Budapest VIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest VIII. kerülete
Magyar Nemzeti Múzeum fekvése.jpg
A Nemzeti Múzeum és környéke
Budapest VIII. kerülete címere
Budapest VIII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Józsefváros
Közigazgatás
Városrészek Corvin negyed
Csarnok negyed
Ganz negyed
Losonci negyed
Kerepesdűlő
Magdolna negyed
Népszínház negyed
Orczy negyed
Palotanegyed
Százados negyed
Tisztviselőtelep
[1]
Irányítószám 1081-1089
Polgármester Kocsis Máté, (Fidesz-KDNP)
Népesség
Teljes népesség 75 294 fő (2014. jan 1.)[2]
Rangsorban 9.
Népsűrűség 11 712 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,85 km²
Elhelyezkedése
Budapest VIII. kerülete (Budapest)
Budapest VIII. kerülete
Budapest VIII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 04′ 14″
Budapest VIII. kerülete weboldala

Budapest VIII. kerülete Budapest egyik pesti oldalon fekvő kerülete. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Józsefváros. Nevét II. József után kapta 1777-ben.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pesti oldal egyik kerülete. Északnyugatról Budapest VII. kerülete, északról Budapest XIV. kerülete, keletről Budapest X. kerülete, délnyugatról Budapest IX. kerülete, végül nyugatról Budapest V. kerülete határolja.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület polgármestere 1993 óta Csécsei Béla volt, aki 2009. szeptember 2-án régóta húzódó betegeskedésére hivatkozva lemondott tisztségéről,[3] helyét a november 22-i időközi választás nyertese, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) töltötte be. Csécsei 2009 júliusáig volt az SZDSZ tagja, azután függetlenként politizált.

Részönkormányzat működik a kerületi önkormányzat által újabban Palotanegyednek nevezett Belső-Józsefváros területén, a kerület Nagykörút és a Kiskörút közötti részén.

Városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerületnek korábban 4 városrésze volt (Józsefváros, Istvánmező (egy része), Kerepesdűlő és Tisztviselőtelep[4]), de a Fővárosi Közgyűlés a városrészeket rendező 2012. december 12-i rendeletében újraosztotta a kerületet[1], így jött létre Corvin negyed, Csarnok negyed, Ganz negyed, Losonci negyed, Magdolna negyed, Népszínház negyed, Orczy negyed, Palotanegyed és Százados negyed. A kerületnek jelenleg 11 városrésze van.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Metróállomások a kerületben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest M2 Metro.svg

Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
Astoria 1970. április 3.  47, 48, 49
 74
 5, 7, 8, 9, 107, 110, 112, 133, 178, 233, 239
 907, 908, 909, 914A, 914, 914A, 916, 931, 950A, 956, 973, 979, 979A, 990
Blaha Lujza tér 1970. április 3.  4, 6, 28, 28A, 37, 37A, 62
 74
 5, 7, 7E, 8, 99, 107, 110, 112, 133, 178, 217E, 233, 239
 907, 908, 923, 931, 956, 973, 990
Keleti pályaudvar 1970. április 3.  
 24
 73, 76, 78, 79, 80, 80A
 5, 7, 7E, 8, 20E, 30, 30A, 107, 110, 112, 133, 178, 230, 233, 239
 907, 908, 931, 956, 973, 990
Puskás Ferenc Stadion 1970. április 3.  1, 1A
 75, 77, 80, 80A
 95, 130, 195
 901, 908, 918, 931, 937, 956, 990

Budapest M3 Metro.svg

Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
Népliget 1980. március 29.  1, 1A
 103, 254E
 901, 914, 914A, 918, 937, 950, 950A
 607, 608, 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 635, 636, 654, 655, 660, 661, 705
Nagyvárad tér 1976. december 31.  24
 281
 914, 914A, 950, 950A
Klinikák 1976. december 31.  914, 914A, 950, 950A
Corvin-negyed 1976. december 31.  4, 6
 914, 914A, 923, 950, 950A, 979, 979A
Kálvin tér 1976. december 31.  
 47, 48, 49
 83
 9, 15, 115
 909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A

Budapest M4 Metro.svg

Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
Kálvin tér 2014. március 28.  
 47, 48, 49
 83
 9, 15, 115
 909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A
Rákóczi tér 2014. március 28.  4, 6
 923
II. János Pál pápa tér 2014. március 28.  28, 28A, 37, 37A, 62
 99, 217E
Keleti pályaudvar 2014. március 28.  
 24
 73, 76, 78, 79, 80, 80A
 5, 7, 7E, 8, 20E, 30, 30A, 107, 110, 112, 133, 178, 230, 233, 239
 907, 908, 931, 956, 973, 990

A kerület vasútállomásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állomás neve Átszállási kapcsolatok
Keleti pályaudvar  
 
 24
 73, 76, 78, 79, 80, 80A
 5, 7, 7E, 8, 20E, 30, 30A, 107, 110, 112, 133, 178, 230, 233, 239
 907, 908, 931, 956, 973, 990

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok, gyűjtemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Józsefváros jelentősebb közoktatási intézményei:

Egyetemi, főiskolai karok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb közterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bécs VIII. kerületét szintén Józsefvárosnak (Josefstadt) hívják.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Lemondott a VIII. kerület polgármestere (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 2. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  4. Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]