Tiszafüred

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszafüred
Tiszafüred városháza.jpg
Városháza
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Tiszafüredi
Jogállás város
Polgármester Pintér Erika [1]
Irányítószám 5350, 5351, 5358, 5359
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 11 616 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 67,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 162,18 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Tiszafüred–Kunhegyesi-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszafüred  (Magyarország)
Tiszafüred
Tiszafüred
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 20° 45′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 20° 45′ 36″
Tiszafüred  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszafüred
Tiszafüred
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

Tiszafüred város az észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében. A Tiszafüredi Járás székhelye. A Tisza-tó turisztikai régió központja, "A Tisza-tó fővárosa".

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonzáskörzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszafüredi kistérség, valamint járás összes településének gazdasági-, egészségügyi-, oktatási-, szolgáltatóközpontja. Vonzáskörzete azonban a megyebeli agglomerációján (Tiszaszőlős, Tiszaszentimre, Tiszaderzs, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaigar, Tiszaörs, Nagyiván és csekélyebb mértékben Tiszaroff, Tiszaderzs, Tiszabura, valamint Kunmadaras) túl kiterjed a szomszédos megyék községeire is. Amennyiben a Helsinki Bizottság ajánlását nem vette volna figyelembe a második Orbán-kormány a járások kialakításánál, úgy minden bizonnyal (a mindennapi racionalitáson túl, már csak a bibói ajánlásokat figyelembe véve is) a tiszafüredihez tartozna a Hajdú-Bihar megyebeli Egyek és Tiszacsege, a Heves megyei Poroszló, Újlőrincfalva és Sarud, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Borsodivánka.

Városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480–500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Tiszafüredi-főcsatorna mellett, a Tisza-tó holtágai bővelkednek természeti értékekben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újkorig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészek már ie. 4500-4400-ból, a neolitikum korából találtak itt leleteket. A kutatások a mai Külsőfokpart környékén tárták fel az ókori emlékeket. A Tisza szabályozása előtt a folyó ezen terület mellett folyt.

Az Örvényi-templomdombon az államalapítás idejéből kerültek elő leletek. Az ásatások során egy települést, annak temetőjével tártak fel az Árpád-korból.

A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a megépült Kiskörei-víztározó holtágaira, majd a feltárt gyógyvízforrásra települő fürdőkultúra miatt a 20. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.

A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel. Örvény évszázadokon keresztül a tiszai halászat kiemelkedő központja.

Az újkor története 1849-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ekkortól datálható a környező településekkel történő közúti kapcsolat fejlődése, ezzel újabb lendületet adva a település fejlődésének és jelentőségének növeléséhez. Ez az időszak az is, amikor az alföldi kerámia-művészet egyik fellegvárává (Mezőcsát és Hódmezővásárhely mellett) válik a település; melynek eleven emléke ma is megtalálható a városban.

1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A szabadságharc hadseregének főhadiszállása hónapokon keresztül a városban volt (ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tiszti lázadás és a dicsőséges tavaszi hadjárat is innen indult. Kossuth Lajos többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit.

1849-től a rendszerváltásig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellegzetes tiszafüredi motívumokkal díszített mázazott népi pálinkás butykos (1847)

Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került, mivel Egerhez közelebb fekszik, mint Szolnokhoz. 1886-tól, amikor minden járás számára állandó székhelyet jelöltek ki, a település a Tiszafüredi járás székhelye lett, és e szerepét 1983-ig, a járások megszűnéséig meg is őrizte.

A város vasútvonalai 1891-ben (Füzesabony-Debrecen) és 1896-ban (Karcag-Tiszafüred) épültek. Ezek a polgári fejlődés évei, ami az iparosodást is magával hozta. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek.

Az 1950-es megyerendezés során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Heves megyéből Szolnok megyébe került. A szocialista iparosítás jótékony hatással volt a lendületét vesztett település számára, hajó- és darugyár, valamint alumíniumgyár és gyógyszercsomagoló létesült Tiszafüreden. A duzzadó népesség és területi növekedés miatt 1966-ban magába olvasztotta Tiszaörvényt; majd 1984-ben várossá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták Tiszaszőlőst is.

Ebben az időszakban alakul ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is. A belvárostól 16 kilométerre keletre, a hortobágyi pusztán található településrész története az ötvenes években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek. A falukép azóta szinte semmit nem változott, ezért a falusi "szocreál" gyönyörű példáját találni Kócsújfalun.

Tiszafüred-Kócsújfalu azonban a szocialista rezsim megbocsáthatatlan bűneinek egyik szimbólumává vált az elmúlt években: ugyanis a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az "osztályidegen elemeket", megteremtve ezzel a magyar Gulágot. A Górés-, Borsós-, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlékkápolna alapjait is.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált. A recessziót mutatja, hogy 2002-ben Tiszaszőlős kinyilvánította elszakadását a várostól.

A helyzet azóta árnyaltabbá vált. Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. Sorra nyitnak a multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra. Turisztikai vonzerejét gazdag főszezonbeli programkínálata mellett a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja növeli.

A 2004-ben létrehozott kistérségi rendszer, valamint a 2013. január 1-től újra életbe lépő járási rendszer is székhelyként jelöli.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha megvizsgáljuk Tiszafüred népességének alakulását az 1870-es évek végétől napjainkig, láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással. Az addig virágzó ipari tevékenység, ami a város egyik húzóerejét képzete, nagyon rövid idő alatt összeomlott, ami elindított egy jelentős elvándorlást a településről.

A település lélekszámának változása: 1880: 6846 fő 1900: 8643 fő 1920: 9543 fő 1940: 10666 fő 1960: 12000 fő 1980: 13700 fő 2000: 12500 fő

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Hitélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templom
Református templom
Az 1912-ben épült és az 1960-as években áruházzá alakított egykori zsinagóga napjainkban

A település lakosságának döntő hányada a magyarországi trendnek megfelelően ateista, vagy hitéletét egyházközösségen kívül gyakorolja. Ugyanakkor jelentős csoportjait találjuk a református, katolikus gyülekezetnek, valamint a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanui Egyház is egyre intenzívebben van jelen a településen. A II. világháború történései miatt az egykor nagyszámú zsidó közösség mára eltűnőben van.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épített emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tiszafüredi Református Egyházközség temploma: A város református temploma műemlék jellegű barokképület, melyet a középkori részeket is megőrző templomból a XVIII. században alakították ki. Tornya hatszintes, galériás. Karzatai alatt klasszicista stílusú, kék- fehér- fekete, rozettás fakazetták találhatók. 1983-ban felújították, ekkor találták azt a két ablakot, amely 1230-ból származik. A templom mellett a klasszicista stílusú paplak helyezkedik el. Cím: Fő út 5.
  • Római katolikus egyház Nagyboldogasszony templom: 1819 és 1827 között épült, korának megfelelően klasszicista stílusban. Néhány oltárképe a XIX. század közepén készült. Cím: Fő út 27.
  • Örvényi Szent Anna templom: 1914-ben épült oldaltornyos római katolikus templom. Cím: Füredi út 13.
  • Kócsújfalui Szent István király kápolna: Cím: Tiszafüred-Kócsújfalu, Dobó u.
  • Zsinagóga és Zsidó Mártírok Emléktáblája: a II. világháború előtt népes tiszafüredi izraelita közösség istentiszteleti helye. Fő út 40.
  • Kemény-kastély és a kastélypark: az eklektikus kastély ma a Hortobágyi Nemzeti Park egyik irodaépülete. Paulik Ágoston tervei szerint épült 1920-ban. Cím: Ady Endre út
  • Kiss Pál Múzeum és Lipcsey-kúria: 1877-ben alapították gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteménnyel rendelkező múzeumát. A szabadságharc egyik tábornokáról elnevezett Kiss Pál Múzeum a klasszicista stílusú 1840 körül épült Lipcsey - kúriában kapott helyet és itt üzemel 1953 óta. Cím: Ady Endre út
  • Nyúzó Gáspár Fazekasház: A kiállítás az 1839-1910 között élt neves fazekas klasszicista lakóházában eredeti berendezési tárgyai, alkotásai segítségével mutatja be a fazekasok munka-és életkörülményeit.
  • Meggyes Csárdamúzeum (Kócsújfalu)
  • Tiszafüredi Strand- és Gyógyfürdő
  • Városháza: a millennium évében 1896-ban emelték és ekkor avatták fel a közadakozásból épült obeliszket is. Cím: Fő út 1.
  • Felszabadulási emlékmű: A békegalambot tartó női alak Makrisz Agamenon szobrászművész alkotását, amelyet a Jánossy György Ybl-díjas építész által tervezett dombok között 1975-ben állították fel. A köznyelv "Vas Marisnak" hívja a város egyik alközpontjában álló szobrot.
  • Robin Ártéri Kalandpark

Természeti kincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tiszafüredi madárrezervátum
  • Hortobágyi Nemzeti Park
  • A Kiskörei-víztározó (köznapi nevén: Tisza-tó) holtágai/morotvái, holtágai
  • Termálvíz

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1989-ig fejlett (de a KGST működésének sajátosságai miatt mesterségesen életben tartott) iparral rendelkező város gazdasági szerkezete a rendszerváltást követően átalakult. Az addig meghatározó jelentőségű üzemek (a szovjet piac kiszolgálására épült Alumíniumgyár; Kelet-Közép-Európa legnagyobb hajó- és darugyára, a Richter Gedeon Gyógyszergyár csomagolóüzeme) sorra zártak be. Munkaerőpiaci, foglalkoztatásbeli szerepüket az egyre inkább kibontakozó idegenforgalom, valamint a környező települések életében játszott szolgáltató funkció veszi át.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország egyik legnagyobb termelési kapacitású tejfeldolgozó-üzeme (Kuntej Zrt.) működik a városban. Számottevő jelentőségű még a fűzfavessző-fonó háziipar, az építő- valamint építőanyag-ipar (téglagyártás, betonüzem, mészgyártás, Józsa Kft.), továbbá a malomipar.

Több innovatív beruházás indult útjára a közelmúltban: a biogázüzem újszerű perspektívát jelent a településnek; a ma már országos hírnévnek örvendő füredi lúgos víz pedig szorosan kapcsolódik a város rekreációs célú, gyógyturisztikai arculatához.

Tiszafüred az alföldi kézművesipar egyik fellegvára, messze földön híres iparművészete. A kerámiamesterség, a nyergesség, valamint a bőrművesség élő és virágzó hagyományai lelhetők fel a településen.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kistérség éghajlata kedvező a kukorica, napraforgó és lucerna termesztéséhez, ehhez szorosan kapcsolódva pedig a szarvasmarha-tenyésztés.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezővárosi rang elnyerése óta piactartási joggal rendelkező település, napjainkban is fontos kereskedelmi szerepet tölt be a kistérség életében. A hét minden napján nyitva tartó piacon - ahol a térség őstermelői várják az érdeklődőket - túl nemzetközi és hazai áruházláncok és szaküzletek teszik szélessé a kínálatot.

Idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszafüred a Tisza-tó melletti települések fővárosa. Az üdülőterület az ökoturizmus célpontja. Termálfürdője igazi vízgyógyászati kultúrát honosított meg itt. A környék védett természeti értékekben gazdag terület.

A város a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az idelátogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén kerékpáros túrán való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat, az beleszeret és évről évre visszatér. A Kis-Tisza partján szép, kiépített környezetben található a szabadstrand, fürdési és vízi sportolási lehetőségekkel.

A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse a városnak a termálvíz. A gyógyvízre épült termálfürdő területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence, melynek 39 °C-os alkáli hidrogénkarbonátos vize kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére. A városban melegvizes gyógyfürdő területén szakrendeléssel működő nappali kórház nyújt gyógykezelést a mozgás szervi betegségben szenvedőknek.

A Tisza-tónak a tiszafüredi vidéke a Hortobágyi Nemzeti Park megalakítása óta védett, és a mintegy 7000 hektárnyi terület több mint fele az ökoturizmus céljait szolgálja. A tó középső része a vízi túrák ideális színtere. A város határában a pusztakócsi mocsarakhoz tartozó Fekete rét nádrengetegében mintegy kétszáz madárfaj figyelhető meg. Az európai jelentőségű madárélőhely szigorú védelmet élvez, a terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével látogatható. A tiszafüredi madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, 2500 hektárnyi természetvédelmi terület, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába.

Nyaranta színes programokkal vonzák ide a turistákat. A helyi "Halasnapok", és "Füredi Nyár", a "Hídivásár" és "Lovas napok" és a debreceni "Virágkarnevál" idején minden igényt kielégít a szállást keresők részére Tiszafüred.[5]

Általános iskola

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés jó színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatás megfelelőnek, míg a felsőfokú hiányosnak tekinthető.

Alapfokú oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es évek elején szebb napokat megélt tiszafüredi alapoktatás, mára átalakult. A csökkenő gyereklétszám és a gazdasági okok indokolta kényszerintézkedések miatt ma oktatás a következő egységekben található:

  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Három Királyok Óvoda (volt Zrínyi Ilona Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat): korszerű, több száz millió forintból 2007-ben felújított, valamint újonnan épített egységekben a kistérség minden településéről iskolabuszokkal érkeznek a diákok. A Pedagógia Szakszolgálat keretein belül a speciális nevelési igényű gyerekek is megfelelő oktatásban részesülnek.
  • Bán Zsigmond Református Általános Iskola és Óvoda (volt Kis Pál Általános Iskola): az 1730-as alapítású intézmény a szocialista rezsim ideje alatt szünetelni kényszerült. A Kis Pál Általános Iskola megszűnése után 1997-ben indult újra oktatás. Az iskola folyamatos fejlesztésekkel, korszerű tornacsarnokkal és új épületszárnnyal várja a diákokat, szállításukat iskolabuszokkal oldja meg.
  • Kossuth Lajos Általános Iskola: az egykoron a város elitiskolájának számító intézmény mára a szintén Kossuth Lajos nevét viselő gimnázium tagintézménye.

Középfokú oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola Pedagógiai Szakszolgálat és Kollégium: a városi oktatás csúcsintézménye. A megye egyik legjobb gimnáziumi tagozatával, kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolai oktatással, OKJ-s idegenforgalmi és kereskedelmi képzéssel, kiváló felvételi adatokkal büszkélkedhet az intézmény.Az iskola egy nyolcosztályos tagozatú intézmény. A gimnáziumhoz tartozik a kistérség minden állami tulajdonú iskolája.
  • Hámori András Szakközépiskola és Szakképző Intézet

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi könyvtár közel hetvenezer kötet könyvvel, napilapokkal, hírlapokkal, folyóiratokkal, hanglemezekkel, filmekkel, mikrofilmekkel, elektronikus adathordozókkal fogadja érdeklődő látogatóit. A Fekete László Általános Művelődési Központ a lakosság további kulturális igényeinek kielégítését szolgálja. A zeneiskola és a Művelődési Ház tartozik hozzá.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Fridrik Ágnes / Földrajz-rajz szakos tanár/ill. Budapesti Corvinus Egyetem:településmenedzser szakos hallgató " Tiszafüred turizmusa és gazdasága " tanulmány alapján.

Szincsák Gergő

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszafüred témájú médiaállományokat.