Medici Mária francia királyné

Medici Mária, francia királyné (1622, Peter Paul Rubens által, Prado, Madrid)

Medici Mária (olaszul Maria de’ Medici, franciául Marie de Médicis), (Firenze, 1575. április 26. – Köln, 1642. július 3.) toszkánai nagyhercegnő, IV. Henrikkel kötött házassága révén Franciaország és Navarra királynéja (1600–1610), majd régense (1610–1631); XIII. Lajos anyja.

Család

Francesco de’ Medicinek, Toszkána nagyhercegének és Habsburg Johanna osztrák főhercegnőnek leánya. Anyai nagyszülei I. Cosimo de’ Medici toszkánai nagyherceg és Toledói Eleonóra nápolyi hercegnő, apai nagyszülei I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király és Jagelló Anna magyar királyi hercegnő voltak.

IV. Henrik francia király nem sokkal azután, hogy elvált első feleségétől, Valois Margit francia hercegnőtől, 1600. október 5-én Firenzében nőül vette Mária toszkánai hercegnőt, hogy annak hatalmas hozományából ki tudja fizetni saját tartozásait. A fényes ünnepségen a távol lévő vőlegényt megbízottja képviselte (per procurationem). 1601-ben Mária királyné megszülte Lajos trónörököst, a dauphint, majd a következő nyolc évben még öt gyermeket szült a királynak.

Gyermekei:

• XIII. Lajos francia király (1601. szeptember 27. – 1643. május 14.)
• Erzsébet (1602. november 22. – 1644. október 6.), IV. Fülöp spanyol király felesége, Spanyolország királynéja,
• Krisztina Mária (1606. február 10. – 1663. december 27.), I. Viktor Amadé savoyai herceg felesége,
• Miklós (1607. április 16. – 1611), Orléans hercege, gyermekkorban meghalt.
• Gaston (1608. április 25. – 1660. február 2.), Orléans hercege, a Monsieur.
• Henrietta Mária (1609. november 25. – 1669. szeptember 10.), I. Károly angol király felesége, Anglia királynéja.

IV. Henrik és Mária

Medici Mária francia királyné portréja (1610 körül, ifjú Frans Pourbus által Rijksmuseum, Amszterdam)

A IV. Henrik francia királlyal kötött házassága a Mediciek számára presztízs-növekedést jelentett. A franciák azonban szinte azonnal kimutatták ellenérzésüket új királynéjuk irányt, aki nem volt sem különösebben fiatal, sem vonzó, nem tűnt intelligensnek sem. Annak ellenére, hogy biztosította a Bourbonok dinasztikus jövőjét, kapcsolatuk megromlott.

Mária neheztelt férje állandó hűtlenkedése miatt, a király pedig megvetette feleségének gátlástalan firenzei kegyenceit, a kalandor Concino Concinit († 1617) és annak feleségét Leonora Dori Galigait († 1617). A velük szervezett mulatságok szinte mindenkit ellene fordítottak. IV. Henrik francia király 1610. május 14-i meggyilkolása után a párizsi parlament az özvegy Mária királynét – a fiatal XIII. Lajos mellé – régensnek nyilvánította. Az özvegy anyakirályné 1617-ig irányította Franciaországot.

Politikája

Concini tanácsára Mária szakított férje spanyolellenes politikájával, a katolikusok élén Madridhoz közeledett. Az állami bevételeket elherdálta, és megalázó engedményeket tett a lázadó nemeseknek. Bár XIII. Lajos 1614-ben nagykorú lett, Mária és Concini ezt nem vette figyelembe és az ő nevében kormányoztak tovább. Lajos híve, Nicolas de L’Hospital, Vitry bárója, a királyi gárda parancsnoka agyonlőtte Concinit a Louvre felvonóhídján, Máriát pedig Blois-ba száműzték. Ezzel megkezdődött Mária pokoljárása. Az anyakirályné 1619 februárjában megszökött és lázadást robbantott ki. Legfőbb tanácsadója, Richelieu luçon-i püspök olyan békét kötött, amely lehetővé tette, hogy Mária külön udvart tartson Angers-ben. Miután 1620 augusztusában Mária második lázadását is leverték, Richelieu-nek másodszorra is sikerült kedvező feltételeket kijárni. 1622-ben Máriát visszafogadták a királyi tanácsba, megszerezte a bíborosi kalapot Richelieu-nek, 1624-ben pedig rábeszélte Lajost, tegye meg a kardinálist főminiszterévé.

Politikai mellőzése

Richelieu bíboros azonban nem akart Mária királyné bábja maradni, miután a spanyolok helyett protestáns hatalmakkal kötött szövetséget, 1628-ra már a legádázabb ellenségévé vált, aki 1630-ban azt követelte fiától, hogy bocsássa el főminiszterét. XIII. Lajos azonban Richelieu bíboros mellé állt, és 1631 februárjában Compiègne-be száműzte anyját. Mária királyné még az év júliusában az akkor Spanyol Németalföldhöz tartozó Brüsszelbe, majd Angliába menekült, és soha nem tért vissza Franciaországba. Tizenegy évvel később elhagyottan halt meg Kölnben.

Érdekesség

Az 1600 őszén megtartott esküvő egy nagy jövőjű zenei műfaj, az opera születésnapja; ez alkalommal mutatták be az Uffiziban Giulio Caccini († 1618) és Jacopo Peri († 1633) első zenedrámáit.

Regényszereplő

A francia regényíró, Robert Merle († 2004) „Francia história” nevű kalandregény-sorozatában Medici Mária korát és politikáját ismerteti meg olvasójával.

A sorozat kötetei:

• Libben a szoknya [ford. Mihancsik Zsófia], Budapest : Európa, 2005.
• A gyermekkirály [ford. Pór Judit], Budapest : Európa, 2005
• Az élet rózsái [ford. Pór Judit …, Kamocsay Ildikó], Budapest : Európa, 2005.
• Liliom és bíbor [ford. Kamocsay Ildikó], Budapest : Európa, 2005.
• Veszedelem és dicsőség [ford. Kamocsay Ildikó], Budapest : Európa, 2005.
• Ármány és cselszövés [ford. Kamocsay Ildikó], Budapest : Európa, 2005.

Irodalom

• Britannica Hungarica világenciklopédia [főszerk. … Halász György], Budapest : M. Világ, [1994-2001].
• Katus László: Firenze és a Mediciek. In.: Rubicon. XVII. évf., 165–166. sz., 59. p.