II. János aragóniai király
| II. János | |
 |
|
| Roland de Mois: II. János, XVI. század, Madrid | |
|
|
|
| Ragadványneve | Bitorló János, Hitetlen János, Nagy János |
| Navarrai Királyság királya iure uxoris | |
| Juan II/Joanes II.a | |
| Uralkodási ideje 1425. szeptember 8. (feleségével, társuralkodó) 1441. április 1. (egyeduralkodó, trónbitorló) – 1479. január 19. |
|
| Koronázása | Pamplona (baszkul: Iruñea) 1429. május 15. |
| Elődje | I. Blanka |
| Utódja | I. Eleonóra |
| Aragón Királyság királya | |
| Juan II/Joan II | |
| Uralkodási ideje 1458. június 27. – 1479. január 19. |
|
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Örököse | Károly |
| Elődje | V. (Nagylelkű) Alfonz |
| Utódja | II. (Katolikus) Ferdinánd |
| Szicíliai Királyság királya | |
| Giovanni II | |
| Uralkodási ideje 1458. június 27. – 1479. január 19. |
|
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Örököse | Károly |
| Elődje | I. (Nagylelkű) Alfonz |
| Utódja | II. (Katolikus) Ferdinánd |
| Szardíniai Királyság királya | |
| Giuanne II | |
| Uralkodási ideje 1458. június 27. – 1479. január 19. |
|
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Örököse | Károly |
| Elődje | II. (Nagylelkű) Alfonz |
| Utódja | II. (Katolikus) Ferdinánd |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trastámara-ház |
| Teljes neve | Aragóniai János |
| Született | 1398. június 29. Medina del Campo, Kasztília |
| Elhunyt | 1479. január 19. (80 évesen) Barcelona |
| Nyughelye | Poblet-kolostor 1479. február 11. |
| Házastársa | 1. I. Blanka navarrai királynő (1387–1441) |
| Házastársa | 2. Juana Enríquez (1425/30–1468) |
| Gyermekei | 1. feleségétől: 1. Károly (1421–1461) 2. Johanna (1423–1425) 3. Blanka (1424–1464) 4. Eleonóra (1426–1479) 2. feleségétől: 5. Eleonóra (1447/48–fiatalon) 6. Ferdinánd (1452–1516) 7. Johanna (1454–1517) 8. Mária (1455 körül–fiatalon) Ágyasaitól: 9. Alfonz (1417–1495) 10. János (1429–1475) 11. Alfonz (megh. fiatalon) 12. Ferdinánd (–1452) 13. Mária (megh. fiatalon) 14. Eleonóra 15. Ferdinánd 16. Henrik |
| Édesapja | I. Ferdinánd aragóniai király, Kasztília régense (1380–1416) |
| Édesanyja | Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője (1374–1435) |
II. János avagy Hitetlen János (Medina del Campo, Kasztília, 1398. június 29.[1] – Barcelona, 1479. január 19.), spanyolul: Juan II de Aragón, katalánul: Joan II d'Aragó, olaszul: Giovanni II d'Aragona, szicíliai nyelvjárásban: Giuvanni II di Aragona, szárdul: Giuanne II de Aragona, kasztíliai királyi herceg (infáns) a születésétől és aragón királyi herceg (infáns) 1412-től. 1425-től Navarra királya a felesége jogán, 1458-től Aragónia, Szicília, Szardínia, Mallorca, Valencia királya és Barcelona grófja. A Trastámara-ház tagja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Infánsként [szerkesztés]
Kasztíliai infánsként látta meg a napvilágot, de a kasztíliai trón elnyerésére nagyon kis esélye volt, hiszen apja csak a másodszülött herceg volt Kasztíliában, és ő is apja másodszülött gyermeke volt. Ennek ellenére egész életét a kasztíliai királyi cím megszerzésének a vágya hajtotta, amely sosem teljesedett be számára, de fia, II. Ferdinánd aragóniai király még az ő életében mint I. Izabella kasztíliai királynő férje 1475-ben a Cortestől elnyerte a kasztíliai királyi címet. Gyermekként arra is csak csekély esélye lehetett, hogy valaha király lehet belőle, de első házassága révén, melyet Blanka navarrai trónörökössel kötött 1420-ban, felesége trónra léptekor ő is elnyerte a királyi címet. Apja, I. Ferdinánd aragóniai király 1412-ben megnyerte az aragón örökösödési háborút, és ezzel ő is aragón infáns lett. Anyja Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője volt.
Apja 1414-ben, aragón királlyá koronázásakor a Peñafiel grófja címet adományozza neki. 1415-ben eljegyzezték a nála 25 évvel idősebb II. Johanna nápolyi királynővel, és apja kinevezte a Szicíliai Királyság kormányzójává, és ekkor ismerkedett meg jövendőbelijével, a nála 11 évvel idősebb Navarrai Blankával, Szicília özvegy királynéjával, aki addig a régensi teendőket látta el a szigetországban. A nápolyi királynővel, II. Johannával való eljegyzése hamarosan felbomlott, és a nővére gyermektelen halálával navarrai trónörökössé előlépett Blankával jegyezték el. 1420. június 18-án Pamplonában megtartották az esküvőt, és így ő is a királyi cím várományosa lett. 1421. május 29-én megszületik a trónörökös pár fia, Károly herceg, aki nagyapjától, III. Károly navarrai királytól a Viana hercege címet kapja, és a navarrai trónöröklési rendben a második helyre kerül, háttérbe szorítva apját, aki csak felesége életében jogosult a királyi címre apósa végrendelete szerint.
[szerkesztés]
1425. szeptember 8-án meghalt III. Károly navarrai király, és trónra lépett lánya, I. Blanka, így János is Navarra királya lesz felesége jogán II. János néven. Számára a navarrai királyi cím csak egy ugródeszkát és pénzügyi forrást jelent a kasztíliai királyi cím elnyeréséhez, mely küzdelemben mind unokatestvére és sógora, II. János kasztíliai király, mind pedig öccse, Henrik, Villena hercege, aki a kasztíliai király egyik nővérét vette feleségül, az útjában állt. 1429. május 15-én koronázták meg a királyi párt Pamplonában navarrai királlyá.[1]
Gyermekei [szerkesztés]
- 1. feleségétől, I. Blanka (1387–1441) navarrai királynőtől, 4 gyermek:
- Károly (1421–1461), Viana hercege, IV. Károly néven apja ellenében de iure navarrai király, felesége Ágnes (1422–1448) klevei hercegnő, a házasságukból nem születtek gyermekek, de 4 házasságon kívüli gyermek
- Johanna (1423–1425) aragón infánsnő
- Blanka (1424–1464), II. Blanka néven apja ellenében de iure navarrai királynő, férje Kasztíliai Henrik asztúriai herceg, elváltak, 1454-től IV. Henrik néven kasztíliai király, gyermekek nem születtek
- Eleonóra (1426–1479), aki apja, II. János halála után de iure és de facto navarrai királynő lett I. Eleonóra néven: (1479. január 19. – 1479. február 12.), férje IV. Gaston foix-i gróf, 10 gyermek
- 2. feleségétől, Kasztíliai Johanna aragóniai királynétól (1425/30–1468), 4 gyermek:
- Eleonóra (1447/48–fiatalon)
- Ferdinánd (1452–1516), II. Ferdinánd néven aragón király, 1. felesége I. Izabella kasztíliai királynő (1451–1504), 6 gyermek, 2. felesége Foix Germána (1488/90–1538) navarrai királyi hercegnő, 1 fiú+4 természetes gyermek
- Johanna (1455–1517), férje I. Ferdinánd nápolyi király (1423–1494), 2 gyermek, többek között:
- Aragóniai Johanna (1477/79–1518), férje II. Ferdinánd nápolyi király (1469–1496), nem születtek gyermekei
- Mária (1455 körül–fiatalon)
- Ágyasától, Leonor de Escobar úrnőtől, 1 fiú:
- Ágyasától, N. de Ansa úrnőtől, 4 gyermek:
- Ismeretlen nevű ágyasaitól, 3 gyermek:
- Alfonz (megh. fiatalon)
- Ferdinánd, a Szent János Rend nagymestere
- Henrik, Cefalù püspöke
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b L. Anthony (1931).
- ↑ A hercegség a Valenciai Királyságban helyezkedett el, amelynek a névadója Vilahermosa del Río település volt. Katalánul: Vilafermosa.
Irodalom [szerkesztés]
- Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Paris, Masson, 1931.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Genealogía de los Reyes de Navarra – 2011. augusztus 31.
- Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy – 2011. augusztus 31.
- Genealogie Mittelalter/Johann II König von Aragon – 2011. augusztus 31.
| Előző V. (Nagylelkű) Alfonz |
Aragónia királya  1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
||
| Előző I. (Nagylelkű) Alfonz |
Szicília királya  1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
||
| Előző III. (Nagylelkű) Alfonz |
Valencia királya  1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
||
| Előző II. (Nagylelkű) Alfonz |
Mallorca királya  1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
||
| Előző II. (Nagylelkű) Alfonz |
Szardínia királya  1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
||
| Előző IV. (Nagylelkű) Alfonz |
Barcelona grófja 1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
||
| Előző uralkodó: I. Blanka |
|
Következő uralkodó: I. Eleonóra |
.svg){kind=small}
