Magyarországi Református Egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarországi Református Egyház
Ref.PNG

Vallás kereszténység
Felekezet református
Lelkészi vezető Dr. Bölcskei Gusztáv
Tisztsége püspök, a zsinat lelkészi elnöke
Nemlelkészi vezető Dr. Huszár Pál
Tisztsége főgondnok, a zsinat világi elnöke
Tagság 1 622 796[1]
Alapítva 1567
Székhely 1146 Budapest, Abonyi u. 21.
Technikai szám 0066

A(z) Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapja

A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése. Kálvinista egyház néven is ismert, ugyanis tantételeinek összessége a kálvinizmus teológiai rendszerére épül. A történelmi egyházak között – a katolikus egyház után – számarányában a második helyet foglalja el. A presbiteriánus egyházak között ez az egyetlen egyház, ahol püspökök álltak és jelenleg is állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal az egyházkerületek élén.

Rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben 1567-ben, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást. Innen, az 1567-es Debreceni Zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét.

Hívei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma Magyarország tízmilliós lakosságának körülbelül 16%-át teszik ki a reformátusok. A több, mint 1200 gyülekezet 4 egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él.[2]

Jellegzetes hittételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az öt "Sola":
    • Sola gratia: Egyedül kegyelemből igazulhat meg az ember Isten előtt
    • Solus Christus: Egyedül Krisztusban van üdvösség
    • Sola fide: Egyedül hit által lehet elfogadni a Jézusban felkínált üdvösséget
    • Sola Scriptura: Egyedül a Bibliából ismerhető meg Isten kijelentése
    • Soli Deo Gloria: mindenért egyedül Istent illeti a dicsőség
  • Eredendő bűn: Az ember a paradicsomi bűneset óta bűnben születik, és megváltásra szorul.
  • Egyetemes papság: Isten és ember között nincs szükség közbenjáróra, az egyetlen közbenjáró Jézus Krisztus.
  • Két sákramentum (szentség) létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.
  • Eleve elrendelés: Isten eleve elrendelte, hogy kik jutnak el a Krisztusba vetett üdvözítő hitre. Ez a tanítás nem determinizmus, nem fátum, hanem Isten hatalmára és megelőző kegyelmére mutat rá.

Szervezeti felépítése, intézményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református egyházkerületek Magyarországon, I. Tiszáninneni, II. Tiszántúli, III: Dunamelléki, IV.:Dunántúli

Magyarországon az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él. A gyülekezet szervezeti felépítésében a zsinat-presbiteri elv érvényesül. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal. Az egyházkerületi szinthez hasonlóan, az egyházmegyék élén az esperes és az egyházmegyei főgondnok áll, míg a gyülekezetek elnöksége a lelkipásztor és a gondnok(ok).

Országos intézményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református Pedagógiai Szakszolgálat
  • Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza
  • Bethesda Kórház Alapítvány (http://www.bethesda.hu)
  • Bethesda Otthonápolási Szolgálat
  • Bethesda Otthonápolási Szolgálat Alapítvány
  • A Magyarországi Református Egyház mosdósi tüdő- és szívkórháza.
  • Schweitzer Albert Református Szeretetotthon (http://www.szeretetotthonok.hu)
  • Magyar Református Szeretetszolgálat (http://www.jobbadni.hu)
  • Református Missziói Központ

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Károli Gáspár Református Egyetem

Kapcsolat a többi magyar református egyházzal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egész világon ma mintegy három és fél millió magyar reformátust tartanak nyilván. Ebből mintegy kétmillióan élnek Magyarországon, másfélmillióan a különböző országokban.

Az első világháborút követően Magyarország területvesztésével együtt számos magyar egyházrész, így az egész Erdélyi kerület és gyülekezetek csoportjai kerültek határainkon kívülre. Ezek ősi lakhelyükön élnek ugyan, de idegen nyelvi és vallási környezetben folytatják életüket. Az Amerikai Egyesült Államokban két különböző egyházi szervezetben, összesen hetven magyar református gyülekezet él. Ezenkívül Kanadában, Nyugat-Európában, Ausztráliában, Latin-Amerikában élnek magyar reformátusok. A környező országokban és a világon szétszórtan élő magyar reformátusokkal a Magyarországi Református Egyház szoros testvéri kapcsolatokat tart, részben a Magyar Reformátusok Világszövetsége, részben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata keretei között. 2009. május 22-én a Kárpát-medencében élő református egyházak új alkotmányt[3] alkotva megalapították a Magyar Református Egyházat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]