Bátmonostor
| Bátmonostor | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Bajai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Béleczki Mihály[1] | ||
| Irányítószám | 6528 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1542 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 40,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bátmonostor
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bátmonostor
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Bátmonostor weboldala | |||
Bátmonostor község Bács-Kiskun megyében, a Bajai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bács-Kiskun megye délnyugati részén, Bajától délre, az 51-es főút mellett fekvő település. Baja 10,5 km, Dávod 15 km, Báta 15 km, Bátaszék 23 km, Mohács 28 km, Szekszárd 39 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A 13. század-ban a mai Óbátmonostor nevű területen már a tatárpusztítás előtt állt a közeli Tolna vármegyei Bátha anyamonostor gazdasági telepe, kis templommal, melyet valószínűleg a tatárok pusztítottak el. Később a kalocsai érsek foglalta le magának a báthai benczések birtokát.
1321-ben a település birtokosa Johannes filius Petri de Monasterio Both. 1322-ben Károly Róbert király Becsei Imre lévai várnagynak adományozza a települést, előző tulajdonosa örökös nélküli halála miatt, mely birtok később Töttös és Vesszős nevű fiaié lett. 1323-ban a király a Becsei Imrétől elszakított birtokok visszaaszerzése (visszaadása) érdekében a kalocsai káptalant bízta meg. 1337-ben a bátai apát a templomot filiális apátságra emelte és e ranghoz illő monostort is építtetett, amely a török hódoltság idejéig a Becseiek birtokában maradt.
Akkori neve Apáti vagy Nodjarki (Nagyárki) volt, és az akkori falu a mai Bátmonostortól mintegy negyedórányival közelebb volt a Duna partjához, ahol a templom emelkedettebb˙(dombosabb) helyen épült. Ezt a helyet most is Óbátmonostor-nak nevezik.
1345-ben Becsei Imre fiának Becsei Töttös-nek, Pilis vármegye főispánjának, és Bátmonostor birtokosának Kelemen pápa Avignon-ban kelt levelében megengedte, hogy az említett helyen tizenkétszent Ágostonrendű remete számára templomot és egyéb szükséges épületet emelhessen. Az Apátság a török korig fennállt.
A monostor mellett kialakult helység nevét a korabeli okmányok Bot-Momostora, Monasterium, Both, Bothmononustra, Bathmonostra, Bochhmonustra alakokban írták.
1364-ben I. Lajos király Becsei Imrét és fiait Bátmonostor birtokában újra megerősíti.
Az 1500-as évek közepén tulajdonosai a Kisvárdaiak voltak. 1516-ban Bátmonostor mezővárost Bakócz Tamás (Bakacs) esztergomi érsek kapta a királytól adományba, Töttös László magtalan halála után. 1518-ban a Csábrági Erdődiek a település birtoklása miatt perben állnak Töttös unokájával, Kisvárdai László-val.
A török korszakban a település Monostor néven a bajai nahijé-be tartozott. 1557-es összeíráskor mindössze húsz házat írtak itt össze.
1690-ből származó Marsigli térképen csak Monostor áll a Szurdok csatorna keleti partján.
A vidék felszabadulása után a kamara vette birtokába az elpusztult vidéket. 1699-ben Bács-Bodrog vármegye összeírásában a bajai járásban volt, és csak tizenegy család lakott itt.
A későbbiekben a Czobor család birtoka lett az egész bajai uradalom, és Bátmonostor is. 1747-ben Czobor József kamarai engedéllyel eladta báró Vay Lászlónak és Orczy Lőrincznek.
Az 18. század végétől, még 1831-ben is Grassalkovich Antal volt a település birtokosa.
A török uralom alatt elpusztult monostorból még 1546 előtt elköltözött szerzetesek helyére később Szt. Bazilrendű szerb szerzetesek, kalugyerek jöttek, akik a templom szentélyét rögtönzött tetővel fedték le, és itt telepedtek le. 1724-ig a régi falu helyén a szerzetesek mellett csak néhány szerb család lakott. A bajai uradalom összeírásában, mint Szurdok déli szomszédja, Mali (Kis) Monostor néven fordul elő. 1761-ben a kamara rendeletére a régi bátmonostori templomból és monostorból fennmaradt romokat lőporral felrobbantották, és a még használható anyagot a szomszéd falvak templomaiba építették be.
2001-ben lakosságából 9 fő német, 7 cigány, 1 szerb és 1 horvát nemzetiségűnek vallotta magát.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom - 1761-ben épült, barokk stílusban.
- Kápolna - a XII. századi monostor helyére 1992-ben épült.
- Helytörténeti kiállítás.
[szerkesztés] Kulturális élet
A település híres magyar, és cigány tamburazenekarairól.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
