Magyarország régiói

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország régiói

Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999. évi XCII. törvény értelmében, ami az 1996. évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszere miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága.


Régió neve Terület
(km²)
Népesség Népsűrűség
(fő/km²)
Megyék Megyei jogú városok
Észak-Magyarország 13 428 1 209 142 90 Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Miskolc, Eger, Salgótarján
Észak-Alföld 17 749 1 492 502 84 Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza
Dél-Alföld 18 339 1 318 214 71 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely
Közép-Magyarország 6 919 2 951 436 426 Pest, Budapest főváros Érd
Közép-Dunántúl 11 237 1 098 654 97 Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros
Nyugat-Dunántúl 11 209  996 390 88 Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa
Dél-Dunántúl 14 169 947 986 66 Baranya, Somogy, Tolna Pécs, Kaposvár, Szekszárd

Eurorégiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő eurorégiókhoz tartoznak magyarországi területek:

(A megyék határai nem mindig felelnek meg az eurorégiókénak, némi átfedés lehetséges.)

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bemutatkozás (magyar nyelven). Kárpátok eurorégió interregionális szövetség. (Hozzáférés: 2009. július 15.)

http://www.ksh.hu/interaktiv/korfa/terulet.html

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről