. 1960 – Szalmaláng (regény)
  3. 1962 – Aranyeső (regény)
  4. 1962 - Te is tudod?
  5. 1965 – Ha én felnőtt volnék
  6. 1966 – Akár hiszed, akár nem
  7. 1967 – Jó nekem
  8. 1968 – Felelj szépen, ha kérdeznek
  9. 1969 – Bertalan és Barnabás
  10. 1970 – Málnaszörp és szalmaszál
  11. 1972 – Velem mindig történik valami
  12. 1974 – Kire ütött ez a gyerek?
  13. 1975 – Már óvodás vagyok
  14. 1976 – A nagy zuhé
  15. 1978 – A lemez két oldala (felnőtteknek)
  16. 1978 – Már megint
  17. 1980 – Az úgy volt…
  18. 1983 – Már iskolás vagyok
  19. 1983 – Örülj, hogy fiú! (felnőtteknek)
  20. 1983 - Örülj, hogy lány! (felnőtteknek)
  21. 1985 – A Hét bőr
  22. 1991 – My Own Budapest Guide, Mit mir in Budapest (ifjúsági útikönyv)
  23. 1997 – Felnőtteknek írtam
  24. 1998 – Mosolyogni tessék! (felnőtteknek)
  25. 1999 – Cvikkedli
  26. 2000 – Ájlávjú (felnőtteknek)
  27. 2001 – De szép ez az élet! (felnőtteknek)
  28. 2002 – Ráadás (felnőtteknek)

Hangoskönyvben megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az égig érő fű – A Málnaszörp és szalmaszál című gyermekregény felhasználásával készült film (rendezte: Palásthy György) alapján
  • Mosolyogni tessék – Kire ütött ez a gyerek
  • Felnőtteknek írtam
  • A lemez két oldala
  • Már megint
  • Aranyeső Kiadás éve: 2006 Előadó: Szoboszlai Éva

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Janikovszky Éva sírja Budapesten. Farkasréti temető: 12/1-1-107. Széri-Varga Géza alkotása.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegedi szülőházán 2009. április 20-án[5], budapesti, Bajza utcai lakóházán 2009. november 4-én[6] avattak emléktáblát. 2003 ősze óta iskola viseli nevét Budapest VII. kerületében.[7]

Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Janikovszky Éva témájú médiaállományokat.