Aragóniai Beatrix magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aragóniai Beatrix
Beatrix, Mátyás király felesége.jpg
Marco Attavante miniatúrája Mátyás király misekönyvében. A kódex eredetije a brüsszeli királyi könyvtárban található. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában őrzött fényképről másolta Mühlbeck Károly.

Magyar Királyság királynéja
Aragóniai Beatrix
Uralkodási ideje
1476. december 12. – 1490. április 6.
1490. október 4.
 – 1500. április 3.
Koronázása Székesfehérvár
1476. december 12.
Elődje Podjebrád Katalin
Utódja Candale-i Anna
Cseh Királyság királynéja
Beatrix Neapolská/Aragonská
Uralkodási ideje
1476. december 12. – 1490. április 6.
1490. október 4.
 – 1500. április 3.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Brandenburgi Borbála
Utódja Candale-i Anna
Horvát Királyság királynéja
Beatrice Napuljska
Uralkodási ideje
1476. december 12. – 1490. április 6.
1490. október 4.
 – 1500. április 3.
Koronázása nem volt külön koronázás
Elődje Podjebrád Katalin
Utódja Candale-i Anna
Szlavón Királyság királynéja
Beatrice Napuljska
Uralkodási ideje
1476. december 12. – 1490. április 6.
1490. október 4.
 – 1500. április 3.
Koronázása nem volt külön koronázás
Elődje Podjebrád Katalin
Utódja Candale-i Anna
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trastamara-ház (Burgund-Ivreai-ház)
Teljes neve Aragóniai Beatrix
Született
1457. november 14.
Nápoly
Elhunyt
1508. szeptember 23. (50 évesen)
Nápoly
Nyughelye San Pietro Martire kolostor, Nápoly
Házastársa 1. I. (Hunyadi) Mátyás magyar, cseh és horvát király (1443–1490)
Házastársa 2. II. (Jagelló) Ulászló magyar, cseh és horvát király (1456–1516)
Gyermekei nem születtek
Édesapja I. Ferdinánd nápolyi király (1423–1494)
Édesanyja Chiaromontei Izabella tarantói hercegnő (1424–1465)

Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14.Nápoly, 1508. szeptember 23.), kétszeres magyar királyné, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (14761490) és II. Ulászló második feleségeként (14901500).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beatrix és Hunyadi Mátyás

Család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Ferdinánd (olaszosan Ferrante) nápolyi király és Chiaromontei Izabella másodszülött leánya.

Testvérei:

  • Alfonz (1448. november 4. – 1495. december 18.), később II. Alfonz néven Nápoly királya, felesége Sforza Hippolita Mária, ágyasa Truzia Gazzela volt, hitvesétől három gyermeke született (Ferdinánd, Izabella és Péter), ágyasa pedig egy leányt (Sancia) és egy fiút (Alfonz) szült neki
  • Eleonóra (1450. június 22. – 1493. október 11.), kétszer is férjhez ment, először Massimiliano Sforza-hoz, utána pedig Este-i Herkules-hez ment nőül, második hitvesétől két leánya született, Izabella és Beatrix és négy fia, Alfonz, Ferrante, Hipolit és Zsigmond
  • János (1456. június 25. – 1485. október 17.), később bíboros vált belőle
  • Ferenc (1461. december 16. – 1486. október 26.), Sant Angelo hercege

I. Mátyás uralkodása közben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1474. szeptember 5-én jegyezte el a 14 évvel idősebb Mátyás, aki akkor már 10 éve özvegy volt. A házasságot képviselő útján Nápolyban 1476. szeptember 15-én, majd Budán 1476. december 22-én kötötték meg. (Állítólag az ara nem érintetlenül ment a házasságba, ugyanis a hirtelen haragú hercegnőnek tartott Beatrix úgy tűnik gyilkosságot követett el, még mielőtt Mátyás felesége lett volna: megfojtotta szeretőjét, egy nápolyi fiatal udvaroncot.)

Mátyásra nagy befolyást gyakorolt, különösen a fényes udvartartás kiépítésében, a humanisták támogatásában volt nagy szerepe, ugyanakkor Mátyásnak magyar környezetétől való elszigetelésében is. Diomede Caraffa, Roberto Caracciolo, Antonio Bonfini művét Beatrixnak ajánlotta, Pietro Ransanót pedig Beatrix szólította fel a magyarok történetének megírására.

Mátyás halála után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermeke nem született, amikor viszont Mátyás Corvin Jánost jelölte ki örököséül, Beatrix a maga számára követelte az utódlást. Intrikáinak volt eredménye Váradi Péter bukása, Corvin János házasságának megakadályozása. Mátyás halála után Esztergomban[1] rendezkedett be, és Corvin Jánossal szemben II. Ulászlót támogatta, új házasság reményében. (II. Ulászló előző felesége az özvegy Brandenburgi Borbála volt, akivel nem történt meg a valódi esküvői szertartás, noha előzőleg már kötöttek egymással egy házassági szerződést.) Bakócz Tamás Beatrixot titokban összeeskette Ulászlóval, aki már korábban nyilatkozatot tett arra, hogy a házasságot nem fogja elismerni. Bakócz a szertartás szövegében szándékosan formahibát ejtett (1490. október 4.). (A házasságot nem hálták el, mivel Ulászló még a nászéjszaka előtt faképnél hagyta újdonsült hitvesét, s később is kizárólag tanúk jelenlétében volt hajlandó találkozni Beatrixszel.) Beatrix csak az 1492. évi országgyűlés alkalmával ismerte fel, hogy kijátszották, s csupán azért akarta őt nőül venni Ulászló, hogy később igényt formálhasson majd a magyar koronára is. Anyagi helyzete rohamosan romlott, s a házasság pápai felbontása (1500. április 3.) után gúny tárgya lett. (A frigy érvénytelenítését az elhálás hiánya és a templomi szertartás során elkövetett formai hibák indokolták.) Visszavonult Itáliába, ahol bátyja, IV. Frigyes nápolyi király fogadta. Tanúja volt családja bukásának. Ischia szigetén, majd Nápolyban a Castel Capuanóban élt. Innen próbálta Ulászlóval szembeni követeléseit érvényesíteni. A nápolyi San Pietro Martire monostorában temették el. (1502-ben Ulászló ismét megnősült, ezúttal Candale-i Annát vette feleségül, aki a francia király, XII. Lajos rokona volt. Anna két gyermekkel ajándékozta meg férjét: 1506-ban egy fiúval, Lajossal és 1503-ban egy lánnyal, Annával.)[2]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Surányi Miklós az A nápolyi asszony című regényében ír róla.[3][4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Beatrix magyar királyné témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
Podjebrád Katalin
Magyar királyné Hungary Arms.svg
1476 – 1490
1490 – 1500
Következő
Candale-i Anna
Horvát királyné Croatia, Historic Coat of Arms, first white square.svg
1476 – 1490
1490 – 1500
Szlavón királyné Coa Slavonia Country History.svg
1476 – 1490
1490 – 1500
Előző
Brandenburgi Borbála
Cseh királyné Blason Boheme.svg
1476 – 1490
1490 – 1500
Következő
Candale-i Anna