Közép-Magyarország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közép-Magyarország
HU NUTS 24 KM.png

Központ Budapest
Megyék Pest megye
Budapest
Népesség
Teljes népesség 2 925 500 fő +/-
Népsűrűség 423 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6919 km²
Legmagasabb pont Csóványos, 938 m
Közép-Magyarországi régió elhelyezkedése

Közép-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Pest megye és Budapest főváros alkotja. Központja Budapest. Az ország legfejlettebb régiója.

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra oszlik, ezek egyike Közép-Magyarország, amely tehát egyszerre NUTS 1 és NUTS 2 szintű régió.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép-Magyarország kistérségei (2009).

Budapest

Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település
Budapesti kistérség Budapest 525,16 1 712 210 1

Pest megye

Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település
Aszódi kistérség Aszód 241,41 35 451 9
Budaörsi kistérség Budaörs 240,36 85 115 10
Ceglédi kistérség Cegléd 1234,00 121 149 15
Dabasi kistérség Dabas 498,68 44 183 10
Dunakeszi kistérség Dunakeszi 125,17 79 123 4
Érdi kistérség Érd 117,95 99 536 4
Gödöllői kistérség Gödöllő 380,88 104 471 12
Gyáli kistérség Gyál 286,54 45 944 5
Monori kistérség Monor 449,62 110 287 15
Nagykátai kistérség Nagykáta 711,85 76 909 16
Pilisvörösvári kistérség Pilisvörösvár 245,44 66 702 14
Ráckevei kistérség Ráckeve 628,33 141 756 20
Szentendrei kistérség Szentendre 326,58 77 676 13
Szobi kistérség Szob 314,73 12 605 13
Váci kistérség Vác 431,81 70 558 19
Veresegyházi kistérség Veresegyház 159,79 36 793 8

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Város Lélekszám
Budapest 1 744 665 fő (2014. jan 1.)[1] +/-
Érd 63 294 fő (2014. jan 1.)[2] +/-
Dunakeszi 41 183 fő (2014. jan 1.)[3] +/-
Cegléd 36 129 fő (2014. jan 1.)[4] +/-
Gödöllő 32 588 fő (2014. jan 1.)[5] +/-
Vác 33 302 fő (2014. jan 1.)[6] +/-
Szigetszentmiklós 35 090 fő (2014. jan 1.)[7] +/-
Budaörs 27 655 fő (2014. jan 1.)[8] +/-
Szentendre 25 324 fő (2014. jan 1.)[9] +/-
Nagykőrös 23 795 fő (2014. jan 1.)[10] +/-
Gyál 22 886 fő (2014. jan 1.)[11] +/-
Vecsés 20 255 fő (2014. jan 1.)[12] +/-
Dunaharaszti 20 619 fő (2014. jan 1.)[13] +/-

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lakosság: 2 925 500 fő (2009)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
  • A KSH adatai alapján.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép-Magyarország területe a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió részét képezi.

Budapest

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.

A legfőbb turisztikai látnivalók ezenkívül a budai oldalon a Gellért-hegy és a török kori emlékek (Gül Baba türbéje, Rudas fürdő), Óbudán az ókori római maradványok (a Nagyszombat utcai amfiteátrum és Aquincum romjai), a Budai-hegyekben pedig a Libegő, a Gyermekvasút és a Pálvölgyi-cseppkőbarlang. A pesti oldal fő látnivalói a Hősök terén, illetve az Andrássy úton és környékén kívül az Országház, a Belvárosban a Szent István-bazilika, a belvárosi plébániatemplom, az Akadémia és a Vigadó, a Kiskörút mentén a Nemzeti Múzeum és a Dohány utcai zsinagóga, a Nagykörút vonalán pedig a New York-palota és az Iparművészeti Múzeum.

Budapest leglátványosabb múzeumai közé tartoznak az említetteken kívül a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Szoborpark.

Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok, különösen a Városliget (benne a Vajdahunyad vára, a Széchenyi fürdő és az Állatkert) és a Duna parkosított szigete, a Margit-sziget.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

A főváros számos turisztikai szempontból is jelentős programnak ad otthont. Ezek közé tartozik a Budapesti Búcsú és az augusztus 20-i programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé).

Lásd még:


Pest megye

Pest megye turisztikai szempontból legfontosabb települései Gödöllő (Gödöllői Királyi Kastély és az arborétum), Ráckeve (a szerb templom és a Savoyai-kastély), Szentendre (barokk főtér, Templom-domb, Szerb püspöki székesegyház, Kovács Margit Múzeum, skanzen), Vác (püspöki székesegyház, diadalív) és Visegrád (a visegrádi vár Magyarország egyik legszebb panorámájával és a visegrádi királyi palota). A megye egyéb jelentős látnivalói közé tartozik a zsámbéki középkori templomrom és az ócsai román kori református templom, a romantikus stílusú fóti templom, a Kiskunság táját bemutató Apajpuszta, Tatárszentgyörgy csodálatos Ősborókása, és lovas programjai Pusztavacs (Magyarország földrajzi középpontja), a Tápiószentmártonban található Attila-domb, a vácrátóti arborétum és a veresegyházi medvemenhely. Túrázásra, kirándulásra sok lehetőséget kínál a Pilis (Holdvilág-árok, Rám-szakadék), a Visegrádi-hegység (Dobogó-kő, Ördögmalom-vízesés), a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Tájvédelmi Körzet.

Lásd még:

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  2. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]