A reformáció emlékműve (Genf)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A reformáció emlékműve
Geneva monument international de la reformation.jpg
Elhelyezkedése
A reformáció emlékműve  (Svájc)
A reformáció emlékműve
A reformáció emlékműve
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 12′ 01″, k. h. 6° 08′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 01″, k. h. 6° 08′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A reformáció emlékműve témájú médiaállományokat.
A reformáció genfi emlékműve, hosszúsága 100 m.

A Reformáció nemzetközi emlékműve (franciául: Monument international de la Réformation, németül Reformationsdenkmal) a kálvinista egyházaknak emléket állító építmény, emlékfal a svájci Genfben. A Kálvin János és Ulrich Zwingli nevéhez köthető, a városból kiindult reformáció nemzetközi kisugárzására emlékeztet. Szoboralakjai és domborművei a református egyház legfontosabb svájci és külföldi személyiségeit ábrázolják. A köznyelvben használatos elnevezése a reformátorok fala (franciául: Mur des Réformateurs). Az emlékmű a Genfi Egyetem előtt, a Bástyák parkjában (Parc des Bastions) található. Alapkövét 1909-ben helyezték el, az elkészült emlékművet 1917-ben avatták fel.

A reformátorok fala, 1932-es fénykép.

Építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emlékmű alapkövét 1909-ben, Kálvin János (1509–1564) teológus, egyházreformátor születésének 400. és a Genfi Egyetem alapításának 350. évfordulóján, helyezték el. Tervezésére még 1908-ban pályázatot írtak ki, amelyre mintegy 70 pályamű érkezett, a bíráló bizottság ezek közül választotta ki a győztesnek ítélt tervet, egy négyfős svájci építészcsoport művét. A tervezők között található Alphonse Laverrière és Jean Taillens. A szobrokat Paul Landowski és Henri Bouchard francia szobrászművészek készítették[1][2]. Az emlékmű építését 1917-ben fejezték be. Helyét a Genfi Egyetem előtt, a Bástyák parkjában (Parc des Bastions) jelölték ki, a régi genfi városfal egy szakaszának helyén, hangsúlyozva ezzel, hogy Genf a reformáció rendíthetetlen bástyája marad.

A központi szoborcsoport: Farel, Kálvin, Béza és Knox.

Leírása, szoboralakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emlékmű mintegy 100 méter hosszú, egyenes, tudatosan dísztelenül hagyott kőfal, amely az Egyetem főépületével szemben húzódik. Építéséhez a burgundiai Pouillenay kőbányáiból származó mészkövet használtak.

Az emlékfal teljes hosszában végigvonul a latin nyelvű POST TENEBRAS LUX felirat, jelentése „Fény a sötétség után”. Ez a református Genf és minden olyan református közösség jelmondata, akik számára a protestáns reformáció a világosság visszatérését jelenti a világba.

Az emlékmű középpontjában, egy 5 méter magas, négyalakos szoborcsoport áll, kőtalapzatára a Názáreti Jézus nevének görög betűs rövidítését (ΙΗΣ) vésték. A kálvinizmus legfontosabb kezdeményezőit, hittudósait ábrázolja:

  • Béza Tódor (1519 – 1605) svájci teológus.
  • Kálvin János (1509 – 1564) francia származású svájci reformátor, keresztyén tudós, a kálvinizmus névadója.
  • Guillaume Farel (1489 – 1565) francia reformátor.
  • John Knox (c.1513 – 1572) skót reformátor, kálvinista teológus és egyházszervező.

A központi alakokkal (Farellel és Knox-szal) összefüggő események domborművei:

A központi szoborcsoporttól jobbra és balra kisebb, kb. 3 méter magas szoboralakok állnak, amelyek a reformációval kapcsolatban álló, azt segítő, előmozdító, református vallású történelmi személyiségeket ábrázolják, mellettük domborművek mutatják azt az eseményt, amely az illetőt megemlékezésre méltóvá tette.

A központi szoborcsoporttól jobbra álló szobrok, és domborműveken ábrázolt események:

A központi szoborcsoporttól balra álló szobrok, és domborműveken ábrázolt események:

Zwingli sztéléje

Az emlékfal két végével szemben egy-egy monolit sztélé (vésett kőtömb) áll, a Mont Blanc-ról származó gránitból. Ezek oldalfalába Luther és Zwingli nevét vésték.

2002. november 3-án, a reformáció napján az emlékfalra felvésték a reformáció három fontos előfutárának, Petrus Waldesnek, John Wycliffe-nek és Husz Jánosnak nevét, továbbá az első női nevet, a Tournai-ból való Marie Dentière teológusnő és reformációtörténész (1495–1561) nevét is.

Az emlékmű megihlette Illyés Gyulát, aki „A reformáció emlékműve előtt” címmel írt verset.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Chancellerie de l’État de Genève: Le parc des Bastions. URL utoljára megtekintve 2008. április 28.
  2. Neil McWilliam : „Monuments, martyrdom, and the politics of religion in the French third republic”, The Art Bulletin, 1. Juni 1995. URL utoljára megtekintve 2008. április 28.
  3. http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/magyar/ILLYES.HTM

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Reformation Wall című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Reformationsdenkmal (Genf) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A reformáció emlékműve (Genf) témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]