Katalónia

Katalónia (Catalunya (katalán, Cataluña (spanyol))
Katalónia címere Katalónia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartományai	Barcelona provincia Girona provincia Lleida provincia Tarragona provincia
Székhely	Barcelona
Elnök	Artur Mas i Gavarró
Népesség
Teljes népesség	7 134 697 fő +/-
Népsűrűség	191 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	32 114 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Katalónia weboldala

Katalónia a Nasa felvételén

Katalónia (katalánul Catalunya, spanyolul Cataluña) Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia határolja.

Földrajz

Domborzat

Északon a Pireneusok (kat. els Pirineus, sp. Pirineos Catalanes) láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi (kat. Prepirineus, sp. Prepirineos) vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység (kat. Serralades Costaneres Catalanes, sp. Cordillera Costera Catalana) vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (kat. Serralada Litoral, sp. Cordillera Litoral), és nyugatabbra a Prelitoriális-hegylánc (kat. Serralada Prelitoral, sp. Cordillera Prelitorial). A Katalóniai-hegység legmagasabb hegye a Montseny (1720 m) és a Montserrat (1235/1236 m).

Vízrajz

Folyói:

A legnagyobb folyók az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre. Kisebbek a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.

Tavai:

Banyolesi - tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, Sant Gerber, Sant Maurici.

Állat- és növényvilága

Montseny ősszel

Természetvédelmi területei

Az autonóm közösségben a Katalán Kormány által létrehozott "Consell de Protecció de la Natura" intézménye felel a természetvédelmi területekért. 2009-ben egyetlen nemzeti park és tizenegy természeti park található a közösség területén.

Védelem alatt álló parkjai:

• Aigües Tortes és Sant Maurici Nemzeti Park (Parc Nacional de Aigües Tortes i Estany de Sant Maurici)
• Serra de la Marina Természeti Park (Parc de la Serra de la Marina)
• Garraf Természeti Park (Parc Natural del Massif del Garraf)
• Cadí-Moixeró Természeti Park (Parc Natural del Cadí-Moixeró)
• Montserrat Természeti Park (Parc Natural de la Muntanya de Montserrat)
• Montseny Természeti Park (Parc Natural del Montseny)
• Sant Llorenç del Munt és la Serra de l'Obac Természeti Park (Parc Natural de Sant Llorenç del Munt i la Serra de l'Obac)
• Aiguamolls de L'Empordà Természeti Park (Parc Natural Aiguamolls de L'Empordà)
• Ebro-delta Természeti Park (Parc Natural del Delta de l'Ebre)
• Garrotxa Vulkáni Körzet Természeti Park (Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa)
• Llobregat-delta Természetvédelmi Terület (Reserves Naturals del Delta del Llobregat)...

Történelem

• A mai Katalónia területén 80 000 éves leletek tanúskodnak az ember megjelenéséről.
• i. e. V. évezred: pásztorkodó és földművelő népek éltek itt (ld. montserrati kerámiák).
• i. e. 6. század: Afrika felől ibérek érkeztek és keveredtek az őslakosokkal.
• i. e. 7. század: görög települések a parton, Roses és Empúries.
• i. e. 3. század: főníciai és pun hódítók jelentek meg területén, Hamilcar Barcas települést alapított Barcino néven.
• Görög kereskedők hívták be a rómaiakat, Hispania Tarraconensis néven a rómaiak ibériai birtokainak központja, fővárosuk Tárraco (ma Tarragona). Gazdasági és társadalmi fellendülés következett be. Szír, zsidó és arab kereskedők érkeztek.
• 415-ben Ataulf király vezetésével gótok telepedtek le, megalapították Gothalaniát (Katalónia), kilenc püspökség alakult ki.
• 710-718 között Tarif Ibn Malik vezetésével elfoglalták az arabok.
• 801-ben: a nyugati mórok és gótok kiűzése, Katalónia a Frank Birodalom részévé vált.
• 847-ben Szőrös Wilfred gróf szabadította fel a frank uralom alól, megalapítja a Barcelonai Grófságot.
• IV. Ramon Berengár (1113–1162) Barcelona grófja (1131–1162) 1137-ben feleségül vette Petronila aragóniai királynőt (1135–1174). Ezzel Aragónia hercege lett (1137–1162), és Katalóniát egyesítette Aragóniával. Leszármazottaik, a Aragónia-Barcelonai ház további királyai: II. Alfonz, II. Péter, I. Jakab (felesége Árpád-házi Jolán, II. András magyar király leánya). Aragónia uralkodói a Földközi-tengeren terjeszkedtek, Szicília, Szardínia, Korzika elfoglalása.
• 1412-ben kasztíliai I. Ferdinánd került trónra és szembeszegült a katalán hagyományokkal.
• 1479-ben Katalónia Kasztíliához kapcsolódott megőrizve nyelvét és alkotmányát.
• 1640–1652 között IV. Fülöp katonaság felállítását rendelte el franciaországi háborúihoz és súlyos adókkal sújtotta a népet. Lázadás tört ki, de a király leverte.
• 1652-ben francia kézre került, majd 1659-ben elvesztette a Pireneusoktól északra eső területeit. Roselló, Conflent, Vallespir, Cerdanya Franciaország része lett.
• 1714-ben V. Fülöp csapatai foglalták el. Betiltották a nyelvet, kitelepítették az egyetemet.
• Katalónia a Napóleon császár elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal.
• A 19. században létrejött az ipari burzsoázia. A vasútvonalak építése, az építkezések korszaka jött el.
• 1939-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták a katalán fővárost.
• 1977 óta újra működhet Barcelonában a Katalán Kormány (Generalitat de Catalunya), melynek első elnöke Josep Tarradellas volt.

Közigazgatás

Katalónia tartományai

Katalónia járásai (Comarques)

Spanyolország más vidékeihez hasonlóan Katalónia is tartományokra (provincias) oszlik, ezek közigazgatási és önkormányzati funkciói azonban napjainkra szinte teljesen megszűntek. A 2006. évi autonómia-statútum alapján Katalóniában a területi beosztás alapját a mintegy 950 község (municipios / municipis) és a nyolc megye (vegueria / regiò) képezik. Ezeken kívül községek feletti önkormányzati egységek is léteznek, a 41 járás (comarcas / comarques).

Tartományok

Katalóniát 4 tartományra (provincias) osztják:

• Barcelona tartomány – székhelye: Barcelona, területe: 7 733 km²
• Tarragona tartomány – székhelye: Tarragona, területe: 6 283 km²
• Lleida tartomány (sp.: Lérida) – székhelye: Lleida, területe: 12 028 km²
• Girona tartomány (sp.: Gerona) – székhelye: Girona, területe: 5 886 km²

Megyék

A nyolc megye (sp. veguerias / regiones) a 2006. évi autonómia-statútum (Estatut d'Autonomia de Catalunya de 2006) alapján jön létre és tanácsaik átveszik a tartományi tanácsok helyét. Ettől kezdve tehát a megyék képezik a területi önkormányzati egységeket.

Járások

A községeket az alábbi 41 járásba (sp.: "comarcas", kat.:comarques) szervezték (1936/1988):

Katalónia járásai

Hivatalos (katalán) név	Spanyol név	Lakosság	Terület (km²)	Székhely
Alt Camp	-	33.635	544,7	Valls
Alt Empordà	Alto Ampurdán	99.321	1.342,4	Figueres
Alt Penedès	Alto Penedés	80.976	592,4	Vilafranca del Penedès
Alt Urgell	Alto Urgel	19.105	1.446,9	Seu d'Urgell
Alta Ribagorça	Alta Ribagorza	3.477	426,8	Pont de Suert
Anoia	-	93.529	866,6	Igualada
Bages	-	155.112	1.295,2	Manresa
Baix Camp	-	145.675	695,3	Reus
Baix Ebre	Bajo Ebro	66.369	987,9	Tortosa
Baix Empordà	Bajo Ampurdán	102.566	700,5	La Bisbal
Baix Llobregat	Bajo Llobregat	692.892	486,5	Sant Feliu de Llobregat
Baix Penedès	Bajo Penedés	61.256	295,5	El Vendrell
Baixa Cerdanya	Baja Cerdaña	14.158	546,4	Puigcerdà
Barcelonès	Barcelonés	2.093.670	143,1	Barcelona
Berguedà	Berguedá	37.995	1.182,5	Berga
Conca de Barberà	Cuenca de Barberá	18.766	648,9	Montblanc
Garraf	-	108.194	592,4	Vilanova i la Geltrú
Garrigues	Garrigas	18.999	799,7	Borges Blanques
Garrotxa	Garrocha	47.747	592,4	Olot
Gironès	Gironés	136.543	575,5	Girona
Maresme	-	356.545	396,9	Mataró
Montsià	Montsiá	57.550	708,7	Amposta
Noguera	-	34.744	1.733,0	Balaguer
Osona	-	129.543	1.263,8	Vic
Pallars Jussà	Pallars Jussá	12.057	1.290,0	Tremp
Pallars Sobirà	Pallars Sobirá	6.174	1.355,2	Sort
Pla de l'Estany	-	24.347	262,7	Banyoles
Pla d'Urgell	Plana de Urgell	29.723	304,5	Mollerussa
Priorat	Priorato	9.196	496,2	Falset
Ribera d'Ebre	Ribera de Ebro	21.656	825,3	Mora d'Ebre
Ripollès	Ripollés	25.744	958,7	Ripoll
Segarra	-	18.497	721,2	Cervera
Segrià	Segriá	166.090	1.393,7	Lleida
Selva	-	117.393	995,5	Santa Coloma de Farners
Solsonès	Solsonés	11.466	998,6	Solsona
Tarragonès	Tarragonés	181.374	317,1	Tarragona
Terra Alta	-	12.196	740,0	Gandesa
Urgell	Urgel	31.026	586,2	Tàrrega
Vall d'Aran	Valle de Arán	7.691	620,5	Vielha
Vallès Occidental	Vallés Occidental	736.682	580,7	Sabadell i Terrassa
Vallès Oriental	Vallés Oriental	321.431	851,9	Granollers

Községek

Katalóniában, Spanyolország más részeihez hasonlóan nincs különbség a városi és a falusi jellegű települések jogállása között. A katalóniai községek (municipis / sp. municipios) száma 2005-ben 946 volt, ebből 502 lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 település lakossága több mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a. Helységek a tartományok szerint:

• Barcelona tartomány – 310 település. Például: Arenys de Mar, Argentona, Badalona, Berga, Calella, Canet de Mar, L'Hospitalet de Llobregat, Igualada, Lloret de Mar, Malgrat de Mar, Masnou, Mataró, Pineda de Mar, Cerdanyola del Vallès, Sitges, Vic …
• Tarragona tartomány – 183 település. Például: Cambrils, Deltebre, La Galera, Reus…
• Lleida tartomány – 230 település. Például: Balaguer, Bellver de Cerdanya, La Seu d'Urgell…
• Girona tartomány – 221 település. Például: Banyoles, Besalú, Blanes, La Bisbal d'Empordà, Lloret de Mar, Olot, Palamòs, Puigcerdà, Ripoll, Roses, Tossa de Mar…

Politika

Palau de la Generalitat de Catalunya, Barcelona

Katalónia elnökei:

• Francesc Macià i Llussà (ERC) 1932–1933
• Lluís Companys i Jover (ERC) 1933–1940
• Josep Irla i Bosch (ERC) 1940–1954
• Josep Tarradellas i Joan (ERC) 1954–1980
• Jordi Pujol i Soley (CiU) 1980–2003
• Pasqual Maragall i Mira (PSC) 2003

• Lásd még: Katalónia elnökei

Népesség

Nyelvek megoszlása és használata

Fő szócikk: Katalán nyelv, Spanyol nyelv, Okcitán nyelv

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben.

Katalónia nyelvhasználata

Mely nyelvekkel azonosítják magukat a katalánok (2003)
	Anyanyelv	Saját nyelv	Általában használt nyelv
Katalán	40,4%	48,8%	50,1%
Kasztíliai	53,5%	44,3%	44,1%
Mindkét nyelv (katalán és kasztíliai)	2,8%	5,2%	4,7%
Aráni	0,1%	0,0%	0,0%
Más nyelvek	3,2%	1,7%	1,1%

A katalán nyelv ismerete Katalóniában

A katalán nyelv ismerete Katalóniában (2001)
Az ismeret foka	Lakosság	Százalék
Érti a nyelvet	5.872.202	94,5%
Beszéli a nyelvet	4.630.640	74,5%
Olvas katalánul	4.621.404	74,4%
Ír katalánul	3.093.223	49,8%
2 éves kor feletti teljes lakosság	6.215.281

Forrás: Instituto de Estadística de Cataluña

Kultúra

Narcís Monturiol i Estarriol

Antoni Gaudí

Tudomány

A tudományos és technológiai beruházás volt Katalónia fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A legismertebb katalán tudósok közt érdemes megemlíteni: Narcís Monturiolt, a tengeralattjáró feltalálóját, José Comas i Solá csillagászt, Eduard Fontserè klimatológust és Joan Oró biokémikust.

Építészet

• Antonio Gaudí i Cornet (1852–1926),
• Lluís Domènech i Montaner (1850-1923),
• Josep Puig i Cadafalch (1867-1953),
• Josep Lluís Sert i López (1902-1983).

Irodalom

Lásd még: Katalán irodalom

Ünnepek, szokások

Katalónia ünnepnapjai:

• április 23., Sant Jordí napja: Sárkányölő Szent György Katalónia patrónusa. Hivatalosan munkanap. E napon egy szál rózsát és egy könyvet ajándékoznak. Megfelel a Valentin nap hagyományának.
• június 24., San Juan napja: Hivatalosan ünnepnap, nem munkanap. Hagyomány szerint megelőző éjszaka zajlik az ünnepelés petárdákkal és tűzijátékokkal, mivel ez az év legrövidebb éjjele, a nyár kezdete.
• szeptember 11., Katalónia nemzeti ünnepe: Nem munkanap. Barcelona elestére emlékeznek e napon. 1714. szeptember 14-én V. Fülöp spanyol király csapatai elfoglalták a katalán fővárost, betiltotta a katalán intézményeket. 1980 – ban a Katalán Parlament ünnepnappá nyilvánította szeptember 11–ét.

Gazdaság

Seat Altea XL

A terület hagyományosan ipari jellegű, de meghatározó jelentőségű vált a turizmus is.

Ipar

Vezető ágazatok: acélgyártás, textilipar, vegyipar, élelmiszeripar.

Katalónia iparában kiemelkedő szerepet játszik a gépkocsigyártás 1950. május 9-én megalakult 600 millió peseta alaptőkével a Sociedad Española de Automóviles de Turismo S.A., a SEAT, mely jelenleg a Volkswagen csoport tagja.

Kereskedelem

Idegenforgalom

Lloret de Mar

Montserrat - Plaça de Santa Maria

Üdülőturizmus a tengerparton

• A Costa Brava üdülőhelyei: Llançà, Port de la Selva, Cadaqués, Roses, l'Estartit, Begur, Palafrugell, Palamós, Sant Antoni de Calonge, Platja d'Aro, S'Agaró, Sant Feliu de Guíxols, Tossa de Mar, Lloret de Mar, Blanes.
• A Costa Maresme / Costa del Maresme üdülőhelyei: Malgrat de Mar, Santa Susanna, Pineda de Mar, Calella, Sant Pol de Mar.
• A Costa Dorada üdülőhelyei: Torredembarra, Sitges, Salou, Cambrils, l'Ampolla, Sant Carles de la Ràpita, Miami Platja

Téli aktív turizmus a Pireneusokban és az Előpireneusok vidékén: 18 síparadicsoma Boí-Taüll (Alta Ribagorça), Salardú, Vielha és Mijaran, Vaqueira (Vall d'Aran), La Molina, la Masella, Lles i Arànser (Cerdanya), Superespot i Port Ainé (Pallars Sobirà), Rasos de Peguera, Pal (Berguedà), Port del Comte (Solsonès) és Núria (Ripollès).

* A kulturális turizmus célpontjai, nevezetességek

Katalónia UNESCO Világöröksége:

• Antoni Gaudí épületei: a Güell park (Parc Güell), Barcelona, a Güell-palota (Palau Güell), Barcelona, a Casa Milà, Barcelona, a Casa Batlló, Barcelona, a Casa Vicens, Barcelona, a Sagrada Família egy részlete, Barcelona, a Güell-kripta, Santa Coloma de Cervelló,
• Lluís Doménech i Montaner épületei: A Katalán Zene Palotája (Palau de la Música Catalana), és a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház (Hospital de Sant Pau), Barcelona,
• Poblet-kolostor (Monasteri de Santa María de Poblet)
• Tárraco archeológiai területe (Conjunt arqueològic de Tárraco), Tarragona.

Közlekedés

Repülőterek

• Aeroport Internacional de El Prat - El Prat Nemzetközi Repülőtér (Barcelona repülőtere, Spanyolország második legnagyobb reptere) a T1 illetve T2 terminállal (2009.06.)
• Aeroport de Girona-Costa Brava - Girona-Costa Brava Repülőtér, nemzetközi jellegű.
• Aeroport de Reus - Reusi Repülőtér, nemzetközi jellegű.
• Aeroport de Sabadell - Sabadelli Repülőtér.
• Aeroport de Lleida-Alguaire - Lleidai Repülőtér(2007-2009)

Kikötők

• Katalónia két legfontosabb kikötővárosa Barcelona és Tarragona. Emellett számos kisebb személyforgalmi, halász- és sportkikötő sorakozik a tengerparton.

Sport

Circuit de Catalunya

Estadi de l'Espanyol

Jelentős sportesemények

• 1992.: XXV. Nyári Olimpiai Játékok (Barcelona)
• 1982.: 1982-es labdarúgó-világbajnokság (Barcelona, részben)

Minden esztendőben:

• Forma-1 spanyol nagydíj (kat. Gran Premi d'Espanya de Fórmula 1, sp. Gran Premio de España de Fórmula 1) (Montmeló)
• MotoGP - Gyorsaságimotoros-világbajnokság katalán nagydíj (sp. Gran Premio de Cataluña de MotoGP) (Montmeló)
• Rally Costa Brava (Lloret de Mar).

Sportklubok

• FC Barcelona vagy Fútbol Club Barcelona (Barcelona) - Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.
• RCD Espanyol (Barcelona) - Az Espanyolt 1900. október 28-án alapította Ángel Rodríguez, a barcelonai egyetem építészmérnök hallgatója. A spanyol labdarúgás történetének 6. legeredményesebb csapata.

Sportlétesítmények

• Forma-1 versenypálya (kat.Circuit de Catalunya, sp. Circuito de Cataluña de Montmeló, Montmeló)
• Camp Nou - FC Barcelona Stadion (kat.Camp Nou, vagy rövid nevén a Campo, Barcelona, Les Corts)
• Olimpiai Stadion (kat. Estadi Olimpic, sp. Estadio Olimpico - Barcelona, Montjuich)
• RCD Espanyol Stadion (kat. Estadi Nou del RCD Espanyol, Cornellà-El Prat, Barcelonés), épült: 2003-2009

Sportolók

• A futball katalán származású legendái és játékosai: José Samitier (1902-1972), Ricardo Zamora Martínez (1901-1978), Carles Puyol i Saforcada (1978), Víctor Valdés Arribas (1982), Xavier Hernández Creus (1980), Gerard Piqué (1987).

Források

• Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
• Katalán Wikipédia (nyelvi, népességi, járási táblázatok)

Külső hivatkozások

• Pàgina de la Generalitat de Catalunya
• Estatut d'Autonomia del 2006
• Katalónia.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Katalónia tényleg elszakadhat? – Index, 2013. február 19.