1490

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

1490 más naptárakban

Gergely-naptár	1490
Ab urbe condita	2243
Örmény naptár	939 ԹՎ ՋԼԹ
Bahá’í naptár	-354 – -353
Berber naptár	2440
Buddhista naptár	2034
Kínai naptár	4186–4187
Japán naptár	2150 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	852
Bizánci naptár	6998 – 6999
Kopt naptár	1206 – 1207
Etióp naptár	1482 – 1483
Zsidó naptár	5250 – 5251 (Zsidó év) | 5251
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	1545 – 1546
- Shaka Samvat	1412 – 1413
- Kali juga	4591 – 4592
Holocén naptár	11490
Iráni naptár	868 – 869
Muszlim naptár	895 – 896
Koreai naptár	3823
Thai szoláris naptár	2033

Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

Évtizedek: 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek

Évek: 1485 – 1486 – 1487 – 1488 – 1489 – 1490 – 1491 – 1492 – 1493 – 1494 – 1495

Tartalomjegyzék 1 Események 1.1 Határozott dátumú események 1.2 Határozatlan dátumú események 2 Születések 3 Halálozások 4 Jegyzetek

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Határozott dátumú események

• március 14. – II. Károly János Amadeus savoyai herceg trónralépése. (I. Károly herceg fia 1496-ig uralkodik.)
• április 6. – Bécsben meghal Mátyás király. (Holttestét a Dunán Budára, majd onnan Székesfehérvárra viszik. Halálhírére Lorenzo de’ Medici állítólag így kiáltott fel: „Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában!”)^[1]
• április 25. – Mátyást eltemetik Székesfehérvárott. (A szertartást Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost végzi, aki a király ravatalára díszes pajzsot csináltat.)^[1]
• június 17. – A bárók nyomására Corvin János lemond a trónigényről, ennek fejében megkapja a bosnyák királyi és a horvát-szlavón báni címet.
• július 4. – Báthory István és Kinizsi Pál serege Tolnában a csonthegyi csatában megveri Corvin János és Újlaki Lőrinc seregét.
• július 15. – II. Ulászlót az országgyűlés királlyá választja.
• július 21. – János Albert lengyel király betör az országba, egészen Budáig nyomul, majd a fekete sereg elöl Losoncig vonul vissza.
• augusztus 10. – I. Miksa császár visszafoglalja Bécsújhelyt,
• augusztus 19. – I. Miksa császár visszafoglalja Bécset, majd betör az országba és elfoglalja annak nyugati részét.

[szerkesztés] Határozatlan dátumú események

• május – Mátyás magyar király halála után Ulászló cseh király, Corvin János, I. János Albert lengyel király és I. Miksa császár is trónkövetelőként lép fel.
• az év folyamán
  • Katolikus misszionáriusok érkeznek a Kongói Királyságba.
  • Elkészül a lőcsei Szent Jakab-templom Vir dolorum faoltára. (A lőcsei faszobrásziskola és egy ismeretlen festő alkotása.)
  • Remethe János kerül a nándorfehérvári püspöki székbe.^[2]
  • Pietro Ransano lucerai püspök, I. Ferdinánd nápolyi király követe Bécsben befejezi – az 1489-ben, Beatrix királyné biztatására megkezdett – munkáját, az „Epithoma rerum Hungarorum”-ot. (A kezdetektől Mátyás koráig tárgyalja a magyar történelmet. Elsőként foglalkozik Magyarország földrajzi, természeti és néprajzi viszonyaival. Művét 1558-ban Zsámboky János jelenteti meg Bécsben.)^[1]

[szerkesztés] Születések

• május 16. – Albert porosz herceg († 1568)
• június 28. – II. Albert mainzi érsek, választófejedelem († 1545)
• Vittoria Colonna, itáliai költő († 1547)
• Jean Salmon Macri, költő († 1557)
• Andrej Perlah, szlovén matematikus
• Fülöp, Nemours hercege
• Niccolo da Ponte velencei dózse
• Kaspar Schwenkfeld von Ossig, német hittudós († 1561)

[szerkesztés] Halálozások

• március 14. – I. (Harcos) Károly Savoya hercege (* 1468)
• április 6. – Hunyadi Mátyás magyar király (* 1443)

[szerkesztés] Jegyzetek