Habsburg Izabella dán királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habsburg Izabella spanyol királyi hercegnő, Dánia királynéja

Habsburg Izabella (Brüsszel, 1501. július 18.Gent, 1526. január 19.), kasztíliai infánsnő (királyi hercegnő), osztrák főhercegnő, II. Keresztély dán király felesége, Dánia királynéja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A félig osztrák, félig spanyol (kasztíliai) hercegnő 1501. július 18-án, Brüsszelben, Spanyol-Németalföld fővárosában született Szép Fülöp főherceg és Kasztíliai (Őrült) Johanna királynő harmadik gyermekeként és második lányaként. Testvérei:

Izabella gyermekéveit Spanyol-Németalföldön töltötte, apai nagynénje, Habsburg Margit savoyai hercegné gyámsága alatt, aki a tartomány spanyol királyi helytartója volt.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1514. július 11-én, képviselők útján, névleges formában nőül ment II. Keresztély dán királyhoz, ám egy évvel később, 1515. augusztus 12-én az esküvői szertartást újból meg kellett ismételniük, mivel Izabella csak addigra érte el a megfelelő kort a házasság elhálásához és örökösök világrahozatalához.

A király és a királyné kapcsolata a házasság első éveiben elég feszült és közömbös volt, és új hazájában Izabella új nevet kezdett el használni, az Erzsébetet. Rendkívül kényelmetlenül érezte magát a dán udvarban, mivel férje szeretője, Dyveke Sigbritsdatter és annak anyja, Sigbrit Willoms igen nagy befolyást szerzett az uralkodó és környezete felett, ám a királyné közérzete, valamint férjével való viszonya csak akkor kezdett el láthatóan javulni, amikor Dyveke 1517-ben meghalt, Sigbrittel való kapcsolata pedig ugyancsak pozitív módon átalakult, s így már mindkét asszony az uralkodó fontos tanácsadójává vált az ország főbb ügyeiben. 1520-ban Keresztély megszerezte magának a svéd koronát is, így Izabella immáron svéd királyné is lett. 1523-ban a királyné hitvesével és gyermekeivel együtt elhagyta Dániát, és Hollandiába hajózott, majd pedig körbeutazták az egész Németalföldet, hogy támogatókat szerezzenek férje trónjának visszaszerzéséhez. Utazásaik során, 1523-ban jártak többek között Szászországban és 1523-24-ben Berlinben is, ahol a királynét érdekelni kezdték Luther Márton tanításai és a protestáns vallás, habár később Keresztély tanácsára hivatalosan sosem tért át erre a hitre, mivel politikai és családi okokból nem hozhatta nyilvánosságra efféle nézeteit, elvégre a Habsburgok mindigis elkötelezett katolikusok voltak. 1525 tavaszán Izabellát egy rejtélyes kór támadta meg, mely körülbelül egy évvel előtte kezdődött a királynénál, s napról napra rosszabbodott. Az asszonyt végül 24 évesen érte a halál Zwijnaarde kastélyában, és úgy hírlik, mindkét úrvacsorát, a protestánsat és a katolikusat is elfogadta halálos ágyán, ám ezt Habsburg rokonai később megcáfolták, mivel szerintük Izabella hű katolikusként halt meg 1526-ban. A királyné halála előtt apai nagynénjére bízta Keresztély visszasegítését a dán trónra.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1518-ban született egy János nevű fia, aki azonban 14 évesen meghalt,
  • 1519-ben szült egy ikreket, Fülöp Ferdinándot és Miksát,
  • 1520-ban született Dorottya nevű leánya,
  • 1521-ben jött világra Krisztina,
  • és végül 1523-ban szült egy halott fiúgyermeket is.

Férje, aki 20 évvel volt idősebb Izabellánál, csak 33 évvel később, 1559-ben hunyt el, 77 éves korában. Felesége halála után már soha többé nem nősült újra.

Előző
Szászországi Krisztina
Dánia királynéja National Coat of arms of Denmark.svg
1515 – 1523
Következő
Pomerániai Zsófia
Előző
Szászországi Krisztina
Norvégia királynéja Coat of arms of Norway.svg
1515 – 1523
Következő
Pomerániai Zsófia
Előző
Szászországi Krisztina
Svédország királynéja Armoiries Suède ancien.svg
1520 – 1521
Következő
Szász-Lauenburgi Katalin