Toszkánai Nagyhercegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toszkánai Nagyhercegség
Granducato di Toscana
1569 – 1860
(1801 és 1815 között nem létezett)
Toszkánai Nagyhercegség zászlaja
Toszkánai Nagyhercegség zászlaja
a nagyhercegség címere 1737 után
a nagyhercegség címere 1737 után
Italien 1796.PNG
Toszkána barnával
Általános adatok
Fővárosa Firenze
Hivatalos nyelvek olasz
Vallás katolicizmus
Kormányzat
Államforma nagyhercegség
Dinasztia Medici-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház
Elődállam
Utódállam
 Firenzei Köztársaság
Olasz Királyság 
A Nagyhercegség címere kikiáltásától 1737-ig (a Medici-ház uralma idején.

A Toszkánai Nagyhercegség történelmi állam Közép-Itáliában, amely 15691860-ig állt fenn. Székhelye Firenze az Arno partján. Ma Toszkána (olaszul Toscana) néven Olaszország régiója az ország középső részén.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antik Európa területén fekvő Toscana egyike volt az Augustus által létrehozott 14 itáliai tartománynak. 570 körül a lombardok foglalták el, majd 774-ben a frankok; a Karolingok uralma alatt őrgrófság lett. Utolsó ura, Toszkánai Matild őrgrófnő (1076-1115) a pápára hagyta, de az uralkodók kételkedtek a végrendelet hitelességében, hosszadalmas harcot folytattak a pápával, aminek eredményeképpen Toscana városköztársaságokra aprózódott fel, úgymint: Firenze, Siena, Pisa, Lucca; 1434-től 1494-ig és 1512-től 1527-ig, valamint 1530-tól függetlenségének elveszítéséig a Mediciek kormányozták. Első arisztokrata kormányzata két pártra szakadt a guelfek és ghibellinek harcában, az 1250-es új alkotmány a középosztály számára biztosította a hatalmat. Csak a 15. században (a Medici-család uralma alatt) nyerte vissza egységét. 1494-1512 és 1527-1530 között köztársaság. 1532-től 1569-ig hercegség.

I. Cosimo de’ Medici uralma alatt lett nagyhercegség (1569. augusztus 27.). A 16. századra Firenze túlszárnyalta korábbi riválisait, a Genova kezére került Pisát, Luccát, Sienát. Nemcsak jelentős nemzetközi kereskedelmi és textilipari központtá vált, de művészeti centrummá is, a humanizmus és a reneszánsz kultúra egyik székhelyévé. Később, a Mediciek kihalása után (1737) a Habsburg–Lotaringiai-ház érdekzónájába került. 1801-től 1807-ig a Napóleon által létrehozott ütközőállam, az Etruriai Királyság legfontosabb városa Firenze lett. 1807-ben Franciaországhoz csatolták, de 1814-ben ismét a Habsburg Birodalom fennhatósága alá. Az 1848-1849-es forradalmak során itt is kikiáltották a köztársaságot, de az császári haderő leverte a felkeléseket. 1859-ben a szárd–francia–osztrák háború nyomán megszűnt a Habsburg-uralom, Toszkána elveszítette a nagyhercegség címét.

1860. március 22-én a Szárd–Piemonti Királyság annektálta, majd az egységes Olasz Királyság részévé vált.

A Toszkánai Nagyhercegség uralkodói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Toszkána uralkodóinak listája#Toszkána nagyhercegei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Toszkánai Nagyhercegség témájú médiaállományokat.