II. Károly osztrák főherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Károly osztrák főherceg
Anonym Erzherzog Karl II.jpg
II. Károly főherceg (1569)
Született 1540. június 3.
Bécs
Elhunyt 1590. július 10. (50 évesen)
Graz
Házastársa Mária Anna bajor hercegnő
Gyermekei II. Ferdinánd magyar király
Habsburg Anna lengyel királyné
Habsburg Mária Krisztierna erdélyi fejedelemasszony
Ausztriai Margit spanyol királyné
V. Lipót osztrák főherceg
Habsburg Konstancia lengyel királyné
Maria Magdalena osztrák főhercegnő

II. (Stájer) Károly (Bécs, 1540. június 3.Graz, 1590. július 10.) osztrák főherceg, 1564-től haláláig Belső-Ausztria ura.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király és Jagelló Anna királyné harmadik fiaként látta meg a napvilágot.

Károly hívő katolikus volt és az ellenreformáció erős támogatója. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy meghívta a jezsuitákat a Habsburg Birodalomba. Ennek ellenére 1572-ben türelmi rendeletet adott ki Grazban, amely uralkodása alatt vallásszabadságot adott a protestánsoknak.

Ausztria uralkodójaként hatalmas harcokat folytatott a törökökkel. Erődöt építtetett Horvátországban amelyet róla neveztek el Karlovácnak.

II. Károly herceget a művészet és a tudomány pártfogójaként tartják számon. A németalföldi Orlande de Lassus (Orlando Lasso) csak egyike volt az udvarában élő zeneszerzőknek. 1580-ban udvari ménest alapított Lipizzán a mai szlovéniai Lipicán.[1] A tenyésztéshez 9 mént és 24 kancát hozatott az Ibériai-félszigetről.[2] 1585-ben megalapította a Grazi Egyetemet, amit róla neveztek el Karl-Franzens-Universität-nek. Mauzóleuma a stájerországi Seckau apátságban található, ahová a Habsburg-család több más tagjait is temették. Az apátság épülete a térség korai barokk építészetének egyik legfontosabb megtestesítője. 1587-ben kezdték el építeni Alessandro de Verda tervei alapján, és Sebastiano Carlone fejezte be 1612-ben.

Házasság és gyerekek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Károly herceg saját unokahúgát, Bajorországi Mária Anna hercegnőt (1551–1608) vette feleségül. Tizenöt gyermekük született:

  1. Ferdinánd (*/† 1572)
  2. Anna (1573–1598) III. (Vasa) Zsigmond lengyel királyhoz ment feleségül 1592-ben.
  3. Mária Krisztierna (1574–1621), aki Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemhez ment hozzá 1595-ben.
  4. Katalin (1576–1595)
  5. Erzsébet (1577–1586)
  6. Ferdinánd (1578–1637), később II. Ferdinánd néven német-római császár, aki 1600-ban elvette a fiatalabbik Bajorországi Mária Annát (1574–1616), majd 1622-ben Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnőt (1598–1655)
  7. Károly (1579–1580)
  8. Georgina (1581–1597)
  9. Eleonóra (1582–1620)
  10. Miksa (1583–1616)
  11. Margit (1584–1611), aki 1599-ben hozzáment unokatestvéréhez, III. Fülöp spanyol királyhoz.
  12. Lipót (1586-1632), később V. Lipót néven Tirol főhercege, aki 1626-ban feleségül vette Medici Klaudia hercegnőt (1604–1648)
  13. Konstancia (1588–1631), aki 1605-ben III. (Vasa) Zsigmond lengyel király második felesége lett.
  14. Mária Magdaléna (1589–1631), aki 1608-ban II. Cosimo de’ Medicihez, Toszkána nagyhercegéhez ment feleségül.
  15. Károly (1590–1624), a Német Lovagrend nagymestere
Előd:
II. Miksa
osztrák őrgróf

(15641590. július 10.)

Utód:
II. Ferdinánd

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]