Baszkföld (autonóm közösség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baszkföld (Euskadi)
Locator map of Basque Country.png
Baszkföld címere
Baszkföld címere
Baszkföld zászlaja
Baszkföld zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Tartomány Spanyolország
Tartományai Araba (Álava)
Gipuzkoa (Guipúzcoa),
Bizkaia (Vizcaya)
Székhely Gasteiz
Elnök Patxi López
Népesség
Teljes népesség 2 108 281 fő +/-
Népsűrűség 291 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7234 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baszkföld (Spanyolország)
Baszkföld
Baszkföld
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 43° 02′, ny. h. 2° 37′Koordináták: é. sz. 43° 02′, ny. h. 2° 37′
Baszkföld weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baszkföld témájú médiaállományokat.
Basque country map.png

Baszkföld (baszkul: Euskadi, spanyolul: País Vasco) Spanyolország önálló autonóm közössége (baszk hivatalos neve Euskal Autonomia Erkidegoa, azaz Baszk Autonóm Közösség) az ország északi részén.

A történelmi Baszkföld (baszkul: Euskal Herria) 20 664 km²; a Pireneusoktól kissé nyugatra, a Vizcayai-öböl mentén fekszik. Hét ún. „herrialdes”-ből (megyéből) áll; ezeken jelenleg két európai állam osztozik: Araba (spanyolul Álava), Bizkaia (spanyolul Vizcaya), Gipuzkoa (spanyolul Guipúzcoa) és Nafarroa (vagy Nafarroa Garaia, spanyolul Navarra) Spanyolország, Lapurdi (franciául Labourd), Zuberoa (franciául Soule) és Nafarroa Beherea (franciául Basse-Navarre) pedig Franciaország része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baszkföld az Ibériai-félsziget északi részén, a Kantábriai-tengerpart legkeletibb részén terül el.

Határai: északon – a Kantábriai-tenger, nyugaton Kantábria, valamint Kasztília és León, délen La Rioja, keleten Navarra és Franciaország. A francia–spanyol határ a Bidasoa folyó mentén húzódik.

Kiterjedése: 7234 km² – ezzel a 13. legnagyobb spanyol tartomány.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Spanyol nevének eredete első lakóinak nevéből (vascones) származik.
  • Baszk (euskera) neve: Euskadi, az Euskal Herria (baszk haza) kifejezésből rövidült.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

409-ben, amikor a nyugati gótok megtámadták Hispániát, a terület lakosai alánok és szvévek voltak. A nyugati gótokat a század végén a frankok űzték ki.

581-ben a baszkföldi főúr megalapította Victoriaco (ma: Vitoria) települést. A 8. században átmenetileg az arabok foglalták el a területet, de 778-ban Roland őrgróf kiűzte őket.

816 és 851 között a keresztény Iñigo Arista uralkodott Baszkföldön, és a területet Pamplonához csatolta.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fővárosa: Vitoria (baszkul: Gasteiz). (Hivatalosan csupán Araba/Álava tartomány székhelye, de mivel itt székelnek a Baszk Autonóm Közösség legfontosabb intézményei, a parlament és kormány, de facto fővárosnak tekinthető.)

Baszkföld három tartománya:

Tartomány Terület
(km2)
Népesség
(fő)
Népsűrűség
(fő/km2)
Települések
száma
Székhely
Álava (Araba) 3037,3 286 387 94,3 51 Vitoria (Gasteiz)
Guipúzcoa (Gipuzkoa) 1980,3 673 563 340,1 88 San Sebastián (Donostia)
Vizcaya (Bizkaia) 2217,2 1 122 637 506,3 111 Bilbao (Bilbo)
 Összesen 7234,8 2 082 587 287,9 250

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Batasuna- és ETA-szimpatizáns falfestés

A 2005. évi választáson az alábbi pártok jutottak be a Baszk Parlamentbe:

  • Baszk Nacionalista Párt (b. Euzko Alderdi Jeltzalea, sp. Partido Nacionalista Vasco), (rövidítve: EAJ-PNV): alapítva 1895.
  • Baszk Szocialista Párt (b. Euskadiko Ezkerra, sp. Partido Socialista de Euskadi), (rövidítve: PSE-EE): alapítva 1879.
  • Baszk Néppárt (sp. Partido Popular del País Vasco) (rövidítve: PP): alapítva 1976 mint Alianza Popular, majd 1989 mint Partido Popular.
  • Baszkföld Kommunista Pártja (b. Euskal Herrialdeetako Alderdi Komunista, sp. Partido Comunista de las Tierras Vascas), (rövidítve: PCTV/EHAK): alapítva 2002.
  • Eusko Alkartasuna, (rövidítve: EA): alapítva 1986.
  • Baloldali Egység-Zöldek (b. Ezker Batua-Berdeak , sp. Izquierda Unida-Los Verdes): alapítva 1986.
  • Aralar: alapítva 2000. Függetlenségi nacionalista párt.

További politikai tömörülések:

  • Baszk Nacionalista Akció (b. Eusko Abertzale Ekintza, sp. Acción Nacionalista Vasca), (rövidítve: EAE-ANV), alapítva: 1930, történelmi, függetlenségi nacionalista párt szocialista jelleggel.
  • Batasuna: illegálisan működő párt, melyet a pártokról szóló 2002/6. törvény alapján Spanyolországban betiltottak, ezért a Baszk Parlamentben sem képviseltetheti magát; működését Franciaországban engedélyezik.
  • ETA, Euskadi ta Askatasuna (magyarul: Baszkföld és Szabadság): 1958-ban alapított nacionalista függetlenségi mozgalom, melynek katonai szárnya, mint terrorista szervezet a 2011. október 20-án véglegesnek meghirdetett fegyverletételéig számos merényletet követett el.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baszkföld demográfiai változásai 1857-2006 között az Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE) adatai alapján:

Baszkföld demográfiája
Spanyolország népességének arányában[1]
1857 1900 1910 1920 1930 1940 1950
Lakosság 413.470 603.596 673.788 766.775 891.710 955.764 1.061.240
Százalékarány 2,67% 3,24% 3,37% 3,58% 3,77% 3,67% 3,77%
1960 1970 1981 1991 1996 2001 2006
Lakosság 1.371.654 1.878.636 2.134.763 2.109.009 2.098.055 2.101.478 2.133.684
Százalékarány 4,49% 5,53% 5,66% 5,35% 5,29% 5,11% 4,77%

Baszkföld legnépesebb települései a Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE) 2005. januári adatai alapján:

Baszkföld legnépesebb települései
(2006)[2]
Sorrend Település Lakosság
1. Bilbao 354.145
2. Vitoria 227.568
3. San Sebastián 183.308
4. Baracaldo 95.640
5. Guecho 82.327
6. Irún 60.261
7. Portugalete 49.118
8. Santurce 47.320
9. Basauri 45.085
10. Rentería 37.853

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baszkföldön évszázadok óta két nyelven beszélnek, spanyolul és baszkul. 2001–ben a lakosság 51%-a csak spanyolul, 32%-a spanyolul és baszkul beszélőnek vallotta magát. 18%–a úgy nyilatkozott, hogy érti a baszk nyelvet, de nyelvi nehézségei vannak. Azóta ez az arány a kétnyelvűség javára változott.

A baszk nem indoeurópai eredetű nyelv, melyet jelenleg Észak-Spanyolország néhány területén, Baszkföldön és Észak-Navarrában, illetve Franciaország legdélnyugatibb részében, Francia – Baszkföldön, az Atlanti – Pireneusok régiójában beszélnek több dialektusban. Nyelvrokonsága ismeretlen, egyike a legősibb Európában használt nyelveknek.

  • Spanyolul a baszk nyelv: euskera, vascuence,'vasco, lengua vasca.
  • Baszkul a baszk nyelv: euskara, több dialektussal együtt, mint euskera, eskuara vagy üskara.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baszk nyelven alkotó költők, írók: Bernard Etxepare, Pedro de Axular, Bernardo Atxaga, Gabriel Aresti, Arantxa Urretabizkaia, Evaristo Bustinza, Eusebio Erkiaga, José Manuel Etxeita, Xabier Gereño, Joseba Sarrionandia, Juan Antonio Mogel Urkiza, Mikel Zárate, Unai Elorriaga, Jon Mirande.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős múzeumok, kiállítások, gyűjtemények:

  • Baszk Régészeti, Néprajzi és Történeti Múzeum (Museo Arqueológico, Etnográfico e Histórico Vasco, röviden Museo Vasco), Bilbao
  • Guggenheim Múzeum (Museo Guggenheim), Bilbao: kortárs művészeti gyűjteményt felvonultató monumentális, modern épület, a Solomon R. Guggenheim Alapítvány tulajdona.
  • Szépművészeti Múzeum, Bilbao: 1905-ben bilbaói pénzemberek hozták létre két épületben. Egyik a klasszikus, másik a modern festészetet mutatja be. Olyan művészek képei kaptak itt helyet, mint El Greco, Ribera, Murillo, Zurbarán, Goya, Gauguin, Bacon, Tápies vagy a baszk Regoyos, Zuloaga, Arteta és Chillida.
  • Zuloaga-múzeum, Zumaia, Guipúzcoa

Híres baszkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baszkföld (autonóm közösség) témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a Baszkföld címszót a Wikiszótárban!