Nagykőrös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykőrös
Nagykőrös címere
Nagykőrös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Ceglédi
Rang város
Polgármester Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)[1]
Irányítószám 2750
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség 24 691 fő (2011. január 1.)[2] +/-
Népsűrűség 109,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 227,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykőrös  (Magyarország)
Nagykőrös
Nagykőrös
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 1′ 44″, k. h. 19° 46′ 52″
Nagykőrös  (Pest megye)
Nagykőrös
Nagykőrös
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 1′ 44″, k. h. 19° 46′ 52″
Nagykőrös weboldala

Nagykőrös város Pest megyében, a Ceglédi kistérségben. A Duna–Tisza köze egyik patinás városa.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre, Cegléd és Kecskemét között félúton fekszik. Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő[3], uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.

[szerkesztés] Megközelítése

[szerkesztés] Közút

A Kecskemétet Cegléddel összekötő 441-es számú főúton.

[szerkesztés] Vasút

A Cegléd–Szeged-vasútvonalon.

[szerkesztés] Története

Területét már az őskőkor óta lakják.

Nevét 1266-ban említette először oklevél Kalanguerusy (Kalánkőröse) néven, ekkor a Bor-kalán nemzetség erdeje volt, majd egy 1276-os pápai megerősítésben Qenrus, Keurus néven említették, ekkor már mint falu szerepelt.

A város és környéke a Bor-Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította.

Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot.

1307-ben Károly Róbert király is tartózkodott a városban.

A török uralom alatt khász város volt, aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát.

A volt tímárház (1820 k.)

Nagykőrös a 18. században viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után érte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János.

1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.

1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket. A zavargás utáni hetekben a pénzügyőrök elkerülték a városi piacot, a nép "vérszemet kapott" és újból elkezdték a dohányleveleket árulni. 1861. január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát, meghúzták a református templom vészharangját és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Az elvonuló fináncokat és katonákat a házak mentén "fejszés és vasvillás, nagy részben azonban fegyvertelen tömeg kísérte, zúgva és zsibongva". Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban. (A zavargásról részletesebben ld. Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. c. könyvet.)

1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.

A II. világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit.

[szerkesztés] Nevezetességei

Beretvás-kúria
  • Református templom; középkori, gótikus eredetű, többször átépítve
  • Városháza, késő barokk stílusú, tornyos épület
  • Szent László római katolikus templom, copf stílusú
  • Pest megyei Iskolatörténeti Kiállítás
  • Tímárház (1820 körül), a megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete (Ceglédi út 8.)
  • A város határában található a legnagyobb európai pusztai tölgyes
  • Nagykőrösi Strandfürdő
  • Beretvás-kúria, klasszicista

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Oktatás

A városháza épületének főbejárata

[szerkesztés] Óvodák

  • Bóbita Óvoda
  • Kalocsa Balázs Napköziotthonos Óvoda
  • Mese-vár Óvoda
  • Hétszínvirág Óvoda
  • Názáret Római Katolikus Óvoda

[szerkesztés] Általános iskolák

  • Arany János Református Gyakorló Általános Iskola
  • Dalmady Győző Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Kolping Katolikus Általános Iskola
  • Kossuth Lajos Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

[szerkesztés] Középiskolák

[szerkesztés] Főiskola

[szerkesztés] Közművelődési intézmények

A művelődési központ (volt Városi Szálló)
Arany János Múzeum műemlék épülete

[szerkesztés] Egészségügy

[szerkesztés] Kórház

  • Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet

[szerkesztés] Gyógyszertárak

  • Arany Patika
  • Elixír Patika
  • Oroszlán Patika
  • Kőrisfa Patika
  • Szent György Patika
  • Sanitas Patika

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
  3. Hírek Nagykőrös, 2008. május 23. "Avatás a Pálfájában"
  4. Vizeink krónikája
  5. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
  6. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykőrös témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Albertirsa Cegléd Szolnok Héraldique meuble compas.svg
Lajosmizse

Észak
Nyugat  Nagykőrös  Kelet
Dél

Kocsér
Kerekegyháza Kecskemét Tiszakécske
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken