II. Károly spanyol király
| II. Károly | |
 |
|
| II. Károly spanyol király Juan Carreño de Miranda festményén | |
|
|
|
| Spanyol Királyság királya | |
| II. Károly (Carlos II) | |
| Uralkodási ideje 1665. szeptember 17. – 1700. november 1. |
|
| Elődje | IV. Fülöp |
| Utódja | V. Fülöp |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg-ház |
| Született | 1661. november 6. Madrid |
| Elhunyt | 1700. november 1. (38 évesen) Madrid |
| Nyughelye | San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor |
| Házastársa | Mária Lujza orléans-i hercegnő |
| Házastársa | Mária Anna pfalz-neuburgi hercegnő |
| Édesapja | IV. Fülöp |
| Édesanyja | Habsburg Mária Anna főhercegnő |
II. Károly (Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), spanyol király (1665–1700), a Habsburg-ház utolsó tagja a spanyol trónon.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
II. Károly 1661. november 6-án született Madridban IV. Fülöp spanyol király és második felesége, az osztrák ágból való Habsburg Mária Anna ötödik gyermekeként. 1665-re apjának négy törvényes fiúgyermeke halt meg, melynek következtében mint a Habsburg-ház spanyol ágának egyetlen törvényes férfitagja, apja halála után, 1665. szeptember 17-én ő foglalta el a trónt.
A Habsburgok között gyakori belterjes (másod- és harmad-unokatestvérek közötti) házasságok miatt örökletes betegségekben szenvedő,[1] nem uralkodásra termett férfi volt, helyette 1665-től 1696-ig anyja, az osztrák ágból való Habsburg Mária Anna, (közben 1677–79 között a „puccsal” hatalomra került féltestvére, Don Juan José de Austria herceg) kormányzott, majd az özvegy anyakirályné–régens halála után, 1696-ban Károly kegyencei vették át a kormányt, legfőképp Luis Fernández de Portocarrero bíboros, Toledó érseke. Uralkodása alatt Spanyolország gazdasági és hatalmi helyzete rohamosan hanyatlott. Az 1678-as nijmwegeni béke értelmében Spanyolország lemondott Spanyol-Németalföld egy részéről és a burgundi grófságról.
1679. november 19-én feleségül vette I. Fülöp orléans-i herceg leányát, Mária Lujza orléans-i hercegnőt (1662–1689), majd az ő halála után, 1690. május 14-én Valladolidban Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem leányával, Mária Anna pfalz-neuburgi hercegnővel (1667–1740) kötött házasságot, azonban mindkét házassága gyermektelen maradt.
A spanyol trónra a Habsburg-ház és a Bourbon-ház is pályázott. II. Károly 1698-ban a Wittelsbach-házból való József Ferdinánd bajor herceget (1692–1699), II. Miksa választófejedelem fiát, IV. Fülöp dédunokáját – Nagy-Britannia és a Holland Tartományok támogatásával – Asztúria hercegévé emelte, és kinevezte saját utódává. Ő azonban 1699-ben váratlanul meghalt.
II. Károly ezután XIV. Lajos francia király unokáját, Anjou Fülöpöt nevezte ki örökösének, majd nem sokkal később, 1700. november 1-jén meghalt. Halálát követően kirobbant a spanyol örökösödési háború, amelynek eredményeképpen a spanyol trón a Bourbon-házra szállt.
Felhasznált irodalom [szerkesztés]
- Illényi Balázs: Bábjáték. A spanyol Habsburgok végnapjai. HVG, 2009. (18. szám) május 2. pp. 41–43.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ El Hechizado. Critical Biomass, 2009. május 16. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
| Előd: IV. Fülöp |
Spanyolország és Szicília királya | Utód: V. Fülöp |
| Nápoly királya |
|
||||||||||||||
