Budaörs

Budaörs
Budaörs – Kő-hegy
Budaörs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás 2013-tól	Budakeszi
Kistérség 2012-ig	Budaörsi
Jogállás	város
Polgármester	Wittinghoff Tamás (BFE)
Irányítószám	2040
Körzethívószám	23
Népesség
Teljes népesség	29 428 fő (2011. jan 1.) +/-
Népsűrűség	1224,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budaörs Pozíció Magyarország térképén
Budaörs Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47,4607°, k. h. 18,9579°47.4607, 18.9579
Budaörs weboldala

Lakótelep és áruházak az autópálya mellett

Budaörs (németül Wudersch, horvátul Jerša, Erša, Vundeš) város Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése

A budapesti agglomerációban található, Budapest XI. kerületétől nyugatra. A településtől délre halad az M1 és M7 autópálya közös szakasza. Így joggal lehet Budapest nyugati kapuja.

A város a Budai-hegység - Frank-hegy csoportja, a Csíki-hegyek és a Tétényi-fennsík között terül el, az úgynevezett Budaörsi-medencében.

Története

Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kabar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.

1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2 márka pápai tizedet fizetett.

1921-ben IV. Károly magyar király csapatait a második legitimista puccs idején a település határában tartóztatták fel a kormányzó csapatai.

Határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét.

A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, amely tevékenység szép jövedelmet biztosított lakosainak. A pályaudvar mellett egy hűtőházat építtetett Lenz József, egy magyar katolikus kereskedő, aki népszerű volt a bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és -kereskedés, és a hűtőházból szállították Ausztriába és az egész világra. A hűtőház városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán is megmaradt a mai napig.

A második világháborút követő kitelepítésig a településen jelentős sváb kisebbség élt.

1963-ban az autópálya építése miatt megszűnt az 1914-ben épített Törökbálinti HÉV Budaörsön túli szakasza. A rövidebb szakaszon indított 41-es villamos végállomása Budaörs sűrűn lakott részétől távolabbra, az autópálya déli oldalára került. 1977-ben tovább rövidült a villamos vonala: azóta Kamaraerdő a külső végállomása, a fővároson kívüli szakaszát elbontották. A 1-es vasútvonal alatti alagútja megmaradt, ma gyalogos aluljáró.

1964-től az M7-es, majd 1977-78-tól az M1-es autópálya közös szakaszának átadása után a város két részre szakadt. A rendszerváltás óta Wittinghoff Tamás a polgármester.

Wittinghof Tamás polgármester megnyitja az 2012 -es Budaörsi Passiót

1933 -ban kezdődtek meg a budaörsi Kőhegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az Utolsó Vacsora termét is felépítették valamint mintegy 2000 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a kőhegyi Passiót. Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot. A háború után a Kőhegyen lerombolták a Passió épületeit. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata rendelkezésére. Napjainkban Budaörs Magyarország leggazdagabb települése.

Közösségi közlekedés

BKV és helyi járatok

Budaörs helyi autóbuszjáratai a Budaörs-busz és 289-es autóbuszok, melyeket a VT-Transman alvállalkozó üzemeltet. A BKV 40-es, 40E-s, 87-es, 87A, 88-as, 140-es, 188-as, 240-es, 240E jelzésű járatai pedig bejárnak Budaörs területére.
(A Törökbálintra autópályán közlekedő 272-es csak a benzinkútnál áll meg.)

Helyközi buszjáratok

A lakótelepi BKV buszvégállomásról óránként indul Budakeszire a 779-es számú viszonylat.
A budapesti Etele térről Etyek felé a 767-es járat halad végig a városközponton.
Százhalombattáról Érden és Törökbálinton át a 756-os megy át a városközponton a Waldorf iskolához.
A Volánbusz autópályán Érd és Biatorbágy felé tartó helyközi járatai csak a benzinkútnál állnak meg.

Vonat

A városnak egy vasútállomása van az autópálya mentén haladó 1-es számú vasútvonalon. A 88-as és a Budaörs-busz áll meg az állomásnál.

Nevezetességei

• Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum”
• Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum”
• Kő-hegyi kápolna
• Nepomuki Szent János templom
• Budaörsi Kálvária
• Ótemető és Csulits-kápolna
• Starentanz-kápolna
• Szent Vendel-szobor
• Nepomuki Szent János-szobor
• Első világháborús emlékmű
• Csiki Pihenőkert – régészeti és szabadidős park
• Városi Régészeti Kiállítás – Budaörs római kori leleteinek bemutatása

Források

• Györffy György: Pest megye

Testvérvárosai

• Bretzfeld, Németország
• Pirgosz, Görögország
• Kisújfalu, Szlovákia
• Kanizsa (Magyarkanizsa), Szerbia

További információk

• Budaörs Önkormányzatának honlapja
• Budaörs Rádió FM 104.8
• Budaörs az Irány Magyarország! honlapján
• Légifotók Budaörsről
• Budaörs a www.utikonyvem.hu oldalon
• Budaörs és környéke, hírek és információk