Tűzijáték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A tűzijáték, mint gyűjtőnév alatt megkülönböztethető:

1. a pirotechnika egyik ágazata, melynek célja a művészi szintű polgári szórakoztatás,
2. a tűzijáték szolgáltatás vagy tűzijáték esemény,
3. a tűzijáték termékek.

Tartalomjegyzék 1 Tűzijáték ágazat 1.1 Története 2 Tűzijáték szolgáltatás 3 Tűzijáték termékek 4 Források 4.1 Könyvek 4.2 Jogszabály

[szerkesztés] Tűzijáték ágazat

A pirotechnika legközismertebb, leglátványosabb „végeredményű” ágazata. A teljes tevékenység: kutatás, fejlesztés, gyártás, kereskedelem és szolgáltatás. Az egyik legrégebbi iparág, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik a feketelőpor feltalálásával (i. sz. 800 körül), alkalmazásával és gyártásával. A tevékenység hatósági engedélyhez kötött.

[szerkesztés] Története

Kínában az i. sz. 900 körül feketelőporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első - maiakhoz hasonló - tűzijátékot Kínában tartották a XII. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. Kína mellett később Japánban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben (Németország), Velencében (Olaszország) majd Angliában jelentek meg. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de Franciaország is kiemelkedő. Hazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak és később Balatonfűzfő-re költöztettek. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, ezért nagy az élő munka igénye a tűzijáték termékeknek. Elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt, a tűzijátékok termelése ma is zömmel Kínában történik, de meg kell még említeni a következő országokat is, ahol jelentős volumenű gyártás történik: Japán, Dél-Korea, India, Mexikó.

[szerkesztés] Tűzijáték szolgáltatás

Szórakoztatási célból, főleg ünnepek, kiemelkedő események emlékezetessé tétele, hangulatának fokozása végett különféle pirotechnikai (tűzijáték) termékek művészi elműködtetése pirotechnikus szakember irányítása mellett.

Európában a reneszánsz idején jelent meg a tűzijáték, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. A feljegyzések szerint Magyarország-on először Mátyás király esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, majd 1686-ban Budavár visszafoglalását ünnepelték meg tűzijátékkal. A XVII. századtól már a gazdagabb polgárok is tűzijátékozhattak, de a II. világháború után a tűzijáték is állami monopóliummá vált, és évente csak 1-2 alkalommal láthattak az emberek, például április 4-én vagy augusztus 20-án. Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök Európában 1965-ben először alkalmaztak elektromos indítógépet a budapesti tűzijáték elműködtetéséhez. A rendszerváltás után 1992-ben Gyulán tartották az első privát tűzijátékot, mely az egész szakma újraéledését hozta magával.

[szerkesztés] Tűzijáték termékek

A tűzijáték termékek szakmailag a pirotechnikai termékek egy szűkebb csoportja, melyeket tűzijáték szolgáltatáshoz használnak fel. Birtoklásukat, felhasználásukat Magyarország-on kormányrendelet szabályozza, és azt általában hatósági engedélyhez köti. (Közepes és nagy tűzijáték termékek illetve III. és IV. pirotechnikai osztály-ba tartozó termékek.)

Professzionális tűzijáték alaptermékek (felépítésük, szerkezetük alapján):

tűzijáték bomba (angolul: Display Shell v. Aerial Shell)

kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm; 6"=150mm; 7"=175mm; 8"=200mm; 10"=250mm; 12"=300mm; 16"=400mm.

rómaigyertya (magyarul egybe írandó! angolul: Roman Candle)

kaliberek: 1,2"=30mm; 1,5"=40mm; 1,75"=45mm; 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm.

tűzmozsár (angolul: Mine)

kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm.

rakéta (régiesen: röppentyű, angolul: Rocket)

vízesés égő (tévesen: görögtűz, angolul: Waterfall Effect)

szikraszökőkút (angolul: Fountain)

bengál égő (angolul: Lance)

bombettatelep (angolul: Batterie vagy Cake)

A petárda nem számít professzionális tűzijáték terméknek, az kizárólag hanghatás keltésére szolgál. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban (Magyarországon is!) a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata!

A vonatkozó hazai jogszabály legutóbbi (2007. december 25.) módosítása óta az ún. kis- és közepes tűzijáték termékek (II. és III. pirotechnikai osztály) néhány kivételével időszakosan (december 28. és 31. között) engedély nélkül megvásárolhatók, de csak kizárólag szilveszter éjjel használhatók fel engedély nélkül. Az ide sorolt termékekkel már kisebb igazi tűzijátékok is megvalósíthatók. Előzőeken túl még számos, ún. tréfás pirotechnikai termék (I. pirotechnikai osztály) létezik, melyek Magyarországon egész évben megvásárolhatók, birtokolhatók és felhasználhatók engedély nélkül. Az egyik legismertebb ilyen termék a tortagyertya, vagy tortacsillagszóró. Várható, hogy a jogszabály a közeli jövőben változik, és az I. és II. osztály lesz egész évben megvásárolható, és a III. osztály lesz csak év végén felszabadítva.

A tűzijáték illetve pirotechnika-i termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok veszélyessége alapján történik. A termékekre más besorolás érvényes a szállítás illetve tárolás során, és más a felhasználás során. Szállítás során nemzetközi jogszabály (ADR, RID) alapján osztályozzák a termékeket (UN szám, veszélyességi osztály), mely általában a tárolás-ra is érvényes. A felhasználás szabályzása országonként, államonként eltérő, így a besorolás is változó. Az Európai Unió országai várhatóan 2010-ig harmonizálják az országonként eltérő szabályozást.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Könyvek

• Kovács Ákos: Játék a tűzzel (Helikon, 2001)
• Broch, Alan St.H.: History of Fireworks

[szerkesztés] Jogszabály

• 155/2003. (X.1.) Kormány rendelet