Foix Katalin navarrai hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Foix Katalin
Candale (Kendal) grófnéja
Catherine de Foix/Catarina de Fois
Uralkodási ideje
1485. december 5. – 1494 előtt
Elődje De la Pole Margit
Utódja Albret Izabella
Bénauges Grófság grófnéja
Catherine de Foix/Catarina de Fois
Uralkodási ideje
1485. december 5. – 1494 előtt
Elődje De la Pole Margit
Utódja Albret Izabella
Navarrai Királyság királyi hercegnője
Catalina de Foix/Katalina Foixkoa
Uralkodási ideje
1479. január 19. – 1494 előtt
Életrajzi adatok
Uralkodóház Foix-ház (Foix-Grailly-ház)
Teljes neve Foix-Grailly Katalin
Született
1460 után
Elhunyt
1494 előtt (34 évesen)
Házastársa II. (Foix) Gaston János, Candale grófja (1448 körül–1500)
Gyermekei 1. Gaston (–1536)
2. Péter
3. János (1483 körül–1529)
4. Anna (1484–1506)
Édesapja IV. Gaston, Foix grófja (1423–1472)
Édesanyja I. Eleonóra navarrai királynő (1426–1479)

Foix Katalin (1460 után – 1494 előtt), franciául: Catherine de Foix, princesse de Navarre, occitánul: Catarina de Fois, spanyolul: Catalina de Foix, infanta de Navarra, baszkul: Katalina Foixkoa, navarrai királyi hercegnő (infánsnő). Candale-i Anna magyar királyné anyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Eleonóra navarrai királynőnek és IV. Gastonnak, Foix grófjának a lánya. Anyjának, I. Eleonórának a trónra lépte nyitott utat 1479-ben a Foix grófi ház felemelkedésének, hiszen I. Eleonóra királlyá koronázásával a gyerekei navarrai királyi hercegek és hercegnők (vagy más néven infánsok és infánsnők) lettek, míg addig csak a grófi címet viselték apjuk, IV. Gaston, Foix grófja után. Foix Katalin is ekkortól lett navarrai királyi hercegnő, és a 8. helyen állt a trónöröklési sorban anyja, I. Eleonóra királynő trónra léptekor.[1] Egy hónappal később, anyja halálakor és unokaöccsének, a szintén a Foix-Grailly-házból származó I. Ferenc Phoebus navarrai királynak a trónra léptével a 7. helyre került, de Ferenc király halála után 1483-ban, unokahúgának, I. Katalinnak a trónra kerülése sem változtatott nagyban a trónöröklési sorrendjén. I. Katalin volt a második, és egyben utolsó navarrai király a Foix-Grailly-házból, amely 14791517 között uralta Navarrát.[2] Foix Katalin hercegnő esetleges navarrai trónöröklése azonban nem csak attól függött, hogy hányadik helyen áll a rangsorban, hanem hogy melyik frakció[3] volt éppen hatalmon, amelyek más-más trónjelöltet támogattak. Katalin bátyja, János, Narbonne algrófja (1450 után–1500) ugyanis vitatta a nők trónöröklési jogát a férfiakkal szemben, így önmagát tekintette Navarra jogos királyának 1483-ban, unokahúga trónra léptekor, ezért a királyságban egészen 1494-ig, I. Katalin királynő pamplonai megkoronázásáig polgárháború dúlt. Katalin infánsnőnek sem életében nem volt esélye a navarrai trón betöltésére, sem gyerekei nem kerültek hozzá közel, viszont lánya, Candale-i Anna királyné révén az utódai a Habsburg–Jagelló házassági szerződésnek köszönhetően a spanyol Habsburgok révén navarrai királyok is lettek.

1475-ben eljegyezték Laval Péterrel, Montafilant urával, XIV. Guido, Laval grófja fiával, aki azonban az eljegyzés után még ugyanabban az évben meghalt. Így a következő, 1476-os évben eljegyezték nővére, Foix Margit egykori vőlegényével, Foix Gaston Jánossal, I. Jánosnak, Kendal (Candale) és Bénauges grófjának, valamint De la Pole Margitnak, Kendal grófnőjének a fiával, akivel másod-unokatestvérek voltak, mivel nővére 1471-ben II. Ferenc breton herceg felesége lett.[4] Gaston Jánossal végül 1479. június 5-én kötötték meg a házassági szerződést.[5] Férjével mindketten a Foix-Grailly-házból származtak, de csak Katalin volt az uralkodóház királyi ágának tagja. Az első Foix grófi ház I. Mátyás grófnak – és feleségének, Johanna aragón infánsnőnek, I. János aragóniai király lányának a jogán aragón trónkövetelőnek – (13631398) a gyermektelen halála után 1398-ban a nővérének, Foix Izabellának (Erzsébet; 13611428) Archambaud de Graillyvel, Bénauges algrófjával (1330/451412) történt házassága révén átadta helyét a Grailly-háznak, azaz a második Foix grófi háznak, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön, vagy éppen a kettőt kombinálva az új uralkodóház megjelelésére. Az uralkodócsalád már a királyi cím megszerzése előtt is a francia főnemesség tagja volt, viszont birtokaiknak dél-franciaországi elhelyezkedése miatt az occitán nyelvterülethez is erősen kötődtek,[6] így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek.

Katalin halála után férje újra megnősült, majd mikor gyerekei apjuk halálával elárvultak, a lánya, Candale-i Anna a francia udvarba került Bretagne-i Anna királyné pártfogása alá, aki II. Ulászlóhoz adta feleségül.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Navarrai Királyságban, az egyetlen baszk alapítású államban, a hagyományos matriarchátus továbbélésének tekinthető, hogy a nőknek kitüntetett szerep jutott, és hogy nem tekintették tragédiának, ha egy nő foglalta el a trónt.
  2. 1512-től ténylegesen csak az ország északi részét.
  3. A beaumontiak, illetve agramontiak.
  4. Lásd Anthony (1931: 10).
  5. Les Foix-Candale – 2014. április 29.
  6. 1532-ig hivatalos nyelvként volt elismerve.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Kropf Lajos: Anna királyné, II. Ulászló neje, Századok 29, 689–709, 1895.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
De la Pole Margit
Candale grófnéja Armoiries Navarre Foix.svg
1485 – 1494 előtt
Következő
Albret Izabella
Előző
De la Pole Margit
Bénauges grófnéja Armoiries Navarre Foix.svg
1485 – 1494 előtt
Következő
Albret Izabella