Francesco de’ Medici

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Francesco de’ Medici
FrancescodeMedici.jpg

Toszkána nagyhercege
I. Ferenc
Elődje I. Cosimo
Utódja I. Ferdinánd
Életrajzi adatok
Uralkodóház Medici-család
Született
1541. március 25.
Firenze,
Elhunyt
1587. október 19. (46 évesen)
Poggio a Caiano
Házastársa Habsburg Johanna
Gyermekei Eleonora (1566-1611)
Romola (1568)
Anna (1569-1584)
Izabella (1571-1572)
Lucrezia (1572-1574)
Maria (1573-1642)
Antonio (1576-1621)
Filippo (1577-1582)
fiú (*/† 1578)
Édesapja I. Cosimo de’ Medici
Édesanyja Toledói Eleonóra

Francesco de’ Medici (Firenze, 1541. március 25.Poggio a Caiano, 1587. október 19.), I. Ferenc néven Toszkána nagyhercege (grandduca di Toscana) 1574. április 21. és 1587. október 19. között.[1]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bandiera del granducato di Toscana (1562-1737).png

I. Cosimo de’ Medici nagyherceg (1519-1574) és Toledói Eleonóra (1519-1562) második gyermeke.

1565 decemberében feleségül vette I. Ferdinánd (1503-1564) német-római császár legifjabb leányát, Habsburg Johanna főhercegnőt (1547-1578), akitől egy – beteges – fia született, Filippo (1577–1582). Az osztrák főhercegnő halála után feleségül vette szeretőjét, Bianca Cappellót (1548-1587).[2]

Kormányzása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1564-ben került a kormányzat élére, amikor apja még élt. A nagyhercegi rangot 1574-ben örökölte apja után. A cím ugyan nem teljesen legitim, minthogy 1569-ben V. Piusz pápa adományozta Francesco apjának, Cosimónak, de Francesco elérte, hogy 1575 novemberében II. Miksa német-római császár is nagyherceggé emelje. A Habsburg-ház szolgálatáért cserébe elismertette a dinasztia örökletes jogát minden toszkánai területére, és kétszer is visszautasította, hogy jelöljék a lengyel trónra (1575 és 1587).[3] Francesco nagyherceg hírneve a botrányok tengerében – köszönhetően családja tagjainak – egyre mélyebbre süllyedt: ő maga visszavonult a világtól pratolinói magánparadicsomába, ahol aranyhalait, svéd rénszarvasait etette, ápolta és a természet titkairól elmélkedett.

Művészetpártolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más elfoglaltságai is voltak, amelyek elvonták a figyelmét a hivatalos ügyektől: az Uffizi harmadik emeletén művészeti galériát szervezett és ifjú művészek számára iskolát. Ő hozta létre az Accademia della Cruscát.[4] Támogatta Bernardo Buontalenti (1536–1608) tervét Livorno fejlesztésére (1577), amelyből Toszkána legnagyobb kikötőjét kívánták kialakítani. Megerősítette a flottát is és számos kereskedelmi állomást létesített a Földközi-tenger keleti medencéjében. Élénk tudományos érdeklődést mutatott a kémia, a mechanika és a ballisztika iránt, de a család hagyományainak megfelelően pártolta a művészeket is és ő helyezte el a Mediciek festménygyűjteményét a firenzei Uffizi-palotában.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Francesco feleségével együtt – ugyanazon a napon – halt meg 1587 októberében, valószínűleg maláriában. A népi képzelet azonban nem fogadta el ezt a prózai magyarázatot. Azt beszélték, hogy Bianca mérgezett tortát készített, amelyet sógorának – Ferdinándnak, a későbbi nagyhercegnek – szánt, de férje véletlenül megkóstolta és Bianca kétségbeesésében maga is evett belőle, hogy kövesse a szeretett férfit a halálba. Más változat szerint megmérgezték őket.[5]Más, új ismeretek szerint Ferdinánd mérgezte meg őket.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 68. p.
  2. Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Holnap Kiadó, Budapest, 1993. 261-262. p.
  3. Fodor Ágnes, A.: Uralkodó és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, 2001. 176. p.
  4. Hibbert, C.: i.m. 264. p.
  5. Fodor Á., A.: i.m. 176. p.


Előző uralkodó:
I. Cosimo
Toszkána nagyhercege
1574–1587
Medici-család
A Toszkánai Nagyhercegség lobogója (Medici-család, 1562-1737)
Következő uralkodó:
I. Ferdinánd