Medici-család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A család címere
A Toszkánai Nagyhercegség címere (1569-tól)

A Medici-család vagy Mediciek (ejtsd: medicsi, medicsiek) Firenze fejedelmei voltak 1434-től. 1532-től hercegi címet viseltek.

A család története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Medici-(illetve teljes névalakkal de’ Medici-)család eredetileg firenzei bankárcsalád volt, akik a nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozó Mugello tartományból származnak. Az első említés a családról egy 1260-as dokumentumban esik. A család tagjai az ún. „néppárt” (popolani) élén harcoltak a nemesek ellen, s többször viselték Firenze első méltóságának, a gonfalionere-nek tisztét. Ilyen volt Averardo (1314), Salvestro (1378) és ennek unokája, Giovanni (1421), aki 1429-ben halt meg. Fia, Cosimo de’ Medici alapította meg a Medici-család hatalmát Firenzében.

A família[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A firenzei városállam leghíresebb nemzetsége sikeres vállalkozásai révén - főként gyapjúüzleteknek köszönhetően - gazdagodott meg a 14. században, politikai befolyását a 15. században erősítette meg Itália több városában nyitott bankfiókjaival. A Mediciek közül többen is kiemelkedtek kiváló politikai tehetségük, illetve a tudományok és a művészetek pártfogása révén. Elsőként Cosimo, aki 1434-től harminc éven át, egészen haláláig volt a Firenzei Köztársaság feje, uralma alatt a város rohamléptekkel fejlődött. Lorenzo, il Magnifico, azaz a „Tündöklő” - Piero Medici, a „Köszvényes” fia - szintén világhírességeket támogató mecenatúrájáról vált ismertté. „Egy alkotmányos köztársaság jóindulatú zsarnoka” - írta róla a 16. század fordulóján élt Francesco Guicciardini történész.

A Mediciek hercegsége I. Cosimo de’ Medici uralma alatt vált Toszkánai Nagyhercegséggé, 1569. augusztus 27-én. A nagy hatalmú nemzetség képviselői nem voltak mindenkivel jóindulatúak, alkalomadtán kíméletlenül üldözték, sőt megkínoztatták politikai ellenfeleiket. Az emiatt is összeesküvések, gyilkosságok sújtotta Medici-nemzetség 1737-ben a kicsapongó életű Gian Gastonéval halt ki, akinek utódául - két évvel korábban - Franciaország és Ausztria Lotaringiai Ferenc Istvánt, Mária Terézia főhercegnő férjét jelölte ki.

Nevezetes tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]