Poblet-kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poblet-kolostor
Világörökség
Spain PobletMonastry FrontView.jpg
A Poblet-kolostor
Adatok
Ország Spanyolország
Világörökség-azonosító 518rev
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, IV
Felvétel éve 1991
Elhelyezkedése
Poblet-kolostor  (Spanyolország)
Poblet-kolostor
Poblet-kolostor
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 22′ 51″, k. h. 1° 04′ 57″Koordináták: é. sz. 41° 22′ 51″, k. h. 1° 04′ 57″

A spanyolországi Tarragona tartományban található Poblet-kolostor, (spanyolul Monasterio de Poblet vagy Monasterio de Santa María de Poblet) a katalóniai szakrális építészet egyik legszebb mintapéldája, a legjelentősebb ciszterci kolostoregyüttes a tartományban. 1991 óta az UNESCO Világörökség része.

"Poblet építészettörténeti jelentősége elsősorban az, hogy a katalán gótika későbbi jellegzetességeinek tekintélyes része a nagy cisztercita kolostorban fogalmazódott meg első ízben". (idézve: Czellár K. 82.old.)

A kolostor a Sierra de Prades hegységében fekvő Vimbodí és Espluga de Francolí települések között, azoktól kb. 2–3 km-re délre, a pobleti erdő csodálatos környezetében helyezkedik el. 2006 óta Vimbodí helység hivatalos neve Vimbodí i Poblet. Barcelonától 90 km-re nyugatra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. Ramon Berengár, Barcelona grófja (1131-1162), Aragónia hercege (1137–1162) adományozta a Narbonne környékén álló Frontfroide-apátságból ideérkező ciszterci szerzeteseknek Conca de Barberà területének egy részét 1151-ben. Ő alapította az kolostort, kezdte építtetni az épületegyüttest.

Az aragóniai királyi pár, IV. (Szertartásos) Péter király és neje (1336-1387) később panteonjául választotta: ezután ide temették Aragónia uralkodóit. Ebben az időszakban a hely a kor kiemelkedő kulturális központjává változott.

Különösen nagy jelentőségre tett szert könyvtára. Igen értékes műemlék, aminek legfontosabb részeit a 13-15. században építették: ekkor templomát előcsarnokkal és kápolnákkal bővítették. A 17. században az épület barokk főhomlokzatot kapott.

A 19. században Poblet elpusztult, többször felkelők rabolták ki, illetve gyújtották fel, ezért a 70 szerzetes 1835-ben elmenekült innen. 1930-ban Eduard Toda i Güell kezdeményezésére elkezdték helyreállítani az épületeket, és a ciszterciek 1940-ben visszatérhettek. Poblet kolostora ma is működő egyházi intézmény, amit 2003 óta a Poblet Alapítvány (Fundació Poblet) tart fenn. A rendet és kolostort jelenleg Josep Alegre apát vezeti.

Az épületegyüttes részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kolostor harangtornya
  • Porta Daurada: 15. századi kapu, mely egy belső épületgyűrűbe vezet.
  • Királyi kapu vagy (Porta Reial): gótikus kapu, melyet két torony vesz körül, egyúttal a klauzura bejárata is. 1367-1382 között épült fel.
  • Könyvtár: IV. Péter király alapozta meg gyűjteményét 1380-ban, melyet később aztán tovább bővítettek. A 19. század elején már több mint 40 000 kötettel rendelkezett.
  • Kerengő: az épületrész átmenetet képez a román és a gótikus stílus között, a 12. század végén kezdték meg építését, mely száz évig tartott.
  • Káptalani terem: az apátok sírköveit helyezték ide, a kerengőből nyíló terembe. Gótikus keresztboltozatos terme, melyet karcsú oszlopok tartanak.
  • IV. Márton palotája: torzóban maradt gótikus épületrész, 1392-ben fogtak hozzá építésének Arnau Bargués vezetésével.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Czellár Katalin: Spanyolország építészete II. (Az építészet világa, Corvina Kiadó, 1983.) ISBN 963-13-1589-4
  • Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963-243-398-X

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poblet-kolostor témájú médiaállományokat.