I. Blanka navarrai királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Blanka
BlancaI navarra.jpg
I. Blanka királynő, David Teniers és Jan van Kessel festménye, részlet

Navarrai Királyság királya
Blanca I/Blanka I.a
Uralkodási ideje
1425. szeptember 8.1441. április 1.
Örököse IV. (Vianai) Károly
Koronázása Pamplona (baszkul: Iruñea)
1429. május 15.
Elődje III. (Nemes) Károly
Utódja II. (Hitetlen) János
Szicíliai Királyság királynéja
Bianca di Navarra
Uralkodási ideje
1402. november 26.1409. július 25.
Koronázása Palermo
1402. november 26.
Elődje Balzo Antónia
Utódja Prades Margit
Szicíliai Királyság régense
Bianca di Navarra
Uralkodási ideje
1408. augusztus 13.1415. július
Elődje I. (Ifjú) Márton
Utódja I. (Antequerai) Ferdinánd
Lunai Grófság grófnéja
Blanca de Navarra
Uralkodási ideje
1406. december 29.1409. július 25.
Elődje Brianda d'Agoult
Utódja Muri Jolán Lujza
Életrajzi adatok
Uralkodóház Évreux-ház (Capeting-dinasztia)
Teljes neve Évreux-i Blanka
Született 1387. július 6.
Pamplona, Navarra
Elhunyt 1441. április 1. (53 évesen)
Santa María la Real de Nieva, Kasztília
Nyughelye 1. Nuestra Señora de la Soterraña kolostora, Santa María la Real de Nieva, Kasztília
2. Szent Ferenc kolostor, Tudela, Navarra
Házastársa 1. I. (Ifjú) Márton, Szicília királya (1374/75/76–1409)
Házastársa 2. II. (Hitetlen) János iure uxoris navarrai király (1398–1479)
Gyermekei 1. férjétől:
1. Márton (1406–1407)
2. férjétől:
2. Károly (1421–1461)
3. Johanna (1423–1425)
4. Blanka (1424–1464)
5. Eleonóra (1426–1479)
Édesapja III. (Jó) Károly navarrai király (1361–1425)
Édesanyja Trastámarai Eleonóra kasztíliai királyi hercegnő (1363 körül–1416)

I. Blanka (Pamplona, Navarra, 1387. július 6.Santa María la Real de Nieva, Kasztília, 1441. április 1.) vagy más számozás szerint II. Blanka,[1] baszkul: Blanka I.a Nafarroakoa, spanyolul: Blanca I de Navarra, franciául: Blanche Ire de Navarre, olaszul: Bianca di Navarra. Szicília királynéja és régense (14021415), majd Navarra királya (14251441), valamint Aragónia trónörökösnéje (14021409) és (14201441). A Navarrai Királyságnak az Évreux-házból származó utolsó uralkodója volt. A trónon az apját, III. (Nemes, Jó) Károly királyt követte. Candale-i Anna magyar királyné dédanyja.

Születése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pamplonai királyi palota

Blanka királynő III. Károly navarrai király és Trastamarai Eleonóra kasztíliai királyi hercegnő lánya. Anyja révén II. Henrik kasztíliai király unokája volt. Blanka királynő szüleinek negyedik gyermekeként jött a világra. Három nővére közül csak a legidősebb, Johanna (13821413)[2] érte meg a felnőttkort. Két fiatalabb nővére, Mária és Margit azonban még kisgyermekkorban meghalt. Születésének időpontja körül sok bizonytalanság van, de Raoul Anthony felfedezte, hogy Gregorio de Argaiz történeti munkájában megemlíti, hogy Blanka navarrai trónralépésekor, 1425. szeptember 8-án, 28 éves 2 hónapos és 2 napos volt. Anthony azonban rámutat, hogy minden bizonnyal másolási hiba történt a krónikában, hiszen ez esetben 1397. július 6-án született volna, ami annak fényében, hogy 1402-ben kötötte az első házasságát, és 1406-ban szülte első gyermekét, nyilvánvalóan lehetetlen volt, hiszen ötévesen még ténylegesen nem mehetett volna férjhez, és kilenc évesen bizonyára nem eshetett teherbe, így a 28 csakis elírásból származhatott, és 38 évesnek kellett lennie apja halálakor. A pontos születési dátuma ezért 1387. július 6. volt.[3] Ennek megfelelően 1402-ben 15 évesen adták először férjhez, és 1406-ban 19 évesen szülte első gyermekét, amely már teljesen reálisan hangzik.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szicília királynéja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Blanka királynő aláírása

Az aragón királyi családdal történt békekötés megpecsételéseként apja, III. Károly navarrai király eljegyezte legidősebb lányát, Johannát Idős Márton aragón király fiával, Ifjú Márton szicíliai királlyal és aragón trónörökössel, majd pedig miután Johanna infánsnő az öccse halála után Navarra trónörököse lett, a sorban következő lányával, Blankával. Blanka 1402. november 9-én érkezett meg Szicíliába, a házasságot pedig 1402. november 26-án kötötték meg, és még aznap királynévá is koronázták Palermóban.[4] I. Blanka első férje így I. (Ifjú) Márton Szicília királya, I. (Emberséges vagy Idős) Márton aragóniai királynak a fia volt, aki az utolsó aragóniai uralkodó volt a Barcelonai-házból.[5] Blanka többször is ellátta a régensi tisztet a Szicíliai Királyságban, így elsőként 1405-ben, mikor férje hazalátogatott Aragóniába, és erre az időre kinevezte Szicília régensévé a feleségét, Blanka királynét. A következő évben, Blanka királyné egy vetélést[6] követően végre megszülte a trónörököst 1406. december 17-én[7] vagy 19-én,[6] akit apja és nagyapja után Márton névre kereszteltek. Az apai nagymama, Luna Mária aragóniai királyné már nem érhette meg ennek az örömhírnek a fogadását, hiszen kb. 10 nappal később, december 29-én meghalt. A hírek terjedési sebessége folytán Aragóniában csak 1407. február 11-én értesülhetett az egyik nagypapa az örömhírről, aki rögtön értesítette a másik nagyapát is, Blanka apját, a navarrai királyt.[7] Az újdonsült trónörökös viszont nem sokkal ezután, 1407 augusztusában meghalt,[8] így az aragón dinasztia folytonossága megint gyenge lábakon állt. I. Blanka és I. Márton házasságából több gyermek már nem született, így Ifjú Martin halálát (1409) követően szertefoszlottak a remények, hogy Blanka aragón királyné is lehet. Az apósa II. Márton néven Szicília királya lett, de itt csak kevesebb, mint egy évet uralkodott, mert már 1410-ben meghalt. II. Márton szicíliai uralkodása formális volt, mert Blanka 1408, a férjének Szardíniába való elutazása óta régensnőként kormányozta a szigetet, 1415-ig, Navarrába való hazatéréséig. 1412-ben Idős Márton unokaöccse, a Kasztíliából, mégpedig a Trastámarai-házból származó, I. (Antequerai) Ferdinánd lett Aragónia királya, és – szintén I. Ferdinánd néven – Szicília királya is. Az új király a támogatásáért cserébe felkérte Blankát, hogy maradjon még Szicíliában, és régensként kormányozza ezúttal Ferdinánd nevében az országot. A népszerű Blanka tehát továbbra is Szicíliában maradt. 1413-ban azonban meghalt Blanka nővére, Johanna, így Blanka lett a Navarrai Királyság trónörököse, és ezért apja, III. Károly a mielőbbi hazatérésre ösztönözte a lányát. 1415-ben elhagyta a szigetet, amikor is a kormányzói székben felváltotta I. Ferdinánd aragóniai király másodszülött fia, János infáns, Blanka későbbi második férje, és Aragónia és Szicília későbbi uralkodója.

Navarra trónörököse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olitei királyi vár

1416. október 28-án Olitében[9] apja hivatalosan is trónörökösévé jelölte ki lányát, és 1419. november 6-án per procuram házasságot kötött János aragón infánssal, szintén Olitében.[10] Blanka és János személyesen 1420. június 10-én házasodott össze a pamplonai Szűz Mária Székesegyházban. János herceg, akinek Blankával ellentétben még csak az első házassága volt ez, 11 évvel volt fiatalabb a feleségénél. 1425-ben, III. Károly király halálakor nem csak I. Blanka lépett trónra, hanem a házasságkötés révén a férje is navarrai uralkodó lett, ő II. János, aki 1425-től a haláláig, 1479-ig uralkodott Navarrában.

Navarra királya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pamplonai Szűz Mária Székesegyház oldalról
A Pamplonai Szűz Mária Székesegyház szemből

Férjével együtt koronázták meg a Pamplonai Székesegyházban 1429. május 15-én, pünkösd vasárnapján.[11]

A koronázáskor a Navarrai Királyság rendjei esküt tettek Jánosnak mint királynak Blanka királynő jogán, akit királynőjükként, és jog szerinti úrnőjükként ismernek el, és Blankának pedig mint királynőjüknek és természetes únőjüknek tettek esküt (nuestra reyna y señora natural).[12]

Azonban I. Blanka királynő és II. János házassága nem volt szerencsés a Navarrai Királyságra nézve, mert II. János a kasztíliai (spanyol) érdekeket szem előtt tartva uralkodott.

Blanka királynő 1439. február 17-én végrendelkezett a trónutódlásról, melyben fiát Károly vianai herceget tette meg általános örökösének azzal a kitétellel, hogy apja életében nem használhatja a királyi címet.[12]

A Nuestra Señora de la Soterraña kolostor Santa María la Real de Nievában

Blanka királynő még életében gondoskodott gyermekei házasságkötéséről. Legkisebb lányát, Eleonóra infánsnőt egykori sógorának, I. (Grailly) Jánosnak, Foix grófjának a fiával, IV. Gastonnal, Foix grófjával jegyezte el 1436-ban, de a tényleges házasságkötésre csak a Blanka királynő halála utáni évben, 1442-ben került sor. Eleonóra volt az egyetlen gyermeke, aki törvényes utódokat adott a Navarrai Királyságnak. Fiát, Károly vianai herceget a burgundi herceg, III. Fülöp unokahúgával, Klevei Ágnessel (14221448), I. Adolf klevei herceg (13731448) és Valois Mária (13931463) burgundi hercegnő lányával házasította össze 1439. szeptember 30-án Olitéban. A házasságuk gyermektelen maradt. Idősebb lányát, Blanka hercegnőt személyesen kísérte el Kasztíliába, ahol elsőfokú unokatestvére,[13] a kasztíliai trónörökös, Henrik, Asztúria hercege, a későbbi IV. Henrik király felesége lett 1440. szeptember 15-én Valladolidban. Ez a házasság szintén gyermektelen maradt, de éppen ennek okán már jóval Blanka királynő halála után megsemmisítették a házasságukat, és Blanka hercegnőt hazaküldték 1453-ban.

Blanka királynő édesanyja hazájában maradt a házasságkötés után is, és kisebb körutazást tett az országban, és itt érte a halál Santa María la Real de Nieva városában a Nuestra Señora de la Soterraña kolostorában 1441. április 1-jén. Először itt temették el, majd Tudélában a Szent Ferenc kolostorban helyezték végső nyugalomra.[11]

I. Blanka királynő síremléke a Nuestra Señora de la Soterraña kolostorban Santa María la Real de Nievában

I. Blanka halála után II. János – jogtalanul – megtagadta azt, hogy a Navarrai Királyság uralkodója, mint édesanyjának örököse, Károly herceg lehessen, ami szinte véget nem érő, polgárháborúba forduló konfliktusba és megosztottságba taszította a királyságot. II. Jánost, mint navarrai királyt Bitorlóként is emlegetik azért, mert nem engedte át Navarra trónját Károlynak. II. János a bátyjának, V. Alfonz királynak a halála (1458) után Aragónia királya lett.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. II. Blanka királynőként is szoktak utalni rá, de ez nyilvánvalóan téves, ugyanis az ezekben az esetekben I. Blanka királynőként megjelölt Blanka (11771229), I. Tibold (12011253) király édesanyja nem volt navarrai királynő.
  2. Johanna a Foix(-Grailly)-házból származó I. Jánoshoz, Foix grófjához ment feleségül, de gyermektelenül halt meg 1413-ban.
  3. L. Anthony (1931: 13).
  4. L. Tramontana (1999: 22) és Tramontana (1938–2006).
  5. Blanka egyébként I. (Ifjú) Mártonnak a második felesége volt.
  6. ^ a b L. Tramontana (1999: 16).
  7. ^ a b L. Fodale (1999: 316–317).
  8. L. Tramontana (1999: 16) és Fodale (1999: 316–317).
  9. Baszk nyelven Erriberri.
  10. Storia della Regina Bianca
  11. ^ a b L. Anthony (1931).
  12. ^ a b De Francisco Olmos (2002: 301).
  13. Blanka navarrai királyi hercegnőnek az apja, II. János király és Henrik asztúriai hercegnek az anyja, Mária (13961445) aragón királyi hercegnő testvérek voltak.
  14. Katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Párizs, Masson, 1931.
  • Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana 60, 311–322, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • Tramontana, Salvatore: Il matrimonio con Martino: il progetto, i capitoli, la festa, Príncipe de Viana 60, 13–24, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • Lo Forte Scirpo, Maria Rita: La questione dotale nelle nozze siciliane di Bianca, Príncipe de Viana 60, 277–292, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • Lo Forte Scirpo, Maria Rita: C'era una volta una regina … : due donne per un regno: Maria d'Aragona e Bianca di Navarra, Napoli, Liguori, 2003. ISBN 882073527X
  • Ramírez Vaquero, Eloísa: La reina Blanca y Navarra, Príncipe de Viana 60, 323–340, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • Sesma Muñoz, J. Ángel: La reina doña Blanca y Aragón, Príncipe de Viana 60, 35–48, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • De Francisco Olmos, José María: Estudio documental de la moneda castellana de Juana la Loca fabricada en los Países Bajos (1505–1506), Revista General de Información y Documentación 12, 291–321, 2002. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • José Maria Lacarra: Historia política del reino de Navarra desde sus orígenes basa su incorporación a Castilla, I-III, Pamplona, 1972–1973.
  • Tramontana, Salvatore: Bianca di Navarra, Enciclopedia Italiana 10, Róma, 1968. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
Balzo Antónia
Szicília királynéja Aragon-Sicily Arms.svg
1402 – 1409
Következő
Prades Margit
Előző
I. (Ifjú) Márton
Szicília királya Aragon-Sicily Arms.svg
1408 – 1415 (Régens)
Következő
I. (Antequerai) Ferdinánd
Előző
Brianda d'Agoult
Luna grófnéja Armas de Luna.gif
1406 – 1409
Következő
Muri Jolán Lujza
Előző
Aragóniai Mária
Kasztíliai Mária
Aragónia trónörökösnéje Aragon Arms.svg
1402 – 1409
1420 – 1441
Következő
Kasztíliai Mária
Enríquez Johanna
Előző uralkodó:
III. (Nemes, Jó) Károly
Navarra uralkodója
1425 – 1441
Navarra címere
Következő uralkodó:
II. (Hitetlen) János de facto
IV. (Vianai) Károly de iure