Katalán nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katalán
català
Beszélik Spanyolország
Andorra
Franciaország
Olaszország
Terület Európa
Beszélők száma 10 millió fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Itáliai ág
    Újlatin nyelvek
     Nyugati ág
      Galloibér nyelvek
       Iberoromán nyelvek
        Keleti csoport
         Katalán nyelv
Írásrendszer Latin
Hivatalos állapot
Hivatalos  Spanyolország néhány autonóm közössége: Katalónia, Baleár-szigetek, Valencia
 Andorra
Nyelvkódok
ISO 639-1 ca
ISO 639-2 cat
ISO 639-3 cat
Catalan in Europe.png
A katalán nyelv elterjedtsége Európában

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben. Andorrában az egyetlen hivatalos nyelv (bár sokan használják a spanyolt és a franciát is), míg Spanyolországban regionálisan – a fenti autonóm közösségekben – második hivatalos nyelv a kasztíliai spanyol mellett.

Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, néhányan Andorrában, s megint mások Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik (katalánul valencià); noha politikai okokból a valenciaiak sokszor különálló nyelvnek tekintik, nyelvészetileg nem mutat nagyobb eltéréseket a katalóniai változattól, mint például a Kasztíliában beszélt spanyol az andalúztól.

Katalán nyelvű a Bobobók (Bobobobs) című rajzfilmsorozat is, amelyet a 90-es években Magyarországon is sugároztak.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katalán a 9. század során fejlődött ki a vulgáris latin nyelvből, a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán (Roussillon, Empuries, Besalú, Cerdanya, Urgell, Pallars és Ribagorça megye területe). Egyaránt mutat galloibér és iberoújlatin jellegeket, tehát a kezdeti állapotában nem volt más, mint csupán az okcitán egy különcködő nyelvjárása. Később fokozatosan önállósodott, és évszázadokra a helyiek közlési eszközévé vált. Az első írásos szövegek a 13., 14. századból származnak, ellenben az 1600-as évekre a katalán irodalom visszaszorult, a spanyol, francia vagy olasz nyelvű alkotások javára. A nemzeti katalán irodalom a 19. század során kapott újra erőre.

A francoista Spanyolországban (1939-1975) a katalán helyett a spanyol használatát javasolták – a nyelv nyilvános használata elnyomottá, gyakorlatilag tiltottá lett. Ennek ellenére sikerült néhány ezer katalán könyvet megjelentetni, ugyanis Franco tábornok azon véleménye, ami szerint a katalán egy régies nyelvjárás, lehetővé tette például a régi költészet ismételt kiadását. Egyes jelenkori munkáknak is sikerült kikerülni a cenzúrát azzal, hogy réginek állították be őket.

Franco 1975-ös halála után a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma a nyelvet használják a politikai életben, az oktatásban és a médiában is.

Földrajzi elterjedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katalánt az alábbi területeken beszélik:

Név Ország Katalán név
Katalónia Spanyolország Catalunya
Franja d'Aragó, Aragónia Spanyolország Franja d'Aragó
Baleár-szigetek Spanyolország Illes Balears i Pitiüsses
Andorra Andorra Principat d'Andorra
Észak-Katalónia Franciaország Catalunya Nord
Murcia kis része Spanyolország el Carxe
Alghero város, Szardínia Olaszország l'Alguer

Noha közülük csak Andorra egy valódi ország, a fenti területeket köznyelvileg "katalán országoknak" szokás nevezni közös történelmük és hagyományaik miatt.

Beszélői száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahol a katalán hivatalos
Terület Érti Beszéli
Katalónia (Spanyolország) 5 837 874 4 602 611
Baleár-szigetek (Spanyolország) 733 466 504 349
Valencia (Spanyolország) 3 512 236 1 972 922
Andorra 62 381 49 519
Összesen 10 145 957 7 129 401
A világ más részein
Terület Érti Beszéli
Alghero (Szardínia, Olaszország) 20 000 17 625
Észak-Katalónia (Franciaország) 203 121 125 622
Franja de Ponent (Spanyolország) 47 250 45 000
Carxe (Murcia, Spanyolország) Nincs adat Nincs adat
A világ többi része Nincs adat 350 000
Összesen 270 371 538 247
Összesítve
Terület Érti Beszéli
Katalán országok (Európa) 10 416 328 7 317 648
A világ többi része Nincs adat 350 000
Összesen 10 416 328 7 667 648

Nyelvjárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katalán változatai
  • világoskék: északnyugati
  • kék: átmeneti valenciai
  • sötétkék: valenciai
  • rózsaszín: északi
  • világosvörös: középső katalán
  • sötétvörös: baleári

1861-ben Manuel Milà i Fontanals két fő csoportra osztotta a katalán nyelvjárásokat: keleti katalán és nyugati katalán.

Az egyes nyelvjárások között nem vonható kézzelfogható földrajzi határ, mivel a szomszédok általában fokozatosan alakulnak át az egyikből a másikba, átmeneti jellegeket hordozva. A két fő csoport legfontosabb jellemzői:

  • Nyugati katalán
    • Hangsúlytalan magánhangzók: [a] [e] [i] [o] [u]. Különbségtétel e és a valamint o és u között.
    • szóeleji vagy mássalhangzó utáni x egy affrikátává (/tʃ/) alakul. Magánhangzóközi helyzetben, vagy i által követve ellenben /ʃ/.
    • Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -e vagy -o.
    • Sajátos elemek a szókincsben: espill, xiquet, granera, melic stb.
  • Keleti katalán
  • Hangsúlytalan magánhangzók: [ə] [i] [u]. Ha az e és az a hangsúlytalan, /ə/-vé, illetve az o és u /u/-vá változik.
    • Az x mindig a /ʃ/ frikatívát jelöli.
    • Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -o, -i, vagy .
    • Sajátos szókincs: mirall, noi, escombra, llombrígol' stb.

Az egységesített irodalmi nyelv a középső katalán nyelvjáráson, a keleti dialektusok egyikén alapul. A főnyelvjárások további alnyelvjárásokra oszthatók. Ezek az alábbiak:

nyugati katalán

keleti katalán

A valenciain kívül más beszélők is szeretnek különálló ibizai, illetve mallorcai nyelv-ről beszélni, s különösebb megalapozottság nélkül óhajtják ezen nyelvjárások külön nyelvként történő elismerését.

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott névelők
Szám Hímnemű Nőnemű
egyes szám el, l' la, l'
többes szám els les
Határozatlan névelők
egyes szám un una

Névelők és főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnevek lehetnek hím- vagy nőneműek, ugyanis mint a többi újlatin nyelv, a katalán is ismeri a nyelvtani nem fogalmát. Hímnemű például az el llibre 'a könyv', nőnemű a la taula 'az asztal'.

A latin illeből és unusból származtatott névelők a jobb oldalon látható alakokat vehetik föl. A felsorolt alakok az irodalmi nyelvváltozatban használatosak – néhány nyelvjárásban más alakokra is rá lehet bukkanni. Például Nyugat-Katalóniában a hímnemű névelők el és els formája helyett a lo és los használatos. Még meglepőbb, hogy Baleár-szigeteken a határozottak egészen máshonnét erednek: egy latin kifejezésből, az ipseből, ami megközelítőleg "az az egy" jelentéssel bír. Ennek megfelelően az ottani dialektusban a következők a határozott névelők: es, s´ (E/hn), sa, s´ (E/nn), ses (T/hn), ses (T/nn).

A nyelvtani nem a katalánban megkülönböztető szereppel bír. Azok a szavak, amik egy nem-katalánnak csupán egy szó hím- és nőnemű módosulatainak tűnnek, valójában akár teljesen mást is jelenthetnek: el cap 'a fej' – la capa 'a réteg'; el roc 'hitregebeli óriásmadár' – la roca 'a szikla'. Vannak köztük olyanok is, amelyek a névelőn kívül semmiben sem különböznek egymástól, például el pols 'a pulzus' – la pols 'a por'.

Főnévi igenév
cant-ar 'énekelni'
Gerundium
cant-ant
Melléknévi igenév
cant-at
Ragozás kijelentő mód jelen időben
Személy Egyes szám Többes szám
1. cant-o cant-em
2. cant-es cant-eu
3. cant-a cant-en

Igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ige cselekvést, létezést vagy történést fejez ki, illetve funkcionálhat kopulaként is. A katalán igéknek van igeideje. Egy igeidő jellemezhető annak módjával (kijelentő, kötő, valamint felszólító), idejével (múlt, jelen, továbbá jövő), és aspektusával. Az aspektus a cselekvés vagy történés időtartamára utal, például különbséget tesz a pillanatnyi és folyamatos műveletek között.

Az igéket ragozni kell mindezek kifejezéséhez. Az igéket háromféle csoportba lehet osztani ez alapján. Az első igeragozás azokon az igéken érvényesül, amiknek a végződése főnévi igenévként -ar (például cantar 'énekelni'), a második a -re vagy -er végűeké (például batre 'ütni'), míg a harmadik az -ir végűeké (például sentir 'érezni'). Ahogy más nyelvekben is, a katalánban is vannak rendhagyó igék, de még ezek is viszonylagosan igazodnak a ragozási paradigmákhoz.

Az első igeragozásra látható egy tömör példa a jobb oldali táblázatban.

Nyelvi példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány mondat és kifejezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány mondat és kifejezés a katalán irodalmi változatából (középső nyelvjárás):

  • Katalán: Català [kətəˈlɑ]
  • Szia!: hola [ˈɔlə]
  • Viszlát!: adéu [əˈðew] (egyes szám); adéu siau [əˈðew siˈaw] (többes szám)
  • Kérlek: si us plau [sisˈplaw]
  • Köszönöm: gràcies [ˈgrɑsiəs]; mercès [mərˈsɛs]
  • Sajnálom: perdó [pərˈðo], ho sento [u ˈsentu]
  • Az (mutató nm.): aquest [əˈkɛt] (hímnemű); aquesta [əˈkɛstə] (nőnemű)
  • Mennyi?: quant val? [ˈkwɑmˈbɑl]; quant és? [ˈkwɑnˈes]
  • Igen: [ˈsi]
  • Nem: no [ˈno]
  • Nem értem: No ho entenc [ˈno wənˈteŋ]
  • Hol van a fürdő?: on és el bany? [ˈonˈezəlˈβaɲ]; on és el lavabo? [ˈonˈezəlˈləˈβɑβu]
  • Egészségedre!: salut! [səˈlut];
  • Beszélsz angolul?: Que parla l'anglès? [kə ˈparlə lənˈglɛs]
  • Beszélsz katalánul?: Que parla el català? [kə ˈparləl kətəˈlɑ]

Hangminta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:

Tots els éssers humans neixen lliures i iguals en dignitat i en drets. Són dotats de raó i de consciència, i han de comportar-se fraternalment els uns amb els altres.
„Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Ésszel s lelkiismerettel bírván, egymással testvéri szellemben kell, hogy viselkedjenek.”

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
katalán nyelvű változatát!

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katalán nyelvről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]