Jagelló Anna magyar királyné

Jagelló Anna
Hans Maler von Schwaz: Jagelló Anna, 1520
Magyar Királyság királynéja
Jagelló Anna
Uralkodási ideje 1526. december 17. – 1547. január 27.
Koronázása	Székesfehérvár 1527. november 4.
Elődje	Idősebb Habsburg Mária
Utódja	Ifjabb Habsburg Mária
Cseh Királyság királynéja
Anna Jagellonská
Uralkodási ideje 1526. október 23. – 1547. január 27.
Koronázása	Prága 1527. február 21.
Elődje	Idősebb Habsburg Mária
Utódja	Ifjabb Habsburg Mária
Német Királyság királynéja
Anna Jagiello
Uralkodási ideje 1531. január 5. – 1547. január 27.
Koronázása	Aachen 1531. január 11.
Elődje	Portugáliai Izabella
Utódja	Ifjabb Habsburg Mária
Ausztriai Főhercegség főhercegnéje
Anna Jagiello
Uralkodási ideje 1521. május 26. – 1547. január 27.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	Sforza Bianka Mária
Utódja	Ifjabb Habsburg Mária
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Jagelló-ház
Teljes neve	Jagelló Anna
Született	1503. július 23. Buda
Elhunyt	1547. január 27. (43 évesen) Prága
Nyughelye	Szent Vitus-székesegyház, Prága
Házastársa	I. (Habsburg) Ferdinánd magyar, cseh, német király és osztrák főherceg (1503–1564)
Gyermekei	1. Erzsébet (1526–1545) 2. Miksa (1527–1576) 3. Anna (1528–1590) 4. Ferdinánd (1529–1595) 5. Mária (1531–1581) 6. Magdolna (1532–1590) 7. Katalin (1533–1572) 8. Eleonóra (1534–1594) 9. Margit (1536–1566) 10. János (1538–1539) 11. Borbála (1539–1572) 12. Károly (1540–1590) 13. Orsolya (1541–1543) 14. Ilona (1543–1574) 15. Johanna (1547–1578)
Édesapja	II. Ulászló magyar király (1456–1516)
Édesanyja	Foix Anna candale-i grófnő (1484–1506)

Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh és német királyné. II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna leánya, II. Lajos nővére.

Élete

II. Ulászló magyar és cseh királynak és harmadik feleségének, a Foix-Grailly-házból származó Anna candale-i grófnőnek a legidősebb gyermeke.

Gyermekkora

Candale-i Anna az Ulászlóval 1502. szeptember 29-én Székesfehérvárott kötött házasságot követően a várakozásoknak megfelelően szinte azonnal teherbe is esett, és természetesen a kor elvárásai szerint rögtön fiú örököst vártak, de így is nagy öröm volt az uralkodópár első gyermekének érkezése, mikor 1503. július 23-án megszületett egy életerős kislány, és a királyné is jó egészségnek örvendett. A legifjabb hercegnő a keresztségben a francia királyné, Bretagne-i Anna tiszteletére az Anna nevet kapta, és bár a magyar trónöröklési joga kétséges volt még ebben a pillanatban, minden remény megvolt arra, hogy a várva-várt fiú is kövesse az új jövevényt. Anna V. László 1440-ben Komáromban történt születését követően hosszú idő (63 év) után az első hazai földön világra jött életképes és törvényes házasságból származó királyi sarj. A kislány az ország fővárosában és királyi székhelyén, Budán látta meg a napvilágot. Az országon kívüli, és különösen Prágában lezajlott születés ellen nemcsak pozitív érvek szólnak, nevezetesen, hogy Anna születésének körülményei a velencei források tekintetében szinte napra pontosan vannak dokumentálva, de független érvek is azt támasztják alá, hogy Candale-i Anna nem szülhetett Csehországban, hiszen rövidre szabott életében, bár tervezték, de különféle okok miatt sohasem járt a Cseh Királyságban.

Jagelló Anna dajkája a budai bíró felesége, Ursula Pemfflinger volt. 1505. februárjában Szapolyai János, illetőleg az ő nevében az anyja, Piast Hedvig tescheni hercegnő, a II. Ulászló királlyá választását támogató Szapolyai István nádor özvegye feleségül kérte a királyi pár leányát, Annát, de az udvar a leánykérést elutasította. Anna hercegnő jegyeséül először az 1504. májusában Corvin János ellenében nádorrá választott Perényi Imre volt kiszemelve, de hamar felhagyott ezzel az ötlettel a király. Ugyanis 1505. július 19-én megindultak a tapogatózások I. Miksával a kétéves Anna hercegnő és a vele egyidős Ferdinánd főherceg házasságáról. 1505. október 13-án a rákosi végzés értelmében kifejezésre juttatták a rendek azon óhajukat, hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén többé nem választanak idegen uralkodót, és a leányági öröklést, így Anna hercegnő trónöröklési jogát nem ismerik el. A király ezt kijátszva titokban követséget küldött I. Miksához a családi szerződés megkötése ügyében. 1506. március 20-án a Jagelló- és a Habsburg-ház szerződést kötött a rákosi végzés hatálytalanítására Bécsújhelyen, melynek értelmében I. Miksa unokája, Ferdinánd feleségül veszi Annát, míg II. Ulászló esetleg születendő fia, a későbbi II. Lajos pedig elveszi Ferdinánd húgát, Mária főhercegnőt. A szerződésnek az adott nyomatékot, hogy Anna királyné ekkor nagyjából három hónapos terhes volt. Bár II. Ulászló magyar országgyűlési határozat értelmében 1506. május 7-én hadat üzent Miksának, titokban tovább folytak 1506. május 11-én a tárgyalások Anna hercegnő házasságáról. 1506. júniusában akkor sem szakadtak meg a titkos megbeszélések, mikor Miksa csapatai elfoglalták Sopront és Pozsonyt. Azonban 1506. június 22-én az udvar hivatalosan újra Perényi Imrét nevezte meg Anna hercegnő leendő férjéül, de 1506. július 19-én II. Ulászló megbízottai békeszerződést kötöttek Miksával Bécsújhelyen, miután Perényit újra ejtették.

Anna hercegnő hároméves és háromnapos volt, amikor édesanyja, Candale-i Anna magyar királyné 1506. július 26-án meghalt. 1507. november 12-én Budán megkötötték a végleges örökösödési szerződést a kettős házasságról, Anna hercegnő és Lajos herceg eljegyzéséről a Habsburg főhercegekkel. Anna az öccse, II. Lajos koronázása után, 1508-ban, öccséhez hasonlóan külön udvartartást kapott, mely édesanyja udvartartásának egykori tagjaiból lett összeállítva.

A kettős házassági szerződés érvényessége mellett, amely nem szabályozta pontosan, hogy melyik Habsburg lesz Anna hercegnő férje: Ferdinánd, a bátyja, Károly vagy esetleg nagyapjuk, az 1510-től újra özvegy Miksa császár, 1514. március 13-án Orléans-ban Miksa és Aragóniai Ferdinánd eljegyzik az unokájukat, az aragón nagyapja kasztíliai udvarában nevelkedő ifjabb Ferdinánd infáns-főherceget XII. Lajos francia király és Bretagne-i Anna leányával, Klaudiával, aki 1514. január 9-én Bretagne uralkodó hercegnőjévé vált. Klaudia hozományául a Nápolyi Királyság, a Milánói Hercegség és Genova lett kijelölve. Ezt az eljegyzést azonban hamar felbontották.

1515. július 19-én a bécsi királytalálkozón megerősítették a Habsburg–Jagelló házassági szerződést. Az összejövetelen három uralkodó: I. Miksa német-római császár, II. Ulászló magyar király és öccse I. Zsigmond lengyel király vett részt, valamint a jegyesek: Miksa unokája, Mária és II. Ulászló gyermekei: Anna és Lajos. Miksa két fiúunokája, a Németalföldön nevelkedő Károly és a Kasztíliában nevelkedő Ferdinánd infáns nem vett részt az eljegyzésen. 1515. július 22-én zajlott le a hivatalos kézfogó. Ferdinánd infáns-főherceg nevében Miksa a bécsi Szent István Székesegyházban ünnepélyesen eljegyezte Anna hercegnőt, Lajos ifjabb király pedig Mária infáns-főhercegnőt. A hozomány 200 ezer–200 ezer arany volt, melyek kiegyenlítették egymást. Miksa azt szerette volna, ha kisebbik fiúunokája és jegyese, Anna az osztrák örökös tartományokat örökölné, és az „Ausztriai Királyság” létrehozásával annak királya és királynéja lennének. Biztosítani akarták, hogy ahogy Mária Lajos ifjabb király révén királyné lett vagy lesz, hozzá hasonlóan Anna hercegnő is legalább királynéi címet fog birtokolni: Károly révén Kasztília királynéja, Ferdinánd révén pedig vagy Itália vagy a majdan létrehozandó Ausztria királynéja lehetne. A magyarokat viszont az nyugtatta volna meg a legjobban, ha Annából császárné válhatna, hiszen Miksának meg kellett ígérnie, hogyha unokái nem vehetnék feleségül Annát, ő maga veszi el a nála 44 évvel fiatalabb kis hercegnőt. Magyarországon nem egyöntetűen fogadták az eljegyzés megtörténtét. Perényi Imre nádor például, Anna egykori jegyese Pozsonyban, ahol az előzetes tárgyalások alapján tervezték a kettős frigy megtartását, gyaloghintón vitette magát keresztül a városon, és tiltakozott a Habsburg–Jagelló megállapodás ellen.

Anna hercegnő az Európa-szerte óriási figyelemmel kísért és hatalmas propagandával körülövezett kettős eljegyzés után már nem tért haza Magyarországra, hanem Ausztriában maradt. 1517 és 1521 között Tirol székhelyén, az innsbrucki Neuer Burgban együtt nevelkedett leendő sógornőjével, Habsburg Máriával.

II. Ulászló és Miksa halála után újra meg kellett erősíteni, hogy mindkét fél továbbra is fenntartja a kettős esküvő iránti igényét. A németek Mercurino di Gattinara főkancellár egy 1519 novemberi vázlatterve szerint Anna hercegnőt látták volna szívesen V. Károly választott német király oldalán mint leendő császárnét, ellentétben egy francia hercegnővel. Károly házasságát azonban lebegtetni kellett még, hogy nehogy magukra haragítsák a jelentkezőket, akik mind a leendő császár apósai szerettek volna lenni. Így I. Ferenc francia király jóindulatán kívül, aki Károly legfőbb riválisa volt a császárválasztáson, I. Mánuel portugál és VIII. Henrik angol király támogatására is szükségük volt az új hatalom megerősödéséig. II. Lajos kormányzata hosszas tárgyalások után elállt attól az ötlettől, hogy Anna Károlyhoz menjen feleségül, de ennek a Habsburg-területek felosztása volt az ára. Károly lemondott öccse javára az osztrák örökös tartományokról, és bár újfent kilátásba helyezték e tartományok királysággá alakítását, ez sohasem történt meg. Mint ahogy Károly a Nápolyi Királyságról sem mondott le öccse javára, pedig ez az eshetőség Aragóniai Ferdinánd végrendeletében is szerepelt. Anna és Ferdinánd ennek eredményeként 1520. december 11-én Innsbruckban végre gyűrűt cserélt. Ferdinándot ekkor Wilhelm von Roggendorff képviselte. Mária és Lajos per procuram megkötött házasságában pedig Sárkány Ambrus képviselte Lajos királyt.

Házassága

Ferdinánd 1521. májusában érkezett Linzbe, ahol először találkozott húgával, Máriával és jövendőbelijével, Annával. Anna 1521. május 26-án Linzben ment férjhez Ferdinánd főherceghez, a későbbi I. Ferdinánd magyar királyhoz. Anna öccse, Lajos pedig 1522. január 13-án Budán vette feleségül Ferdinánd húgát, Máriát.

Magyar hercegnőből magyar királyné

Miután II. Lajos 1526-ban a mohácsi csatában meghalt, Ferdinánd követte a magyar és a cseh trónon. A magyarok egy része azonban a rákosi végzés értelmében nem akart idegen uralkodót és mivel Anna házassága is a rendek beleegyezése nélkül történt meg, ellenkirályt választottak, Szapolyai Jánost.

Anna híres volt vallásosságáról, jótékonykodásairól és okosságáról, beszélt latinul, csehül, magyarul és németül. Ferdinánd már röviddel a házasságkötés után, Trieszt püspökével együtt udvari tanácsának elnökévé tette.

Családja

15 gyermeket szült férjének. Édesanyjához hasonlóan, gyermekszülés következtében vesztette életét. 15. gyermeke, Johanna születése után, 1547-ben halt meg gyermekágyi lázban. 13 gyermeke érte el a felnőttkort.

• Erzsébet (1526–1545), II. Zsigmond Ágost lengyel király első felesége.
• I. Miksa (1527–1576) magyar és cseh király, (II. Miksa néven) német-római császár.
• Anna (1528–1590), 1546-ban V. Albert bajor herceg felesége lett.
• Ferdinánd (1529–1595)
• Mária (1531–1581)
• Magdolna (1532–1590)
• Katalin (1533–1572), 1549-től III. Ferenc mantovai herceg, majd ennek halála után, 1553-tól II. Zsigmond Ágost lengyel király harmadik felesége.
• Eleonóra (1534–1594), Guglielmo mantovai herceg felesége.
• Margit (1536–1566)
• János (1538–1539)
• Borbála (1539–1572), 1565-től Este-i II. Alfonz modenai herceg felesége.
• Károly (1540–1590), a későbbi II. Ferdinánd német-római császár apja.
• Orsolya (1541–1543)
• Ilona (1543–1574)
• Johanna (1547–1578), 1565-től I. Ferenc toszkánai nagyherceg (Francesco’ de Medici) felesége.

Irodalom

• Fógel József: II. Ulászló udvartartása (1490-1516), MTA, Budapest, 166 pp., 1913
• Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei, Századok 141, 1193-1216, 2007
• Tamussino, Ursula: Margarete von Österreich. Diplomatin der Renaissance, Styria, Graz 1995, ISBN 3-222-12336-5.
• Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok, 631-641, 727-757 és 816-840, 1877.
• Wiesflecker, Hermann: Maximilian I., Verlag für Geschichte und Politik, Wien, 1991.

Előző Sforza Bianka Mária	Ausztria főhercegnéje 1521 – 1547	Következő Ifjabb Habsburg Mária
Előző Sforza Bianka Mária	Karintia hercegnéje 1521 – 1547	Következő Ifjabb Habsburg Mária
Előző Sforza Bianka Mária	Stájerország hercegnéje 1521 – 1547	Következő Ifjabb Habsburg Mária
Előző Sforza Bianka Mária	Krajna hercegnéje 1521 – 1547	Következő Ifjabb Habsburg Mária
Előző Sforza Bianka Mária	Tirol grófnéja 1521 – 1547	Következő Ifjabb Habsburg Mária
Előző Idősebb Habsburg Mária	Magyar királyné 1526 – 1547	Következő Ifjabb Habsburg Mária
	Horvát királyné 1527 – 1547
	Szlavón királyné 1527 – 1547
	Cseh királyné 1526 – 1547

Előd: Portugáliai Izabella

Német királyné 1531 – 1547

Utód: Ifjabb Habsburg Mária