Tiszakécske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakécske
Tiszakécske légifotó.jpg
Tiszakécske címere
Tiszakécske címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Tiszakécskei
Kistérség Kecskeméti
Jogállás város
Polgármester Kovács Ernő (FIDESZ)[1]
Irányítószám 6060
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 11 553 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 85,80 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 133,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakécske  (Magyarország)
Tiszakécske
Tiszakécske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 52″, k. h. 20° 05′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 52″, k. h. 20° 05′ 42″
Tiszakécske  (Bács-Kiskun megye)
Tiszakécske
Tiszakécske
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén

Tiszakécske város Bács-Kiskun megyében, a Tiszakécskei járás székhelye a Tisza partján.

Megközelíthetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal a MÁV 145-ös számú Szolnok–Kiskunfélegyháza vonalán érhető el. A vasútállomás Újbög és Kerekdomb között található.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címer alakja álló pajzs, melyet hullámos ezüst színű pólya oszt két részre. A felső zöld mezőben kétlábon jobb felé ágaskodó villásfarkú arany oroszlán található, amely jobb mancsában vágásra emelt kézfejvédős görbe kardot, bal mancsában lefelé fordított hegyű nyílvesszőt tart. A kék pajzstalpon egymás fölött ellentétes irányban két ezüst hal úszik. (A címerben az oroszlán és a halak a régi kécskei pecsétek motívumai a történelmi örökséget idézik. A hullámos pólya a Tiszát jelképezi.)

A Tisza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszakécske kiemelkedő turisztikai-, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza. A települést 22,5 km hosszan határolja a folyó. A partot galériaerdők szegélyezik, melyek a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet részei. Számos védett növény- és állatfaj talál itt menedéket magának.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a 11., 12., 13. század) indul meg. A tatárjárás idején a lakosság számbeli növekedése meggyorsult. A Vatikán irattárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról "Cechke" néven, 1332-ben. A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A 17. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba. Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet "taksások" művelték.

A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített.

1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek. A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg. 1950-ben egyesült a két település Tiszakécske néven. 1986-ban a település városi rangot kapott. Ez után egy dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely az 1990-es évek elejéig tartott. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Tiszakécske napjainkban is fejlődik.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Tisza-parti Termálfürdő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszához közel található a létesítmény, mely 2001-től felújított, kibővített szolgáltatásokkal várja az idelátogató vendégeket. A nátrium-hidrogénkarbonátos hévíz, amely jelentős metakovasavat és fluoridot tartalmaz, 1344 m mélyről 52 fokon feltörő gyógyvíz, számos panasz enyhítésére megfelelő. A gyógyvíz reumatikus, ízületi, mozgásszervi megbetegedésekre, műtétek utáni rehabilitációkra, nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas.A fürdő télen és nyáron várja a vendégeket.

A városhoz tartozó Kerekdombon (a központtól kb. 5 km-re délnyugatra) szintén található termálfürdő.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népzenei hagyományokat őriz a Tisza '83 Citerazenekar(1983) és a Kék Nefelejcs Citerazenekar (1996).

"Tiszakécske a citera fővárosa."

Híres tiszakécskeiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. István, a szobor: másfél száz változat - HVG

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakécske témájú médiaállományokat.