Kasztíliai Johanna aragóniai királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kasztíliai Johanna
Juana enriquez.jpg
Juana Enríquez királyné, miniatúra, 1515, ismeretlen szerző, Archivo Histórico Nacional, Madrid

Aragón Királyság királynéja
Juana Enríquez/Joana Enríquez
Uralkodási ideje
1458. június 27.1468. február 13.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Kasztíliai Mária
Utódja Katolikus Izabella
Navarrai Királyság királynéja
Juana Enríquez/Joana Enrikez
Uralkodási ideje
1447. július 7.1468. február 13.
Elődje Klevei Ágnes
Utódja Foix Germána (Felső-Navarra)
Angoulême-i Margit (Alsó-Navarra)
Szicíliai Királyság királynéja
Giovanna Enriquez
Uralkodási ideje
1458. június 27.1468. február 13.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Kasztíliai Mária
Utódja Katolikus Izabella
Szardíniai Királyság királynéja
Giuanna Enriquez
Uralkodási ideje
1458. június 27.1468. február 13.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Kasztíliai Mária
Utódja Katolikus Izabella
Életrajzi adatok
Uralkodóház Burgund-Ivreai-ház
Teljes neve Kasztíliai Johanna
Született 1425/30
Torrelobatón, Kasztília
Elhunyt 1468. február 13. (38 évesen)
Tarragona, Katalónia
Házastársa II. János aragón és navarrai király (1398–1479)
Gyermekei 1. Eleonóra (1447/48–fiatalon)
2. Ferdinánd (1452–1516)
3. Johanna (1455–1517)
4. Mária (1455 körül–fiatalon)
Édesapja Fadrique Enríquez, Kasztília tengernagya, Melgar és Rueda grófja és Medina de Rioseco ura (–1473)
Édesanyja Mariana de Córdoba (–1431)

Johanna (Torrelobatón, Kasztília, 1425/30Tarragona, Katalónia, 1468. február 13.), spanyolul: Juana Enríquez, katalánul: Joana Enríquez, olaszul: Giovanna Enriquez, szárdul: Giuanna Enriquez, baszkul: Joana Enrikez, Navarra, Aragónia, Valencia, Mallorca, Szicília, Szardínia királynéja, Barcelona grófnéja, a kasztíliai királyi ház leszármazottja természetes ágon, XI. Alfonz kasztíliai király ükunokája, II. János aragóniai király második felesége, II. Ferdinánd aragóniai király anyja. A Burgund-Ivreai-ház tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Fadrique Enríquez, Kasztília tengernagya, Melgar és Rueda grófja és Medina de Rioseco ura, anyja Mariana de Córdoba. Dédanyja révén zsidó eredettel is rendelkezik.[1] A kasztíliai trón fele kacsingató II. János navarrai király az első felesége, I. Blanka navarrai királynő 1441-ben bekövetkezett halála után néhány év özvegység után vette feleségül öccse, I. Henrik villenai herceg második feleségének, Beatrix Pimentelnek az unokahúgát, Johanna Enríquezt 1447. július 7-én.[2] II. János teljesen a felesége befolyása alá került, aminek révén teljesen megromlott az első házasságából származó fiával, Károly vianai herceggel a viszonya, aki amúgy is neheztelt apjára, hogy a navarrai királyi címet nem ruházta rá, és csak Navarra kormányzását bízta rá, míg II. János szülőhazájában, Kasztíliában harcolt a jogaiért. Az újdonsült királyné azonban a teljes királyi hatalmat követelte férjétől "mostohafia" rovására, ezért apa és fiú között véres polgárháború tört ki. Fia, Ferdinánd infáns születése után azonban mindent megtett, sikertelenül, hogy az elsőszülött fiút kizárassa a trónöröklésből. Már fia születését is úgy intézte, hogy aragóniai felségterületen történjen, a navarrai határhoz közel eső Sosban 1452. március 10-én, és a keresztelőjével is egy évet várt, hogy az aragón fővárosban történjen meg, mikor férjét, II. Jánost beiktatták aragón régensnek a bátyja, V. Alfonz aragóniai király nápolyi tartózkodása idején Zaragozában 1453-ban. Johanna királyné nagyon erős akaratú asszony volt, aki spanyol létére konfliktusba került a katalánokkal, akik fellázadtak a gyűlölt királyné ellen, mikor II. János őt nevezte ki Katalónia kormányzójává, miután 1458-ban bátyja halála után elfoglalta az aragón trónt. Őt tették felelőssé a katalánok az idősebb fiú, Károly vianai herceg haláláért 1461-ben. Ezután már végérvényesen a fia, Ferdinánd lett az aragón trónörökös. Ferdinánd mellett még három gyermeket szült, akik közül csak egy lány, ugyancsak Johanna, érte meg a nagykorúságot, aki később első unokatestvéréhez, I. Ferdinánd nápolyi királyhoz, Beatrix magyar királyné apjához ment feleségül abban az évben, mikor Beatrix I. Mátyáshoz. Johanna Enríquez mellrákban halt meg. Külsőleg unokája, Őrült Johanna királynő hasonlított rá teljesen.[3]

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagyapja, Alonso Enríquez II. Henrik kasztíliai király ikertestvérének, Fadrique Alfonsonak és egy "La Paloma" (a galamb) nevezetű zsidő nőnek a kapcsolatából született.
  2. Más források szerint már 1444. április 1-jén, pontosan három évvel első felesége halála után megtörtént az egybekelés, vagy esetleg ugyanezen év szeptember 1-jén.
  3. L. Liss (1992).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Liss, Peggy K.: Isabel the Queen: Life and Times, Oxford, Oxford University Press, 1992.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
Klevei Ágnes
Navarra királynéja Escudo de Navarra (oficial).svg
1447 – 1468
Következő
Foix Germána (Felső-Navarra)
Angoulême-i Margit (Alsó-Navarra)
Előző
Kasztíliai Mária
Aragónia királynéja Aragon Arms.svg
1458 – 1468
Következő
Katolikus Izabella
Előző
Kasztíliai Mária
Mallorca királynéja Armoiries Majorque.svg
1458 – 1468
Következő
Katolikus Izabella
Előző
Kasztíliai Mária
Szicília királynéja Aragon-Sicily Arms.svg
1458 – 1468
Következő
Katolikus Izabella
Előző
Kasztíliai Mária
Szardínia királynéja Armoiries Royaume Sardaigne.png
1458 – 1468
Következő
Katolikus Izabella
Előző
Kasztíliai Mária
Valencia királynéja Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1458 – 1468
Következő
Katolikus Izabella
Előző
Kasztíliai Mária
Barcelona grófnéja Aragon Arms.svg
1458 – 1468
Következő
Katolikus Izabella