Tiszaug
| Tiszaug | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Kecskeméti | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Sinka Ferenc Márton[1] | ||
| Irányítószám | 6064 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 909 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszaug
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tiszaug
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Tiszaug weboldala | |||
Tiszaug község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lakitelektől keletre, Csongrádtól északra fekvő település. Fontos tiszai átkelőhely.
[szerkesztés] Megközelíthető
- Vasúton MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vonalán érhető el. A vasútállomás Tiszaug-Tiszahídfő és Tiszasas között található.
- Közúton a 44-es főközlekedési útról lehet eljutni a településre, bekötőutakon.
[szerkesztés] Története
A község eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075-ben).
1329 előtt az örökös nélkül elhalt Simon és Adorján birtoka volt, melyet Károly Róbert király Kátai Péter fiának Szunyog (Zunugh) András királyi apródnak adományozott.
A környező településekkel együtt királyi kézről később egyházi birtokba került, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokába.
1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el, 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 1715–16 fordulóján néhány Ugról korábban Csongrád újfaluba menekült lakó visszatért, és megkezdte a falu újratelepítését. A község 1780 körül késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű, református temploma egyhajós, egyenes záródású templom homlokzat előtti toronnyal. A katolikus földesúr 1788-ban Tiszaugon kápolnát építtetett.
Néprajzi szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Önellátó gazdaságai számára lényeges kiegészítést adott, a részes aratás, a gyűjtögetés, az ártéri halászat, szövés-fonás, vessző- és gyökérfonás.
A község területe három uraság birtokában volt, amely birtokhoz egy-egy kastély is tartozott. A helyi hagyomány szerint az egyike Rákóczié és Bercsényié is volt. A nagybirtokok szerepe számottevő volt Tiszaugon, egészen a 20. század közepéig. Területére jellemző volt a mezőgazdaság, ipari tevékenység a múltban sem volt jelentős.
Tiszaug korábban Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozott, 1999. június 30. óta Bács-Kiskun megyei település.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
A patkó alakú Holt-Tisza
[szerkesztés] Források, jegyzetek
- Györffy György: Csongrádvármegye.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
