Juan Carreño de Miranda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Juan Carreño de Miranda (Avilés, 1614. március 25. - Madrid 1685.október 3.) a barokk korszakának neves spanyol festője volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azonos nevű apja nemes volt és szintén festéssel foglalkozott. Családja 1623-ban Madridba költözött. Tanárai a 20-as évek végén Pedro de Las Cuevas és Bartolomé Roman voltak. Velázquez is hamarosan felfigyelt rá.

1678-ban felkérést kapott, hogy segédkezzen az Alcázar palota freskóinak elkészítésében.

1671-ben, Sebastian de Herrera halála után megkapta a királynő udvari festőjének állását és ezentúl főleg portrékat festett. Tanítványai voltak többek között Mateo Cerezo, Cabezalero, Donoso, és Ledesma y Sotomayor.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carreño művészetére nagy hatással voltak – az akkoriban spanyol fennhatóság alatt lévő – Németalföld festői, valamint Rubens, a velencei reneszánsz és különösen Velázquez.

Nemesi származása is segítette az udvar működésének, pszichológiájának megértésében és a portrék révén történő ábrázolásában. Arcképei addig ismeretlen dokumentatív erővel mutatták be a spanyol királyi család tagjait. Itt látható festménye a Habsburgok spanyol ágának utolsó uralkodójáról jól mutatja a több generáción át folytatott, közeli rokonok közötti házasodások miatt számos születési rendellenességtől szenvedő fiatalember tragédiáját.

Ez a kép, amely a Valenciennes-i Szépművészeti Múzeumban látható, az Alcázar híres tükörtermében (amely 1734-ben elpusztult) ábrázolja a 12 éves uralkodót. Carreño több változatban is megfestette ezt a portrét. Szinte azonos kép látható Berlinben, annak dátumozása 1673.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Carreño de Miranda témájú médiaállományokat.