IV. Gaston foix-i gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Gaston
Gaston of Foix.jpg
IV. Gaston portréja

Foix Grófság grófja
Gaston IV
Uralkodási ideje
1436. május 4. – 1472. július 25.
Elődje I. (Grailly) János
Utódja I. (Navarrai) Ferenc Phoebus
Béarni Algrófság algrófja
Gaston XI
Uralkodási ideje
1436. május 4. – 1472. július 25.
Elődje I. (Grailly) János
Utódja I. (Navarrai) Ferenc Phoebus
Andorra társura
Gastó IV
Uralkodási ideje
1436. május 4. – 1472. július 25.
Elődje I. (Graiilly) János
Utódja I. (Navarrai) Ferenc Phoebus
Életrajzi adatok
Uralkodóház Foix-ház (Foix-Grailly-ház)
Teljes neve Foix Gaston
Született
1423. február 26.
Petegem-aan-de-Schelde, Flandria
Elhunyt
1472. július 25. (49 évesen)
Roncesvalles, (baszkul: Orreaga), Navarra
Nyughelye Domonkos-rendiek temploma, Orthez, Béarni Algrófság vagy a Boulbonne-apátság, Foix Grófság
Házastársa I. Eleonóra, 1464-től Navarra jog szerinti, 1479-től tényleges királynője (1426–1479)
Gyermekei Feleségétől:
1. Gaston (1444–1470)
2. Péter (1449–1490)
3. János (1450 után–1500)
4. Mária (1452 után–1467)
5. Johanna (1454 után–1476)
6. Margit (1458 után–1486)
7. Katalin (1460 után–1494 előtt)
8. Izabella (megh. fiatalon)
9. Eleonóra (megh. fiatalon)
10. Jakab (1469 körül–1500)
Ágyasától:
11. Johanna (–1483 után)
Édesapja I. (Grailly) János, Foix grófja (1382–1436)
Édesanyja Albret Johanna (1403–1433)

IV. Gaston (Petegem-aan-de-Schelde, Flandria, 1423. február 26.Roncesvalles, (baszkul: Orreaga),[1] Navarra, 1472. július 25.), franciául: Gaston IV de Foix, baszkul: Gaston IV.a Foixkoa, occitánul: Gaston IV de Fois, katalánul: Gastó IV de Foix, spanyolul: Gastón IV de Foix. Foix és Bigorre grófja, Béarn algrófja, Andorra társura, Grailly ura. A Foix-Grailly-ház, vagy egyszerűbben Foix-ház királyi ágának megalapítója. Candale-i Anna magyar királyné anyai nagyapja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Foix vára

I. (Grailly) János, Foix grófja és Albret Johanna fia. IV. Gaston házassága Eleonóra navarrai királyi hercegnővel nyitott utat 1479-ben a Foix grófi ház felemelkedésének, hiszen Eleonóra királlyá koronázásával a gyerekeik navarrai királyi hercegek és hercegnők (vagy más néven infánsok és infánsnők) lettek, míg addig csak a grófi címet viselték apjuk, IV. Gaston után.

A Foix-Grailly-házból származott. Az első Foix grófi ház I. Mátyás grófnak – és felesége, Johanna aragón infánsnőnek, I. János aragóniai király idősebb lányának a jogán aragón trónkövetelőnek – (13631398) a gyermektelen halála után 1398-ban a nővérének, Foix Izabellának (Erzsébet; 13611428), IV. Gaston apai nagyanyjának Archambaud de Graillyvel, Bénauges algrófjával (1330/451412) történt házassága révén átadta helyét a Grailly-háznak, azaz a második Foix grófi háznak, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön, vagy éppen a kettőt kombinálva az új uralkodóház megjelelésére. Az uralkodócsalád már a királyi cím megszerzése előtt is a francia főnemesség tagja volt, viszont birtokaiknak dél-franciaországi elhelyezkedése miatt az occitán nyelvterülethez is erősen kötődtek,[2] így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek.

A Foix-ház esetében ő a harmadik, aki a királyi cím várományosa, de halála megakadályozta, hogy elnyerje a királyi címet, mikor felesége, Eleonóra királynő lett. Már apja, I. János gróf is navarrai hercegnőt vett feleségül, IV. Gaston anyósának, I. Blanka navarrai királynőnek a nővérét, Johannát, de ebben az esetben a feleség korai halála akadályozta meg, hogy apjából király legyen.[3] A házasság azonban gyermektelen maradt, így I. János a gyermekei révén sem kerülhetett közel a trónhoz, csak ha a második házasságából született fiát, IV. Gastont eljegyzi a volt sógornője egyik lányával. A jó személyes kapcsolat megmaradt I. János és Blanka navarrai királynő között, aki így nővére gyermektelen halála után megörökölte a navarrai trónt. Gyermekeiket, IV. Gastont és Eleonórát eljegyezték egymással, és 1436. július 30-ára tűzték ki az esküvőt, de még sem lehetett esélye sem I. Jánosnak, aki két hónappal az esküvő előtt meghalt, sem fiának, hogy valaha a navarrai trónra kerüljön, hiszen Eleonóra volt Blanka királynő három nagykorúságot elért gyereke közül a legkisebb. Blanka királynő haláláig úgy tűnik, a Foix-Grailly-ház számára nem terem királyi korona.

A trónra jutás lehetőségét IV. Gaston apósa, II. János navarrai király kínálta tálcán, mivel a Blankával közös elsőszülött fiát, Károlyt, Viana hercegét és lányát, Navarrai Blankát szeretné kizáratni a navarrai trónöröklésből, mivel apjukat nem ismerték el törvényes királynak, mert a trón valójában anyjuk, I. Blanka navarrai királynő révén őket illette meg. Eleonóra apja mellé állt az örökösödési harcban, és apja megtette őt Navarra kormányzójának. II. János tárgyalásokat kezdett XI. Lajos francia királlyal a Blanka királynőtől született kisebbik lánya, Eleonóra trónöröklésének elismertetésére, és ekkor jegyezte el unokáját, IV. Gaston és Eleonóra elsőszülött fiát, Gaston vianai herceget a francia király húgával, Valois Magdolnával.

IV. Gaston vezette a házassági tárgyalásokat francia részről, amikor Magdolna francia hercegnőt, VII. Károly francia király lányát 1457. szeptemberében eljegyezték V. László magyar királlyal. 1457. december 22-én Tours-ban IV. Gaston egy nagy ünnepséget rendezett a vendégek tiszteletére,[4] ekkor ugyanis még nem tudták, hogy V. László már 1457. novemberében váratlanul meghalt. Egy évvel később már ő kérte meg a hercegnőt a fia, Gaston vianai herceg, a navarrai trón várományosa számára.

A házasság 1462. február 11-én köttetett meg. Ekkor már csak az idősebb nővér, Blanka állt Gaston és Eleonóra hercegnő trónöröklésének útjában, hiszen bátyja egy évvel korábban tisztázatlan körülmények között elhunyt, de a közvélekedés a király második feleségét, Kasztíliai Johanna aragóniai királynét, II. Ferdinánd aragóniai király anyját gyanúsította a vianai herceg megmérgezésével, hogy a fiát tehesse meg aragón királynak, mely csak apai ágon öröklődött. 1464-ben a börtönben meghalt a nővér, Blanka is, így már csak Eleonóra maradt az egyedüli és immár törvényes örökös, hiszen egyik testvére sem hagyott hátra törvényes utódokat. Gaston erőteljesen támogatta feleségét a trón megszerzésében, és a katonai szolgálatait apósa, II. János király is gyakran igénybe vette. Ő mentette fel a katalán felkelők által ostromolt Girona várát 1461-ben, ahol II. János második felesége, Johanna királyné és fia Ferdinánd infáns kis híján a várral együtt felkelők kezére került. Az örömbe üröm is vegyült, hiszen 1470-ben lovagi tornán életét vesztette Gaston legidősebb fia, Gaston vianai herceg, aki két gyermeket hagyott hátra, Ferencet és Katalint, akik már valóban örököltek nagyanyjuk után, és a Foix-Grailly-házat királyi dinasztiává emelték. Két évvel a fia halála után, 1472-ben meghalt Gaston is, így nem érhette meg felesége trónra jutását, és dinasztiája felemelkedését. 1479-ben Eleonóra rövid, egy hónapos uralkodás után meghalt, így unokája, Gaston vianai herceg és Valois Magdolna fia, I. Ferenc Phoebus navarrai király valóban megörökölte a trónt, és ő lett Navarra első uralkodója a Foix-Grailly-házból, amely címért nagyapja, IV. Gaston annyit fáradozott. I. Ferenc azonban négy évvel később meghalt, így most húga, Katalin lépett trónra. I. Katalin volt a második, és egyben utolsó navarrai király a Foix-Grailly-házból, amely csak 14791517 között uralta Navarrát.[5]

IV. Gastonnak az Eleonóra királynővel kötött házasságából 10 gyereke született, de közülük csak hat élte túl a szüleit. A Foix-Grailly-házból két királyné is származott. IV. Gaston legkisebb lányának Foix Katalin navarrai hercegnőnek a szintén Foix-Grailly-házból született II. Gaston János candale-i gróffal kötött házasságából lányuk, Anna candale-i grófnő vált magyar és cseh királynévá, és IV. Gaston harmadszülött fiának, János navarrai hercegnek és narbonne-i algrófnak (1446 körül–1500) a lánya, Germána navarrai hercegnő pedig aragón királynévá. Candale-i Anna és Foix Germána unokatestvére volt egy másik híres királyné, akinek köszönhették az előbbiek a karrierjüket, bár ő nem volt a Foix-Grailly-ház tagja. Ő Anna francia királyné és Bretagne uralkodó hercege volt, aki IV. Gaston Margit lányának és II. Ferenc bretagne-i hercegnek volt a lánya.

IV. Gaston nyughelye vitatott. Vagy a Béarn Algrófságban fekvő Orthez[6] Domonkos-rendiek templomában vagy a Foix Grófságban levő ciszterci Boulbonne-apátságban temették el.[7] Utóda örökölt tartományaiban az elsőszülött fiának, Gaston vianai hercegnek a fia, I. Ferenc Phoebus lett.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A város mindkét elnevezése hivatalos használatban van.
  2. 1532-ig hivatalos nyelvként volt elismerve.
  3. Az első eset, mikor a királyi cím kútba esett, az a fent említett Mátyás gróf esete.
  4. Lásd Sz. Jónás (1999: 569).
  5. 1512-től ténylegesen csak az ország északi részét.
  6. Occitánul Ortès.
  7. L. Anthony (1931: 9).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Kropf Lajos: Anna királyné, II. Ulászló neje, Századok 29, 689–709, 1895.
  • Birkás Géza: Francia utazók Magyarországon, Acta Universitatis Szegediensis: Sectio philologica, 16. Tomus, Szeged, 228 pp., 1948.
  • Sz. Jónás Ilona (szerk.): László magyar király követsége Franciaországban, In: Sz. J. I. (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Osiris, Budapest, 568–570, 1999. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Gaston foix-i gróf témájú médiaállományokat.
Előző
I. (Grailly) János
Foix grófja Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1436 – 1472
Következő
I. (Navarrai) Ferenc Phoebus
Előző
I. (Grailly) János
Béarn algrófja Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1436 – 1472
Következő
I. (Navarrai) Ferenc Phoebus
Előző
I. (Grailly) János
Andorra társura Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1436 – 1472
Következő
I. (Navarrai) Ferenc Phoebus