Katalónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katalónia (Catalunya (katalán,
Cataluña (spanyol))
Localització de la CA de Catalunya.png
Katalónia címere
Katalónia címere
Katalónia zászlaja
Katalónia zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Tartomány Spanyolország
Tartományai Barcelona provincia
Girona provincia
Lleida provincia
Tarragona provincia
Székhely Barcelona
Elnök Artur Mas i Gavarró
Népesség
Teljes népesség 7 134 697 fő +/-
Népsűrűség 191 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32 114 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Katalónia (Spanyolország)
Katalónia
Katalónia
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 48′ 36″, k. h. 1° 28′ 12″Koordináták: é. sz. 41° 48′ 36″, k. h. 1° 28′ 12″
Katalónia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katalónia témájú médiaállományokat.
Katalónia a Nasa felvételén

Katalónia (katalánul Catalunya, spanyolul Cataluña) Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia határolja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északon a Pireneusok (kat. els Pirineus, sp. Pirineos Catalanes) láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi (kat. Prepirineus, sp. Prepirineos) vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység (kat. Serralades Costaneres Catalanes, sp. Cordillera Costera Catalana) vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (kat. Serralada Litoral, sp. Cordillera Litoral), és nyugatabbra a Prelitoriális-hegylánc (kat. Serralada Prelitoral, sp. Cordillera Prelitorial). A Katalóniai-hegység legmagasabb hegye a Montseny (1720 m) és a Montserrat (1235/1236 m).

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyói:

A legnagyobb folyók az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre. Kisebbek a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.

Tavai:

Banyolesi - tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, Sant Gerber, Sant Maurici.

Állat- és növényvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montseny ősszel

Természetvédelmi területei

Az autonóm közösségben a Katalán Kormány által létrehozott "Consell de Protecció de la Natura" intézménye felel a természetvédelmi területekért. 2009-ben egyetlen nemzeti park és tizenegy természeti park található a közösség területén.

Els Encantats.JPG

Védelem alatt álló parkjai:

  • Aigües Tortes és Sant Maurici Nemzeti Park (Parc Nacional de Aigües Tortes i Estany de Sant Maurici)
  • Serra de la Marina Természeti Park (Parc de la Serra de la Marina)
  • Garraf Természeti Park (Parc Natural del Massif del Garraf)
  • Cadí-Moixeró Természeti Park (Parc Natural del Cadí-Moixeró)
  • Montserrat Természeti Park (Parc Natural de la Muntanya de Montserrat)
  • Montseny Természeti Park (Parc Natural del Montseny)
  • Sant Llorenç del Munt és la Serra de l'Obac Természeti Park (Parc Natural de Sant Llorenç del Munt i la Serra de l'Obac)
  • Aiguamolls de L'Empordà Természeti Park (Parc Natural Aiguamolls de L'Empordà)
  • Ebro-delta Természeti Park (Parc Natural del Delta de l'Ebre)
  • Garrotxa Vulkáni Körzet Természeti Park (Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa)
  • Llobregat-delta Természetvédelmi Terület (Reserves Naturals del Delta del Llobregat)...

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A mai Katalónia területén 80 000 éves leletek tanúskodnak az ember megjelenéséről.
  • i. e. V. évezred: pásztorkodó és földművelő népek éltek itt (ld. montserrati kerámiák).
  • i. e. 6. század: Afrika felől ibérek érkeztek és keveredtek az őslakosokkal.
  • i. e. 7. század: görög települések a parton, Roses és Empúries.
  • i. e. 3. század: főníciai és pun hódítók jelentek meg területén, Hamilcar Barcas települést alapított Barcino néven.
  • Görög kereskedők hívták be a rómaiakat, Hispania Tarraconensis néven a rómaiak ibériai birtokainak központja, fővárosuk Tárraco (ma Tarragona). Gazdasági és társadalmi fellendülés következett be. Szír, zsidó és arab kereskedők érkeztek.
  • 415-ben Ataulf király vezetésével gótok telepedtek le, megalapították Gothalaniát (Katalónia), kilenc püspökség alakult ki.
  • 710-718 között Tarif Ibn Malik vezetésével elfoglalták az arabok.
  • 801-ben: a nyugati mórok és gótok kiűzése, Katalónia a Frank Birodalom részévé vált.
  • 847-ben Szőrös Wilfred gróf szabadította fel a frank uralom alól, megalapítja a Barcelonai Grófságot.
  • IV. Ramon Berengár (1113–1162) Barcelona grófja (1131–1162) 1137-ben feleségül vette Petronila aragóniai királynőt (1135–1174). Ezzel Aragónia hercege lett (1137–1162), és Katalóniát egyesítette Aragóniával. Leszármazottaik, a Aragónia-Barcelonai ház további királyai: II. Alfonz, II. Péter, I. Jakab (felesége Árpád-házi Jolán, II. András magyar király leánya). Aragónia uralkodói a Földközi-tengeren terjeszkedtek, Szicília, Szardínia, Korzika elfoglalása.
  • 1412-ben kasztíliai I. Ferdinánd került trónra és szembeszegült a katalán hagyományokkal.
  • 1479-ben Katalónia Kasztíliához kapcsolódott megőrizve nyelvét és alkotmányát.
  • 16401652 között IV. Fülöp katonaság felállítását rendelte el franciaországi háborúihoz és súlyos adókkal sújtotta a népet. Lázadás tört ki, de a király leverte.
  • 1652-ben francia kézre került, majd 1659-ben elvesztette a Pireneusoktól északra eső területeit. Roselló, Conflent, Vallespir, Cerdanya Franciaország része lett.
  • 1714-ben V. Fülöp csapatai foglalták el. Betiltották a nyelvet, kitelepítették az egyetemet.
  • Katalónia a Napóleon császár elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal.
  • A 19. században létrejött az ipari burzsoázia. A vasútvonalak építése, az építkezések korszaka jött el.
  • 1939-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták a katalán fővárost.
  • 1977 óta újra működhet Barcelonában a Katalán Kormány (Generalitat de Catalunya), melynek első elnöke Josep Tarradellas volt.
  • 2014-ben függetlenségi népszavazást tartottak, de a spanyol alkotmánybíróság már a szavazás elött alkotmányellenesnek minősítette azt.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katalónia tartományai
Katalónia járásai (Comarques)

Spanyolország más vidékeihez hasonlóan Katalónia is tartományokra (provincias) oszlik, ezek közigazgatási és önkormányzati funkciói azonban napjainkra szinte teljesen megszűntek. A 2006. évi autonómia-statútum alapján Katalóniában a területi beosztás alapját a mintegy 950 község (municipios / municipis) és a nyolc megye (vegueria / regiò) képezik. Ezeken kívül községek feletti önkormányzati egységek is léteznek, a 41 járás (comarcas / comarques).

Tartományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katalóniát 4 tartományra (provincias) osztják:

Megyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyolc megye (sp. veguerias / regiones) a 2006. évi autonómia-statútum (Estatut d'Autonomia de Catalunya de 2006) alapján jön létre és tanácsaik átveszik a tartományi tanácsok helyét. Ettől kezdve tehát a megyék képezik a területi önkormányzati egységeket.

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községeket az alábbi 41 járásba (sp.: "comarcas", kat.:comarques) szervezték (1936/1988):

Katalónia járásai
Hivatalos (katalán) név Spanyol név Lakosság Terület (km²) Székhely
Alt Camp - 33.635 544,7 Valls
Alt Empordà Alto Ampurdán 99.321 1.342,4 Figueres
Alt Penedès Alto Penedés 80.976 592,4 Vilafranca del Penedès
Alt Urgell Alto Urgel 19.105 1.446,9 Seu d'Urgell
Alta Ribagorça Alta Ribagorza 3.477 426,8 Pont de Suert
Anoia - 93.529 866,6 Igualada
Bages - 155.112 1.295,2 Manresa
Baix Camp - 145.675 695,3 Reus
Baix Ebre Bajo Ebro 66.369 987,9 Tortosa
Baix Empordà Bajo Ampurdán 102.566 700,5 La Bisbal
Baix Llobregat Bajo Llobregat 692.892 486,5 Sant Feliu de Llobregat
Baix Penedès Bajo Penedés 61.256 295,5 El Vendrell
Baixa Cerdanya Baja Cerdaña 14.158 546,4 Puigcerdà
Barcelonès Barcelonés 2.093.670 143,1 Barcelona
Berguedà Berguedá 37.995 1.182,5 Berga
Conca de Barberà Cuenca de Barberá 18.766 648,9 Montblanc
Garraf - 108.194 592,4 Vilanova i la Geltrú
Garrigues Garrigas 18.999 799,7 Borges Blanques
Garrotxa Garrocha 47.747 592,4 Olot
Gironès Gironés 136.543 575,5 Girona
Maresme - 356.545 396,9 Mataró
Montsià Montsiá 57.550 708,7 Amposta
Noguera - 34.744 1.733,0 Balaguer
Osona - 129.543 1.263,8 Vic
Pallars Jussà Pallars Jussá 12.057 1.290,0 Tremp
Pallars Sobirà Pallars Sobirá 6.174 1.355,2 Sort
Pla de l'Estany - 24.347 262,7 Banyoles
Pla d'Urgell Plana de Urgell 29.723 304,5 Mollerussa
Priorat Priorato 9.196 496,2 Falset
Ribera d'Ebre Ribera de Ebro 21.656 825,3 Mora d'Ebre
Ripollès Ripollés 25.744 958,7 Ripoll
Segarra - 18.497 721,2 Cervera
Segrià Segriá 166.090 1.393,7 Lleida
Selva - 117.393 995,5 Santa Coloma de Farners
Solsonès Solsonés 11.466 998,6 Solsona
Tarragonès Tarragonés 181.374 317,1 Tarragona
Terra Alta - 12.196 740,0 Gandesa
Urgell Urgel 31.026 586,2 Tàrrega
Vall d'Aran[1] Valle de Arán 7.691 620,5 Vielha
Vallès Occidental Vallés Occidental 736.682 580,7 Sabadell i Terrassa
Vallès Oriental Vallés Oriental 321.431 851,9 Granollers
  1. Aráni nyelven; katalánul Vall d'Aran.

Községek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katalóniában, Spanyolország más részeihez hasonlóan nincs különbség a városi és a falusi jellegű települések jogállása között. A katalóniai községek (municipis / sp. municipios) száma 2005-ben 946 volt, ebből 502 lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 település lakossága több mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a. Helységek a tartományok szerint:

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palau de la Generalitat de Catalunya, Barcelona

Katalónia elnökei:

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvek megoszlása és használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő szócikk: Katalán nyelv, Spanyol nyelv, Okcitán nyelv

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben.

Katalónia nyelvhasználata

Mely nyelvekkel azonosítják magukat a katalánok (2003)
Anyanyelv Saját nyelv Általában használt nyelv
Katalán 40,4% 48,8% 50,1%
Kasztíliai 53,5% 44,3% 44,1%
Mindkét nyelv (katalán és kasztíliai) 2,8% 5,2% 4,7%
Aráni 0,1% 0,0% 0,0%
Más nyelvek 3,2% 1,7% 1,1%


A katalán nyelv ismerete Katalóniában

A katalán nyelv ismerete Katalóniában (2001)
Az ismeret foka Lakosság Százalék
Érti a nyelvet 5.872.202 94,5%
Beszéli a nyelvet 4.630.640 74,5%
Olvas katalánul 4.621.404 74,4%
Ír katalánul 3.093.223 49,8%
2 éves kor feletti teljes lakosság 6.215.281

Forrás: Instituto de Estadística de Cataluña

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Narcís Monturiol i Estarriol
Antoni Gaudí

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudományos és technológiai beruházás volt Katalónia fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A legismertebb katalán tudósok közt érdemes megemlíteni: Narcís Monturiolt, a tengeralattjáró feltalálóját, José Comas i Solá csillagászt, Eduard Fontserè klimatológust és Joan Oró biokémikust.

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Katalán irodalom

Ünnepek, szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katalónia ünnepnapjai:

  • április 23., Sant Jordí napja: Sárkányölő Szent György Katalónia patrónusa. Hivatalosan munkanap. E napon egy szál rózsát és egy könyvet ajándékoznak. Megfelel a Valentin nap hagyományának.
  • június 24., San Juan napja: Hivatalosan ünnepnap, nem munkanap. Hagyomány szerint megelőző éjszaka zajlik az ünnepelés petárdákkal és tűzijátékokkal, mivel ez az év legrövidebb éjjele, a nyár kezdete.
  • szeptember 11., Katalónia nemzeti ünnepe: Nem munkanap. Barcelona elestére emlékeznek e napon. 1714. szeptember 14-én V. Fülöp spanyol király csapatai elfoglalták a katalán fővárost, betiltotta a katalán intézményeket. 1980 – ban a Katalán Parlament ünnepnappá nyilvánította szeptember 11–ét.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Seat Altea XL

A terület hagyományosan ipari jellegű, de meghatározó jelentőségű vált a turizmus is.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető ágazatok: acélgyártás, textilipar, vegyipar, élelmiszeripar.

Katalónia iparában kiemelkedő szerepet játszik a gépkocsigyártás 1950. május 9-én megalakult 600 millió peseta alaptőkével a Sociedad Española de Automóviles de Turismo S.A., a SEAT, mely jelenleg a Volkswagen csoport tagja.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lloret de Mar
Montserrat - Plaça de Santa Maria

Üdülőturizmus a tengerparton

Téli aktív turizmus a Pireneusokban és az Előpireneusok vidékén: 18 síparadicsoma Boí-Taüll (Alta Ribagorça), Salardú, Vielha és Mijaran, Vaqueira (Vall d'Aran), La Molina, la Masella, Lles i Arànser (Cerdanya), Superespot i Port Ainé (Pallars Sobirà), Rasos de Peguera, Pal (Berguedà), Port del Comte (Solsonès) és Núria (Ripollès).

* A kulturális turizmus célpontjai, nevezetességek

Katalónia UNESCO Világöröksége:

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőterek

  • Aeroport Internacional de El Prat - El Prat Nemzetközi Repülőtér (Barcelona repülőtere, Spanyolország második legnagyobb reptere) a T1 illetve T2 terminállal (2009.06.)
  • Aeroport de Girona-Costa Brava - Girona-Costa Brava Repülőtér, nemzetközi jellegű.
  • Aeroport de Reus - Reusi Repülőtér, nemzetközi jellegű.
  • Aeroport de Sabadell - Sabadelli Repülőtér.
  • Aeroport de Lleida-Alguaire - Lleidai Repülőtér(2007-2009)

Kikötők

  • Katalónia két legfontosabb kikötővárosa Barcelona és Tarragona. Emellett számos kisebb személyforgalmi, halász- és sportkikötő sorakozik a tengerparton.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Circuit de Catalunya
Estadi de l'Espanyol

Jelentős sportesemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden esztendőben:

  • Forma-1 spanyol nagydíj (kat. Gran Premi d'Espanya de Fórmula 1, sp. Gran Premio de España de Fórmula 1) (Montmeló)
  • MotoGP - Gyorsaságimotoros-világbajnokság katalán nagydíj (sp. Gran Premio de Cataluña de MotoGP) (Montmeló)
  • Rally Costa Brava (Lloret de Mar).

Sportklubok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • FC Barcelona vagy Fútbol Club Barcelona (Barcelona) - Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.
  • RCD Espanyol (Barcelona) - Az Espanyolt 1900. október 28-án alapította Ángel Rodríguez, a barcelonai egyetem építészmérnök hallgatója. A spanyol labdarúgás történetének 6. legeredményesebb csapata.

Sportlétesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Forma-1 versenypálya (kat.Circuit de Catalunya, sp. Circuito de Cataluña de Montmeló, Montmeló)
  • Camp Nou - FC Barcelona Stadion (kat.Camp Nou, vagy rövid nevén a Campo, Barcelona, Les Corts)
  • Olimpiai Stadion (kat. Estadi Olimpic, sp. Estadio Olimpico - Barcelona, Montjuich)
  • RCD Espanyol Stadion (kat. Estadi Nou del RCD Espanyol, Cornellà-El Prat, Barcelonés), épült: 2003-2009

Sportolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
  • Katalán Wikipédia (nyelvi, népességi, járási táblázatok)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katalónia témájú médiaállományokat.