Ceuta
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Ceuta | |||
![]() |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Elnök | Juan Jesús Vivas Lara | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 75 256 fő +/- | ||
| Népsűrűség | 2720 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Ceuta weboldala | |||
Ceuta Spanyolország autonóm városa Afrikában. Marokkó tengerpartján helyezkedik el.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A 28 km² kiterjedésű Ceuta autonóm város Észak-Afrikában, a Gibraltári-szoros közelében, a Földközi-tenger partján fekszik. A várost szárazföld felől Marokkó határolja.
Történelem [szerkesztés]
A város stratégiai fontosságú elhelyezkedése miatt már az ókorban is lakott hely volt. Először a karthágóiak létesítettek itt települést, amelyet Abylának neveztek el. Őket a rómaiak követték, akik egészen az 5. század elejéig itt állomásoztak, amikor a vandálok foglalták el. A vandál uralmat rövid ideig vizigót uralom követte, őket váltották a bizánciak. 710-ben az arab seregek elfoglalták a várost, amelyet az Ibériai-félsziget megszállásának egyik bázisaként használtak. A várost 740-ben berber törzsek dúlták fel.
1415-ben a várost a portugálok foglalták el. 1668. január 1-jén azonban, Portugália függetlenségének elismerésért cserébe, VI. Alfonz portugál király hivatalosan is átadta az ellenőrzést a spanyol uralkodó II. Károly részére. Mikor 1956-ban Marokkó elnyerte függetlenségét, Ceuta Melilla várossal együtt spanyol fennhatóság alatt maradt.
Éghajlat [szerkesztés]
A város klímája mediterrán. Az enyhe hőmérséklet és a csapadék szintjének egyenetlensége jellemzi. Az évi átlaghőmérséklet 16,6 °C.
Közigazgatás [szerkesztés]
Ceuta autonóm város Spanyolország részeként (ezen státuszának elnyerése előtt Cádiz tartomány része volt). Az ország 1986-os európai uniós csatlakozása előtt vámmentes kikötőként üzemelt. Marokkó 2002-ben kísérletet tett a várostól nem messze lévő Petrezselyem-sziget elfoglalására (a terrorizmus elleni harc jegyében), ám ezt a spanyol haditengerészet meghiúsította
Gazdaság [szerkesztés]
A város gazdasági életének középpontjában a kikötő valamint az ehhez kapcsolódó iparágak állnak (olajkikötő, halpiacok valamint katonai létesítmények). A város nehezen létezne mezőgazdaság és állattenyésztés nélkül, ugyanis a halászat elsősorban a legfontosabb tevékenység. Az egyenetlen fekvés és a víz, az energia és nyersanyaghiány lehetetlenné tette a nagymértékű fejlődését a városnak.
Közlekedés [szerkesztés]
Ceuta fontos kikötőhely. Repülőtérrel nem rendelkezik, viszont rendszeres helikopterjárat köti össze Málaga nemzetközi repülőterével.
A határ [szerkesztés]
A spanyol hatóságok az illegális bevándorlás visszaszorítására Ceuta város határán egy három méter magas kerítést emeltek, melyeket szögesdrótokkal és mozgásérzékelőkkel erősítettek meg.
A város szülöttei [szerkesztés]
- Idríszí (1100-1166), térképész, botanikus.
- Antonio Dorregaray (1820-1882), spanyol tábornok.
- Manuel Chaves González (* 1945), politikus.
- José Martínez Sánchez "Pirri" (* 1945), labdarúgó.
- Nayim (* 1966), labdarúgó.
- Carmen Miriam Jiménez Rivas (* 1982), Bellepop tagja.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Aci Catena, Olaszország
Cádiz, Spanyolország
Algeciras, Spanyolország
Melilla, Spanyolország
Guadalajara, Mexikó
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ceuta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kislexikon
- Web de la Ciudad Autónoma de Ceuta (spanyolul)
- Instituto de Estudios Ceutíes (spanyolul)
|
|||||||||


