Nagykőrös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykőrös
Nagykőrös címere
Nagykőrös címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Nagykőrösi
Kistérség Ceglédi
Jogállás város
Polgármester Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)[1]
Irányítószám 2750
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség 23 795 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 109,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 227,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykőrös (Magyarország)
Nagykőrös
Nagykőrös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 44″, k. h. 19° 46′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 44″, k. h. 19° 46′ 52″
Nagykőrös (Pest megye)
Nagykőrös
Nagykőrös
Pozíció Pest megye térképén
Nagykőrös weboldala

Nagykőrös város Pest megyében, a Ceglédi kistérségben. A Duna–Tisza köze egyik patinás városa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre, Cegléd és Kecskemét között félúton fekszik. Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő[3], uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kecskemétet Cegléddel összekötő 441-es számú főúton.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cegléd–Szeged-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területét már az őskőkor óta lakják.

Nevét 1266-ban említette először oklevél Kalanguerusy (Kalánkőröse) néven, ekkor a Bor-kalán nemzetség erdeje volt, majd egy 1276-os pápai megerősítésben Qenrus, Keurus néven említették, ekkor már mint falu szerepelt.

A város és környéke a Bor-Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította.

Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot.

1307-ben Károly Róbert király is tartózkodott a városban.

A török uralom alatt khász város volt, aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát.

A volt tímárház (1820 k.)

Nagykőrös a 18. században viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után érte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János.

1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.

1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket. A zavargás utáni hetekben a pénzügyőrök elkerülték a városi piacot, a nép "vérszemet kapott" és újból elkezdték a dohányleveleket árulni. 1861. január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát, meghúzták a református templom vészharangját és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Az elvonuló fináncokat és katonákat a házak mentén "fejszés és vasvillás, nagy részben azonban fegyvertelen tömeg kísérte, zúgva és zsibongva". Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban. (A zavargásról részletesebben ld. Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. c. könyvet.)

1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.

A második világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beretvás-kúria
  • Református templom; középkori, gótikus eredetű, többször átépítve
  • Városháza, késő barokk stílusú, tornyos épület
  • Szent László római katolikus templom, copf stílusú
  • Pest megyei Iskolatörténeti Kiállítás ( már megszűnt )
  • Tímárház (1820 körül), a megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete (Ceglédi út 8.)
  • A város határában található a legnagyobb európai pusztai tölgyes
  • Nagykőrösi Strandfürdő
  • Beretvás-kúria, klasszicista

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városháza épületének főbejárata

Óvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bóbita Óvoda
  • Kalocsa Balázs Napköziotthonos Óvoda
  • Mese-vár Óvoda
  • Hétszínvirág Óvoda
  • Názáret Római Katolikus Óvoda

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany János Református Gyakorló Általános Iskola
  • Dalmady Győző Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Kolping Katolikus Általános Iskola
  • Kossuth Lajos Általános Iskola
  • Nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium
  • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főiskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közművelődési intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A művelődési központ (volt Városi Szálló)
Arany János Múzeum műemlék épülete

Egészségügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kórház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet

Gyógyszertárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany Patika
  • Elixír Patika
  • Oroszlán Patika
  • Kőrisfa Patika
  • Szent György Patika
  • Sanitas Patika

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Hírek Nagykőrös, 2008. május 23. "Avatás a Pálfájában"
  4. Vizeink krónikája
  5. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
  6. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykőrös témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Albertirsa Cegléd Szolnok Héraldique meuble compas.svg
Lajosmizse

Észak
Nyugat  Nagykőrös  Kelet
Dél

Kocsér
Kerekegyháza Kecskemét Tiszakécske