IV. Károly navarrai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Károly
Princep carles de viana.jpg

Navarrai Királyság jog szerinti királya
Carlos IV
Uralkodási ideje
1441. április 1. – 1461. szeptember 23.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje I. Blanka
Utódja II. Blanka
Aragóniai Királyság trónörököse
Carlos de Aragón
Uralkodási ideje
1458. június 27. – 1461. szeptember 23.
Elődje Aragóniai János
Utódja Aragóniai Ferdinánd
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trastámara-ház
Teljes neve Aragóniai Károly
Született 1421. május 29.
Peñafiel, Kasztília
Elhunyt 1461. szeptember 23. (40 évesen)
Barcelona, Aragónia
Nyughelye Poblet-kolostor
Házastársa Ágnes klevei hercegnő (1422–1448)
Gyermekei Ágyasaitól:
1. Anna (–1477)
2. Fülöp (1456–1488)
3. János Alfonz (1459–1526/29)
4. Jakab
Édesapja II. János navarrai és aragón király (1398–1479)
Édesanyja I. Blanka navarrai királynő (1387–1441)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Károly témájú médiaállományokat.

Vianai Károly (Peñafiel, 1421. május 29.Barcelona, 1461. szeptember 23.) navarrai herceg, akit IV. Károly király néven is emlegetnek, a XV. századi navarrai és katalóniai politikai élet változatos pályát befutott szereplője volt.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az édesanyja I. Blanka (13871441) királynő, az Évreux-házból származó utolsó navarrai uralkodó, apja a Trastámara-házból, mégpedig annak aragóniai ágából származó első navarrai uralkodó, II. János (13981479) király (II. (Nagy) János aragóniai király, 1458-tól 1479-ig). A házasságkötés folytán, 1425-ben, Károly herceg nagyapjának, III. (Nemes, Jó) Károly király halálakor, Károly apja navarrai király lett, nem csak Blanka, a herceg édesanyja lépett a trónra.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1441-ben, I. Blanka királynő halálakor, II. János király jogtalanul megakadályozta azt, hogy Károly herceg, mint édesanyjának örököse, Navarra királya lehessen. II. János magának tartotta meg a Navarra királya címet, mégpedig a haláláig, 1479-ig. Ezért az ellenfelei II. Jánost, mint navarrai királyt, „Bitorlóként” említik. II. János eljárása miatt véget nem érő és bonyolult küzdelem kezdődött meg az apa és a fia között, hiszen Károly a jogos örökségét, Navarra trónját, meg akarta szerezni, ami azonban végül nem sikerült neki.

Az apa és a fia közötti ellentét az 1450-es évekre kiéleződött. II. János 1444-ben feleségül vette Juana Enríquezt (14251468), aki kasztíliai nemesi családból származott (az apai ágú dédapja XI. Alfonz (13111350) kasztíliai király házasságon kívül született fia volt); ő lett II. János második felesége. Juana (Johanna) 1451-ben már gyermeket várt férjétől, aki a következő évben, 1452-ben meg is született: ő a későbbi II. (Katolikus) Ferdinánd (14521516) aragóniai király. Juana Enríquez mindent meg is tett azért, hogy az ő (leendő) gyermeke, és ne az elsőszülött fiú, Károly legyen a férjének az utóda.

Az apa és fia közötti küzdelem miatt 1451-ben polgárháború robbant ki Navarrában. Ebben a navarrai nemesség két részre oszlott: Károly herceg támogatói a spanyol elnevezéssel „beaumonteses”-nek nevezett csoportosuláshoz; II. János támogatói pedig, a szintén spanyol kifejezéssel, „agramonteses”-nek nevezett csoportosuláshoz tartóztak.[1]

Károly azonban már 1451 őszén, Aibar mellett, vereséget szenvedett az apjától, aki őt két évre fogságba vetette. II. János csak azzal a feltétellel engedte szabadon a fiát, hogy az ő haláláig a Navarra királya címet nem fogja viselni. Szabadon engedése után azonban Károly újra kezdte a harcot, de ismét alulmaradt. 1455-ben IV. Gaston (14231472), Foix grófja a Foix-Grailly-házból, II. János veje, Károlyt kiszorította Navarrából. (IV. Gaston gróf Eleonórát (14261479), a későbbi I. Eleonóra navarrai királynőt, Károly herceg húgát vette feleségül, aki a bátyja és az apja közötti viszályban az apja pártjára állt.) Károly előbb Franciaországba, majd Itáliába, a nagybátyja – II. János bátyja – I. Alfonz (13961458) nápolyi és (V. Alfonz néven) aragóniai király udvarába távozott; itt is élt annak haláláig.

Közben, 1457-ben, a Juan I de Beaumont (1419?–1487), a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend navarrai nagyperjele által, a királyság fővárosába, Pamplonába, összehívott rendi gyűlés (a Cortez) Károly herceget Navarra királyává nyilvánította. (A herceget emlegetik is IV. Károly király, illetve IV. Károly címzetes király néven; Károly megkoronázásra azonban soha nem került sor.)

1458-ben, V. Alfonz halála után, II. János navarrai király – szintén II. János néven – Aragónia királya lett. A következő évben, 1459-ben, apa és fia kibékültek, Károly hazatért, a megbékélés azonban csak rövid ideig tartott. A megözvegyült Károly herceg ugyanis feleségül akarta venni a még gyermek Izabellát (14511504), II. János (1405-1454) kasztíliai király leányát, IV. Henrik (14251474) király féltestvér húgát. (Ő a későbbi I. (Katolikus) Izabella kasztíliai királynő, a Trastámarai-ház kasztíliai ágából származott.) II. János azonban már a kisebbik fia, Ferdinánd feleségének „nézte ki” Izabellát (ez így is lett), és az ismét vele szembe került Károly herceget újra elfogatta (1460), azonban elszámította magát: A II. Jánossal szemben álló katalóniai rendek, akik örömmel fogadták Károly hercegnek Nápolyból való visszatérését, fellázadtak a király ellen. II. János meghátrált, fiát 1461 elején szabadon engedte. 1461. június 21-én Villafranca de Panadésben (katalánul: Vilafranca del Penedès) pedig apa és fia megállapodtak arról, hogy II. János elismeri Károly herceg örökségét (sőt címzetes navarrai királynak), illetve kinevezte Katalónia kormányzójának.

Ezután azonban 1461. szeptember 23-án, Barcelonában, Károly herceg teljesen váratlanul meghalt. Haláláért némelyek az apját, még többen azonban Juana Enríquezt, a mostohaanyát okolták, akit azzal vádoltak, hogy megmérgeztette Károly herceget.

Károly herceg művelt, reneszánsz személyiség volt; Navarra királyairól – mint elődeiről – könyvet írt.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Feleségétől, Ágnes (14221448) klevei hercegnőtől, gyermekei nem születtek
  • Ágyasától, María de Armendáriztól, Berbinzana úrnőjétől, Francisco Balbastro feleségétől, 1 leány:
  • Ágyasától, Brianda Vaca úrnőtől, 1 fiú:
  • Ágyasától, Margarita Cappa úrnőtől, 1 fiú:
  • Ismeretlen ágyasától:
    • Jakab

Ősei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A II. János elleni „párt” arról a Beaumont-családról kapta a nevét, amely család Lajos infánstól (13311372), Beaumont grófjától (Luis I de Beaumont), III. Fülöp navarrai király (13011343) fiától származott. – A II. Jánost támogató „párt” az Agramont (franciául: Gramont) családról kapta a nevét; ez a navarrai nemesi család a XII. századig vezette vissza a családfáját. A csoportosulás vezetői azonban nem a "névadó" családból kerültek ki. Vezető szerepe a Navarra-családnak volt. Felipe I de Navarra (1408 körül-1450, Leónel de Navarra (13781413) házasságon kívül született fia, aki II. (Gonosz) Károlynak volt a házasságon kívüli gyermeke; mindketten Muruzábal várgrófjai; ez a Navarra-család eredete.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I–III, Pamplona, 1972–1973.
  • Diccionario de historia de España I–III, Madrid, 1968–1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711–1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364–1994), Vigo, 1994.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Károly navarrai király témájú médiaállományokat.


Előző
Aragóniai János
Aragónia trónörököse Aragon Arms.svg
1458 – 1461
Következő
Aragóniai Ferdinánd
Előző
Aragóniai János
Szicília trónörököse Aragon-Sicily Arms.svg
1458 – 1461
Következő
Aragóniai Ferdinánd
Előző uralkodó:
I. Blanka
Navarra uralkodója
1441 – 1461 de iure
Navarra címere
Következő uralkodó:
II. Blanka