Dusnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dusnok
Dusnok címere
Dusnok címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kalocsai
Kistérség Kalocsai
Jogállás község
Polgármester Palotai Péter[1]
Irányítószám 6353
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 2880 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 51,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 57,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dusnok (Magyarország)
Dusnok
Dusnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 23′ 24″, k. h. 18° 57′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 24″, k. h. 18° 57′ 31″
Dusnok (Bács-Kiskun megye)
Dusnok
Dusnok
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Dusnok weboldala

Dusnok község (horvátul Dušnok) Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Kalocsai Sárköz egyik Vajas menti települése, kb. fele úton fekszik Baja és Kalocsa városok között. Budapesttől 135 km-re, az 51-es főút mentén, a Dunától 5 km-re fekszik.

A környék jellegzetes folyómenti táj, melynek felszínét a Duna, a Vajas és az Örjeg vizei alakították ki.

A falut a közelben húzódó Duna és az itt áthaladó Vajas-csatorna, valamint termékeny földjei, bőséges erdői teszik vonzóvá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Béla 1193-1196 között kelt adománylevele említi először Dusnok nevét. 1639-ben mint puszta Miskey János és Veres István birtoka volt. A 17. század végén dalmáciai és boszniai katolikusok népesítették be a települést. A 18. század elején a gróf Cseszneky család követelte vissza, de végül a kalocsai érsekség birtoka lett. A település 1864-ben hatalmas tűzvész áldozatául esett.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XVII-XVIII. században a népesség rohamos növekedésnek indult, míg 1783-ban 1176, addigra az 1840-es évek végén már 2294 magyarul is tudó rác, római katolikus lakója volt.

Az első lakóházak a templom környékére szerveződtek, itt alakult ki az első iskola és az egykori községháza is. A szétszórt külterületi részek (lakóházak, iskola) is a faluközpont felé települtek be.

2001-ben lakosságának 10,8%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági életét évszázadok óta a víz közelsége és a jó minőségű termőföld határozza meg. Elsősorban fűszerpaprika-termesztéssel, víziszárnyasok tartásával foglalkozik a lakosság. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a víziszárnyasok, elsősorban a kacsák gasztronómiai vonatkozásaira is.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Templom

A templomot Patachich Gábor érsek emeltette – szárított téglából – 1744-ben, Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére. A templom a község legnagyobb részével együtt 1780-ban leégett, de 1844-ben újra felépítették.

A falu templomának freskóit Márton Lajos, oltárképét Kákonyi Asztrik festette. A török ellenei felszabadító háborúk után a kalocsai érsek birtokába került, aki telepítéseivel népesítette be a mai falu területét.

A templom a falu egyik legértékesebb részén, közel a vízparthoz és a legmagasabban fekvő területén épült.

  • Kulturális és szórakoztató rendezvény

Nemzetiségi hagyományok ápolása céljából kerül évente megrendezésre Pünkösdkor a "Rác Pünkösd" néven kulturális és szórakoztató rendezvény. A színes, változatos programokon 2-3 ezer ember is megfordul. Az éneket, a zenés-táncos hangulatot emeli a kiváló minőségű halászlé, a nemzetiségi jellegű ételek, valamint a dusnoki királylányka, a kékfrankos borok.

  • Vajas

A községet körülvevő, kanyargós Vajas vize kész horgászparadicsom, már kora tavasztól kiválóan alkalmas evezős túrákra, amelyet nem csak a helyi lakosok használnak ki. Az evezőstúrán résztvevők szívesen térnek vissza.

  • Erdő és vadászház

Dusnok közigazgatási területén fekszik a lenesi erdő és a vadászház, amelyet külföldi és belföldi vadászok egyaránt szívesen látogatnak.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település labdarúgó csapata a Dusnok KSE[3], melyet 1937-ben alapítottak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/205

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]