Nagykőrös
| Nagykőrös | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás 2013-tól | Nagykőrösi | ||
| Kistérség 2012-ig | Ceglédi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)[1] | ||
| Irányítószám | 2750 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 24 691 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 109,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 227,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 1′ 44″, k. h. 19° 46′ 52″ | |||
| é. sz. 47° 1′ 44″, k. h. 19° 46′ 52″ | |||
| Nagykőrös weboldala | |||
Nagykőrös város Pest megyében, a Ceglédi kistérségben. A Duna–Tisza köze egyik patinás városa.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre, Cegléd és Kecskemét között félúton fekszik. Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő[3], uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.
Megközelítése [szerkesztés]
Közút [szerkesztés]
A Kecskemétet Cegléddel összekötő 441-es számú főúton.
Vasút [szerkesztés]
Története [szerkesztés]
Területét már az őskőkor óta lakják.
Nevét 1266-ban említette először oklevél Kalanguerusy (Kalánkőröse) néven, ekkor a Bor-kalán nemzetség erdeje volt, majd egy 1276-os pápai megerősítésben Qenrus, Keurus néven említették, ekkor már mint falu szerepelt.
A város és környéke a Bor-Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította.
Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot.
1307-ben Károly Róbert király is tartózkodott a városban.
A török uralom alatt khász város volt, aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát.
Nagykőrös a 18. században viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.
Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után érte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János.
1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.
1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket. A zavargás utáni hetekben a pénzügyőrök elkerülték a városi piacot, a nép "vérszemet kapott" és újból elkezdték a dohányleveleket árulni. 1861. január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát, meghúzták a református templom vészharangját és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Az elvonuló fináncokat és katonákat a házak mentén "fejszés és vasvillás, nagy részben azonban fegyvertelen tömeg kísérte, zúgva és zsibongva". Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban. (A zavargásról részletesebben ld. Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. c. könyvet.)
1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.
A második világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom; középkori, gótikus eredetű, többször átépítve
- Városháza, késő barokk stílusú, tornyos épület
- Szent László római katolikus templom, copf stílusú
- Pest megyei Iskolatörténeti Kiállítás ( már megszűnt )
- Tímárház (1820 körül), a megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete (Ceglédi út 8.)
- A város határában található a legnagyobb európai pusztai tölgyes
- Nagykőrösi Strandfürdő
- Beretvás-kúria, klasszicista
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született:
- Balla Antal (1739. december 18. – 1815. szeptember 11.), a 18. század második felének egyik legkiválóbb hazai térképésze[4]
- Feldmájer Péter (1953. július 14.), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke
- Gál László (1810. január 18. – 1850. február 25.) honvéd ezredes
- Hegedűs Frigyes (1920. május 14. – 2008. június 2.) öttusázó, edző, sportvezető
- Kovács Zoltán Ambrus (1955. szeptember 29.) pszichiáter és neurológus szakorvos, c. egyetemi docens, osztályvezető klinikai főorvos
- Réthy Laura (1865. március 13. – Miskolc, 1938. augusztus 2.) énekes színésznő, Rudnyánszky Gyula költő felesége[5]
- Réti Lipót Pál – Másutt: Réthy L. Pál (1862. szeptember 26. – Budapest, 1942. szeptember 22.), a magyar színháztörténet első színházi ügynökségének alapítója[6]
- Ujszászy István vezérőrnagy (1894. augusztus 30. – 1948?) 1942–44 között a magyar hírszerzés vezetője
- Benkó Imre (1859. március 23. – 1932) irodalomtörténész, tanár, a nagykőrösi Arany János-kultusz kialakítója
- Magyar Zoltán (1953. december 13.) tornász, akiről a „magyar vándort” elnevezték
- A most Arany János nevét viselő Református Gimnáziumban tanított Arany János (1851–1860)
Oktatás [szerkesztés]
Óvodák [szerkesztés]
- Bóbita Óvoda
- Kalocsa Balázs Napköziotthonos Óvoda
- Mese-vár Óvoda
- Hétszínvirág Óvoda
- Názáret Római Katolikus Óvoda
Általános iskolák [szerkesztés]
- Arany János Református Gyakorló Általános Iskola
- Dalmady Győző Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
- Kolping Katolikus Általános Iskola
- Kossuth Lajos Általános Iskola
- Petőfi Sándor Általános Iskola
- II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
Középiskolák [szerkesztés]
- Arany János Református Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon
- Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola, Szakiskola és Kollégium
- Ádám László Középiskola és Szakiskola
Főiskola [szerkesztés]
- Károli Gáspár Református Egyetem - Tanítóképző Főiskolai Kar
Közművelődési intézmények [szerkesztés]
- Arany János Kulturális Központ
- Arany János Múzeum
Egészségügy [szerkesztés]
Kórház [szerkesztés]
- Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet
Gyógyszertárak [szerkesztés]
- Arany Patika
- Elixír Patika
- Oroszlán Patika
- Kőrisfa Patika
- Szent György Patika
- Sanitas Patika
Testvérvárosok [szerkesztés]
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
- ↑ Hírek Nagykőrös, 2008. május 23. "Avatás a Pálfájában"
- ↑ Vizeink krónikája
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Nagykőrös város honlapja
- Nagykőrös az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Nagykőrös
- Légifotók Nagykőrösről
- Arany János Református Gyakorló Általános Iskola
- Kossuth Lajos Általános Iskola
- Kolping Katolikus Általános Iskola
- Arany János Református Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon
- Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola, Szakiskola és Kollégium
- Ádám László Középiskola és Szakiskola
- Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara
- Nagykőrös.lap.hu - linkgyűjtemény
- Nagykőrös műemlékei
| Albertirsa | Cegléd | Szolnok | ||
| Lajosmizse | Kocsér | |||
| Kerekegyháza | Kecskemét | Tiszakécske |
|
|||||||
|
|||||

