Budaörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budaörs
Budaőrs - Kőhegy.jpg
Budaörs – Kő-hegy
Budaörs címere
Budaörs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Kistérség Budaörsi
Jogállás város
Polgármester Wittinghoff Tamás (BFE)[1]
Irányítószám 2040
Körzethívószám 23
Népesség
Teljes népesség 27 306 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 1224,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budaörs  (Magyarország)
Budaörs
Budaörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 18° 57′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 18° 57′ 28″
Budaörs  (Pest megye)
Budaörs
Budaörs
Pozíció Pest megye térképén
Budaörs weboldala
Lakótelep és áruházak az autópálya mellett

Budaörs (németül Wudersch, horvátul Jerša, Erša, Vundeš) város Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti agglomerációban található, Budapest XI. kerületétől nyugatra. A településtől délre halad az M1 és M7 autópálya közös szakasza. Így joggal lehet Budapest nyugati kapuja.

A város a Budai-hegység - Frank-hegy csoportja, a Csíki-hegyek és a Tétényi-fennsík között terül el, az úgynevezett Budaörsi-medencében.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kabar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.

1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2 márka pápai tizedet fizetett.

1921-ben IV. Károly magyar király csapatait a második legitimista puccs idején a település határában tartóztatták fel a kormányzó csapatai.

Határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét.

A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, amely tevékenység szép jövedelmet biztosított lakosainak. A pályaudvar mellett egy hűtőházat építtetett Lenz József, egy magyar katolikus kereskedő, aki népszerű volt a bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és -kereskedés, és a hűtőházból szállították Ausztriába és az egész világra. A hűtőház városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán is megmaradt a mai napig.

A törökök kiűzése után a terület birtokosai a Zichy grófok 1721-ben és 1739-ben sváb földműves telepeseket hívtak. Az itt majd 200 év alatt őshonossá váló németek élete a II. világháború következtében sajnos gyökeresen megváltozott. 1946 január 19-én elsőként innen, Budaörsről indultak el a magyarországi németeket kitelepítő vonatszerelvények. (Ezért január 19-e a Magyarországról deportált kb 185.000 német emléknapja.) Az 1946-1947-es kitelepítések és az 1944-es háborús menekülés következtében Budaörs lakossága elvesztette 85%-át.

1963-ban az autópálya építése miatt megszűnt az 1914-ben épített Törökbálinti HÉV Budaörsön túli szakasza. A rövidebb szakaszon indított 41-es villamos végállomása Budaörs sűrűn lakott részétől távolabbra, az autópálya déli oldalára került. 1977-ben tovább rövidült a villamos vonala: azóta Kamaraerdő a külső végállomása, a fővároson kívüli szakaszát elbontották. A 1-es vasútvonal alatti alagútja megmaradt, ma gyalogos aluljáró.

1964-től az M7-es, majd 1977-78-tól az M1-es autópálya közös szakaszának átadása után a város két részre szakadt. A rendszerváltás óta Wittinghoff Tamás a polgármester.

Wittinghof Tamás polgármester megnyitja az 2012 -es Budaörsi Passiót
Budaörsi Halpiac, Dokk Büfé

1933 -ban kezdődtek meg a budaörsi Kőhegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az Utolsó Vacsora termét is felépítették valamint mintegy 2000 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a kőhegyi Passiót. Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot. A háború után a Kőhegyen lerombolták a Passió épületeit. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata rendelkezésére. Napjainkban Budaörs Magyarország leggazdagabb települése.[3]

Áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aldi diszkontáruház - Kandó Kálmán utca 2.
  • Auchan hipermarket - Sport utca 2-4.
  • Baumax barkácsáruház - Sport utca 3.
  • Decathlon sportáruház - Baross Gábor utca 146.
  • IKEA bútoráruház - Sport utca 2-4.
  • Intersport sportáruház - kinizsi utca 5/a.
  • Jysk bútoráruház - Malomkő utca 5.
  • Kika bútoráruház - Kinizsi utca 5.
  • Media Markt műszakiáruház - Petőfi utca 64.
  • Metro Cash & Carry raktáráruház - Budapark, Keleti 3.
  • Obi barkácsáruház - Budapark
  • Praktiker barkácsáruház - Malomkő utca 3.
  • Tesco hipermarket - Kinizsi utca 1-3.

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

BKV és helyi járatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budaörs helyi autóbuszjáratai a Budaörs-busz és 289-es autóbuszok, melyeket a VT-Transman alvállalkozó üzemeltet. A BKV 40-es, 40E-s, 87-es, 87A, 88-as, 140-es, 188-as, 240-es, 240E jelzésű járatai pedig bejárnak Budaörs területére.
(A Törökbálintra autópályán közlekedő 272-es csak a benzinkútnál áll meg.)

Helyközi buszjáratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakótelepi BKV buszvégállomásról óránként indul Budakeszire a 779-es számú viszonylat.
A budapesti Etele térről Etyek felé a 767-es járat halad végig a városközponton.
Százhalombattáról Érden és Törökbálinton át a 756-os megy át a városközponton a Waldorf iskolához.
A Volánbusz autópályán Érd és Biatorbágy felé tartó helyközi járatai csak a benzinkútnál állnak meg.

Vonat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak egy vasútállomása van az autópálya mentén haladó 1-es számú vasútvonalon. A 88-as és a Budaörs-busz áll meg az állomásnál.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakob Bleyer Heimatmuseum képekben:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. "GfK Hungária, Vásárlóerő Index Tanulmány, 2008-2009

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaörs témájú médiaállományokat.